A cikk szerzője:

Pete Gábor kiemelt szakértő
MÁV Zrt.

Évszámszegek, jelszegek a vasúti távközlési fa­oszlopoknál és talpfáknál

A magyarországi távíró és távbeszélő hálózatokban ma is alkalmazott faoszlopok (1. ábra), illetve a vasúti pályákba beépített bükk és európai tölgy talpfák tartósítására a kezdetektől alkalmazott különböző módszerek, mint például égetéssel való elszenesítés, olajfestékes vagy kátrányos bekenés nem akadályozták meg a fa rothadását. A megfelelő módszer ma is a fa pórusainak a saját nedvei helyett konzerválófolyadékkal való feltöltése. Ezt eleinte a nedves fa 1,5 bar nyomáson 1,5%-os rézgálic oldattal való kezelésével valósították meg, de ez az eső, illetve a talaj nedvessége miatt gyorsan kilúgozódott.

A talpfákban megtalálható „THP” vagy „FTHP” beütő például a Fürstenberg-THP GmbH cégjelzése (8. ábra). A talpfákon látható egyedi, sorszámozott azonosítótáblák a minőségbiztosítási folyamat támogatására kerülnek beütésre a minőségi átvételhez kapcsolódóan.
Olyannal is találkoztam már, hogy párban van beütve a jelszeg a telített oszlopba. Az egyik tartalmazza az évszámot, a másik csak valamilyen jelkód.

8. ábra. Modern jelölők: kupakok és adattáblák
Ezek a pluszjelek vélhetően a telítőüzemre, a faanyagra, esetleg a telítőszerre utalhatnak, de eddig nem találtam mindenről részletes információt. Ha valakinél ott a „megoldókulcs”, kérem, bátran keressen meg! Köszönöm!
A XXI. század csodája, a lézergravírozás az oszlopjelölések világában is megjelent. A felcsavarozott vagy szegelt kerek táblácskákon az évszám mellett részletes információkat találunk a gyártóról (például Fürstenberg Holz, IMONT), az alkalmazott szabványról és vegyszerről, illetve esetenként az oszlop magasságáról is (9. ábra). A bal oldali tábla egy szlovén 7 méter magas, Tanalith E-3492 oldattal 2015-ben impregnált oszlopról származik, a jobb oldali párja pedig a német Fürstenberg-THP GmbH által 2014-ben telített oszlopról.

9. ábra. Modern lézergravírozott információs táblák, adatlapok
A környezetvédelmi okok miatt a hagyományos kátrányos-olajos, jellemzően EN 13 991 C típusú kreozot felhasználásával történő telítés helyett egyre inkább sóoldattal vagy más környezetbarát gomba-, illetve baktériumölő vegyszerrel, például vizes rézalapú oldattal, Korasit KS2-vel tartósítják a faelemeket. Ezeken az oszlopokon ritkán műanyag táblácska (10. ábra) található vagy pedig tintabélyegzővel jelölik meg (ami persze gyorsan lekopik), de a legtöbb esetben nem is találunk semmilyen jelölést, ami támpontot adna az életkorára – azaz a telítés hatékonyságára.

10. ábra. 1998-as faoszlop jelölése műanyag táblával
A tapasztalatok, sajnos, azt mutatják, hogy a korszerű, környezetbarát eljárásokkal telített faelemek tartóssága jelentősen elmarad a hagyományos módszerekhez képest, így viszont gyakrabban kell az oszlopsor karbantartásánál komplett oszlopot cserélni – azaz ugyebár több fát kell kivágni.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©