A vasúti közlekedés szabályozási szintjei és az egyes szintek jellemzői közforgalmú és saját célú pályahálózatra:

• Európai Unió joganyaga (kötelező vagy ajánlott előírások)
• Nemzeti törvények (pl. vasúti törvény)
• Rendeletek (kormány vagy minisztérium adhatja ki)
• Szabványok (rendelet vagy szerződés teheti kötelezővé)
• Hatóság által jóváhagyott országos érvényű és eseti előírások (utasítások, határozatok)
• Vállalati szabályozások (módszertan, technológia konkrét esetekre)

Ezek közül elsősorban a vállalati szintű szabályozások kérdéseivel foglalkozunk, de előtte érdemes a magasabb szintű előírásokat is röviden áttekinteni.
Ismeretes, hogy az Európai Unió jogi normái, a közösségi jog vasúti közlekedést szabályozó irányelveinek (ún. vasúti csomagoknak) legfontosabb elemei az alábbiak voltak:

• Átlátható hozzáférés, vasútvállalatok engedélyezése, infrastruktúra-kapacitás elosztása,
• Vasútbiztonság, interoperabilitás,
• Személyszállítás közszolgáltatási funkciója, nemzetközi személyforgalom liberalizációja.

Ezeket az elveket Magyarország a 2005. évi CLXXXIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint az azt módosító 2008. évi LXXVI. törvény kiadásával ültette át a hazai jogrendszerbe.
A legfontosabb végrehajtási rendeletek az alábbi kérdéseket szabályozták:

• Vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (Országos Vasúti Szabályzat)
• Vasúttársaságok működésének engedélyezése (Nemzeti Közlekedési Hatóság)
• Hálózat-hozzáférési díjak meghatározása (Vasúti Pályakapacitás Elosztó VPE jóváhagyásával a pályahálózat üzemeltetője)
• Nyílt hozzáférés szabályozása (vasúti pályakapacitás-elosztás)

Az egyik legfontosabb alacsonyabb szintű jogszabály a 103/2003. (XII. 27) GKM rendelettel kiadott, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló Országos Vasúti Szabályzat, amely – mint létesítésre, üzemeltetésre vonatkozó keretszabályozás – az országos közforgalmú és saját használatú vasutak építményei, járművei létesítésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének eljárási szabályait rögzíti.
Szerkezetét tekintve a jogszabály az általánostól a részletek felé haladva az alábbi előírásokat tartalmazza:

• Tervezésre, engedélyezésre, létesítésre, üzemeltetésre, megszüntetésre vonatkozó követelményeket,
• Strukturális alrendszerek (infrastruktúra, energiaellátás, ellenőrző, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések, forgalomirányítás) fentiek szerinti előírásait,
• Infrastruktúra-elemek (pálya, híd, vasútkeresztezések, rakodó-, járműmozgató, mérlegelő-, kiszolgálóberendezések) részletes követelményrendszerét.

A nem jogszabály szintű szabályozások közül a szabványok (EU-szabvány: EN, nemzeti szabvány: MSZ EN, vállalati szabvány: MÁV-on belül kötelező) alkalmazása önkéntes, de rendeletben, illetve szerződésben hivatkozva betartásuk előírható.
Szintén nem jogszabályszintű a Közlekedési Hatóság által jóváhagyott/kiadott országos érvényű előírások (pl. F1, F2 utasítás) specifikus szabályozási formák, melyeknél szabvány kiadása nem várható vagy nem indokolt.
Ilyenek lehetnek a többi között:

• A vasúti közlekedés biztonságát érintő vállalati utasítás jóváhagyása;
• OVSZ vagy rendeleti felhatalmazás alapján kiadott egyedi hatósági előírás;
• Építési engedély határozat konkrét ügyben megfogalmazott előírásai.

A vállalati szabályozás konkrét létesítmény, a vasút működését biztosító berendezés üzemeltetésére vonatkozó részletes előírás. Nem tartalmazhat magasabb szintű szabályozással ellentétes előírást, azok végrehajtására kiadott dokumentum.
A szabályozórendszer működtetésével kapcsolatos munkamegosztásban az EU feladata a szabályozás és a végrehajtás felügyelete, a kormány tulajdonosi jogokat gyakorol és tovább szabályoz, a hatóság feladata hatáskörében eljárva a jogalkalmazás, piacfelügyelet és hatósági ellenőrzés,
a vállalat a magasabb szintű előírásokat hajtja végre és vállalati szabályozást végez.
A fenti általánosabb áttekintést követően érdemes megnézni, hogy a vasúti alaptevékenységeket szabályozó utasítások hol helyezkednek el a MÁV Zrt. működési rendjében.


