A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga infrastruktúra-mérnök
MÁV-HÉV Zrt.

Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)

A vasúti pálya átvezetése a hídon történhet a hézagnélküli sínszálak megszakítása nélkül vagy a sínszálak síndilatációs készülékkel történő megszakításával. Ha a pályát megszakítás nélkül vezetik át hídon, vagy a hídnak csak az egyik végéhez építenek síndilatációs készüléket, és a sínt a hídhoz szorító hatású sínleerősítéssel rögzítik, akkor a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását. A járművek függőleges terhéből és a hőmérséklet-változásból hosszirányú erő ébred a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat, melyek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra.


– A sín elmozdulása a fix sarunál a megállás előtti pillanatban –0,55 mm, közvetlenül a megállás után 0,69 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 0,50 mm volt. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 0,69–(–0,55) = 1,24 mm volt. A fékezés hatására bekövetkező legnagyobb elmozdulás 0,69–0,50 = 0,19 mm-rel volt nagyobb, mint a statikus teher hatására bekövetkező elmozdulás.
A 12–15. ábrákból megfigyelhető, hogy a mozdonyok statikus terhének hatására a híd a mozgó saru – Dombóvár – felé mozdult el mintegy 1,1–1,8 mm-t. Amikor a fékezőerő a mozgó saru irányába hatott, akkor a fékezőerő hatására bekövetkező elmozdulásnövekmény jelentősen, mintegy 1,2–1,8 mm-rel növelte a statikus teher által előidézett hosszirányú elmozdulást (12., 13. ábra). Amikor a mozdonyok a fix saru – Budapest – felé fékeztek, akkor a hirtelen fékezőerő által létrehozott elmozdulásnövekmény csökkentette a statikus teher által keltett elmozdulást (14., 15. ábra). A megállás pillanatában kialakuló lengésből származó elmozdulás csak 0,2–0,5 mm-rel volt nagyobb, mint a statikus teherből származó elmozdulás.

Fékezés a pincehelyi hídon

A 16–19. ábrák feltüntetik azokat az el­mozdulásdiagramokat, amelyeket akkor mértünk, amikor a mozdonyok intenzív fékezéssel a hídon álltak meg. A 16., 17. ábrák azt mutatják, amikor a mozdonyok a fix saru felől haladtak fel a hídra, 65 s mérési időnél megálltak, majd menetirányváltással szintén a fix saru irányába haladtak le. A megállás pillanatát mutatja a 17. ábra. Itt a híd hosszirányú lengése 0,32–0,04 = 0,27 mm volt. A fékezés hatására a fix sarunál a híd ágyazathatároló lemeze 0,79 mm-t távolodott a hídfőhöz erősített ágyazathatároló lemeztől, a mozgó sarunál pedig 1,23 mm-t közeledett a hídfőhöz rögzített ágyazathatárolóhoz. A híd elmozdulása a fékezőerő irányába, tehát a mozgó saru, azaz Dombóvár felé következett be. A sín a mozgó sarunál 0,98 mm-t, a fix sarunál pedig 0,40 mm-t mozdult el a hídfőhöz erősített ágyazat­határolóhoz viszonyítva.

16. ábra. A külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, haladási irány: F → F saru

17. ábra. A külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd fix saru felőli végénél, haladási irány: F → F saru
A 18., 19. ábrákon az látható, amikor a mozdonyok a mozgó saru felől haladtak fel a hídra, 20 s múlva megálltak, majd a fix saru irányába haladtak le. A megállás pillanatában a híd hosszirányú lengése 0,81–0,56 = 0,25 mm volt (19. ábra). A híd ágyazathatároló lemeze a fix sarunál 0,93 mm-t távolodott a hídfőhöz erősített ágyazathatároló lemeztől, a mozgó sarunál pedig 1,16 mm-t közeledett a hídfőhöz rögzített ágyazathatárolóhoz.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
  • [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
  • [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©