A cikk szerzője:

Kemény Ágnes ügyvezető
MÁV Központi Felépítmény­vizsgáló Kft.

Diagnosztikai szolgáltatások a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.-nél

Nem mindenki számára ismert, hogy a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. megalakulásához 1958-ban egy sínhibából bekövetkezett vasúti baleset vezetett, amely után a bíróság kötelezte a Magyar Államvasutakat a sínek belső anyagának vizsgálatára. Ezután, 1959. június 19-én megalakult a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Főnökség (KFF), a társaság elődszervezete (1. ábra). A KFF a MÁV egyik szervezeti egységeként működött 1993-ig, ezt követően a Pályagazdálkodási Főnökség keretein belül végezte tevékenységét 1996-ig. Az akkori elvárásoknak megfelelően 1996. szeptember 1-jén a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. megalapította a jelenlegi MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.-t (továbbiakban MÁV KFV Kft.)

Járművizsgálat

A járművizsgálati tevékenység spektruma az új építésű vagy átépített vasúti járművek hatósági típusvizsgálat-sorozatától a vasúti járművek üzeme, fenntartása során fellépő problémák megoldásának elősegítését célzó, okfeltáró, méréses kutatási-fejlesztési vizsgálatokig tart. A járművizsgálat hozadéka a közvetlen siklás/balesetveszély elhárításból fakadó, nem is számszerűsíthető hasznosságú élet- és vagyonvédelemtől a mérések eredményei, kiértékelései nyomán foganatosított új fenntartási/üzemeltetési előírások miatt előálló jelentős költségmegtakarításokig terjed.
A hatósági típusvizsgálatok a jármű közlekedésbiztonsággal összefüggő tulajdonságai megfelelőségének igazolására szolgálnak:

  • A statikus (terhelőpadi) (14. ábra) és dinamikus (ütköztetéses) szilárdságvizsgálatok során bizonyosodhatunk meg arról, hogy a várható (a vonatkozó előírásokban rögzített nagyságú) legnagyobb terheléskollektíva fellépte esetén sem szenved a jármű maradó alakváltozást.
  • A kvázistatikus siklásvizsgálatok során a forgóvázak kifordítónyomatékát (15. ábra), a szekrény és az alváz torziós merevségét, illetve az ütköző-vonó készülékek együttműködésének megfelelőségét minősítjük.
  • A dinamikus siklásvizsgálatok során a kerék-sín között fellépő erők futás közbeni folyamatos rögzítése szükséges, ezek célirányos kiértékelése nyomán kapunk képet a jármű siklással szembeni biztonságáról, de a vasúti pálya függőleges igénybevétele is meghatározható csakúgy, mint a maradó keresztirányú vágányeltolódással szembeni biztonság.
  • Szintén futópróba keretében térképezhetők fel a vizsgált jármű keresztfutás-stabilitási és utazási komfortviszonyai.
  • A közlekedés biztonságának alapvető követelménye a fékrendszerek helyes működése:

     14. ábra. Kocsiszekrény statikus szilárdságvizsgálata

15. ábra. Forgóváz kifordítónyomaték-mérése

     – A leakasztásos vagy vonatfékezéses vizsgálatok a megállási távolság és/vagy a lassulás mérésével egy vasúti jármű fékteljesítményének megállapítására szolgálnak.
      – A csúszásgátló rendszer hatásosságvizsgálata során megbizonyosodhatunk arról, hogy a jármű zord, kedvezőtlen környezeti körülmények között is károsodás nélkül, biztonsággal meg tud állni.
      – A fékdinamikai mérések érdekes színfoltja a fékberendezés súrlódó alkatrészein fellépő hőterhelés vizsgálata.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678910Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©