Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)
– A sín elmozdulása a fix sarunál a megállás előtti pillanatban –0,55 mm, közvetlenül a megállás után 0,69 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 0,50 mm volt. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 0,69–(–0,55) = 1,24 mm volt. A fékezés hatására bekövetkező legnagyobb elmozdulás 0,69–0,50 = 0,19 mm-rel volt nagyobb, mint a statikus teher hatására bekövetkező elmozdulás.
A 12–15. ábrákból megfigyelhető, hogy a mozdonyok statikus terhének hatására a híd a mozgó saru – Dombóvár – felé mozdult el mintegy 1,1–1,8 mm-t. Amikor a fékezőerő a mozgó saru irányába hatott, akkor a fékezőerő hatására bekövetkező elmozdulásnövekmény jelentősen, mintegy 1,2–1,8 mm-rel növelte a statikus teher által előidézett hosszirányú elmozdulást (12., 13. ábra). Amikor a mozdonyok a fix saru – Budapest – felé fékeztek, akkor a hirtelen fékezőerő által létrehozott elmozdulásnövekmény csökkentette a statikus teher által keltett elmozdulást (14., 15. ábra). A megállás pillanatában kialakuló lengésből származó elmozdulás csak 0,2–0,5 mm-rel volt nagyobb, mint a statikus teherből származó elmozdulás.
Fékezés a pincehelyi hídon
A 16–19. ábrák feltüntetik azokat az elmozdulásdiagramokat, amelyeket akkor mértünk, amikor a mozdonyok intenzív fékezéssel a hídon álltak meg. A 16., 17. ábrák azt mutatják, amikor a mozdonyok a fix saru felől haladtak fel a hídra, 65 s mérési időnél megálltak, majd menetirányváltással szintén a fix saru irányába haladtak le. A megállás pillanatát mutatja a 17. ábra. Itt a híd hosszirányú lengése 0,32–0,04 = 0,27 mm volt. A fékezés hatására a fix sarunál a híd ágyazathatároló lemeze 0,79 mm-t távolodott a hídfőhöz erősített ágyazathatároló lemeztől, a mozgó sarunál pedig 1,23 mm-t közeledett a hídfőhöz rögzített ágyazathatárolóhoz. A híd elmozdulása a fékezőerő irányába, tehát a mozgó saru, azaz Dombóvár felé következett be. A sín a mozgó sarunál 0,98 mm-t, a fix sarunál pedig 0,40 mm-t mozdult el a hídfőhöz erősített ágyazathatárolóhoz viszonyítva.
A 18., 19. ábrákon az látható, amikor a mozdonyok a mozgó saru felől haladtak fel a hídra, 20 s múlva megálltak, majd a fix saru irányába haladtak le. A megállás pillanatában a híd hosszirányú lengése 0,81–0,56 = 0,25 mm volt (19. ábra). A híd ágyazathatároló lemeze a fix sarunál 0,93 mm-t távolodott a hídfőhöz erősített ágyazathatároló lemeztől, a mozgó sarunál pedig 1,16 mm-t közeledett a hídfőhöz rögzített ágyazathatárolóhoz.
Irodalomjegyzék
- [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
- [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
- [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
- [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
- [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
- [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.