A MÁV-csoport irányítási rendszerének két fő eleme van:

a)  Portfóliókezelési szabályzat (ennek részei a létesítési okiratok, egységes ügyrendek, szervezeti és működési szabályzatok, szindikátusi szerződések, a MÁV Zrt. utasításai)
b)    Egyéb eszközök (együttműködési megállapodások, kollektív szerződések)
A MÁV Zrt. normatív utasításai a vasúti, az alaptevékenységeket szabályozó normák, melyek a közlekedés biztonságát,
a szereplők érdekét szolgálják és kötelező annak, aki valamilyen célból használja
a pályahálózatot. A kötelezővé tétel módja például a vasúti közlekedés szempontjából a hálózat-hozzáférési szerződéssel, építési-karbantartási tevékenységeknél a vállalkozási szerződéssel történhet. Ezenkívül vannak kizárólag MÁV-csoportra vonatkozó belső (pl. számviteli tevékenység, beszerzés, beruházás) előírások.
A Pályavasúti Üzletág 2008/2010. évi utasításkorszerűsítési programjának célja új utasítások kiadása, szükségszerű korszerűsítése volt a technikai-szervezeti változások, az EU-s előírások bevezetése, kezelhetőségi szempontok javítása miatt. A munka módszerét tekintve MÁV Zrt. projekt keretében, szakterületi munkacsoportokban, a szakmát gyakorló és irányító kollégák bevonásával történt.
A projekt keretében 106 utasítás felülvizsgálatára került sor Pályavasúti Üzletág szinten, ebből 30 tartozott a pályás munkacsoport felelősségi körébe. A projekt eredménye új utasítások kiadása, felülvizsgálat után a meglévő utasítás módosítása-kiegészítése, változtatás nélküli hatályban tartása vagy hatálytalanítása.
Ennek a munkának tovább kell folytatódnia, hiszen a szakterületen még több régi, tartalmában elavult, korszerűsítésre szoruló utasítás van érvényben. Ezek egy részét a Közlekedési Hatósághoz kell felterjeszteni, melynek statutum rendelete hatáskört biztosít számára a vasúti közlekedés biztonságát érintő utasítások jóváhagyására.

Hatóság által jóváhagyandó utasítások jegyzéke (meglévők módosítása vagy új utasítások):
A)     Országos közforgalmú vasutak esetében:

1. D.2. sz. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatoknak közlekedtetésére és az ezekkel összefüggő műszaki előírásokra
2. D.5. sz. Utasítás: Előírások a pálya-felügyeleti szolgálat ellátására
3. D.11. sz. Utasítás Vasúti alépítmény
4. D.12. sz. Útmutató Vasúti felépítmény
5. D. 12/H. sz. Utasítás Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete
6. D.14. sz. Útmutató Vasútépítési engedélyek
7. Országos közforgalmú vasutak pályatervezési szabályzata (OKVPSZ)
8. H.1.–H.5. Új Vasúti Hídszabályzat, meglévő szabályzatok módosításai
9. H.6. sz. Utasítás a rendkívüli küldemények engedélyezésére, felvételére és továbbítására
10. D.54., D.56., D.57. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok (normál, keskeny és széles nyomtávolságú vasutakra), útmutatók a vasúti pálya méreteltéréseire vonatkozó előírásai
11. F.1. sz. Jelzési utasítás
12. F.2. sz. Forgalmi utasítás
13. F.2. sz. Forgalmi utasítás függelékei
14. F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív üzletági irányítási szolgálat ellátására
15. F.10. sz. Utasítás a védett vezetők utazásainak lebonyolítására
16. O.1. sz. Oktatási utasítás
17. E.101. sz. Általános utasítás a MÁV Zrt. villamosított vonalainak üze-mére
18. TB.1. sz. Utasítás a biztosítóberendezések fenntartására
19. E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére I–IV. rész
20. E.2. sz. Fékutasítás
21. E.12. sz. Műszaki kocsiszolgálati utasítás
22. Műszaki táblázatok I., II. rész
23. Balesetvizsgálati utasítás
    

B)    Saját használatú vasutak és iparvágányok, valamint saját belső vasútüzemmel rendelkező iparvágány-használók esetében:

1. Iparvágányok szolgálati utasítása
2. Jelzési, forgalmi és gépészeti utasítás az Erdei Vasutak számára

A jövő egyik feladata ennek a korábbi, kb. 10 évvel ezelőtti megállapodásnak az eredményeként született jegyzék felülvizsgálata abból a szempontból, hogy mely szabályozások tartozzanak ténylegesen a hatósági jóváhagyás körébe.
Érdemes néhány, az utasítás felülvizsgálati program keretében, illetve attól függetlenül korszerűsített szabályozás kiadását külön is kiemelni.
Bevezetett új elemek az alépítmény dinamikai stabilitásvizsgálata, a kiegészítő (védő/erősítő) réteg szabályozott alkalmazása, földműrétegek tömörségi követelményei és tömörségmérési módszerek, továbbá a teherbírási követelmények és mérési módszerek rendszerbe állítása.
Végrehajtási szabályzat. A fenti utasítás mellett a MÁV Zrt. P-3783/2010. számon Végrehajtási szabályzatot adott ki az MSZ EN 14730-1,2 szabványok bevezetésére, amely a hegesztési eljárások, hegesztők és hegesztő vállalkozások engedélyezésének, továbbá a hegesztések átvételének részletkérdéseit szabályozza.
Diagnosztikai útmutató. A közelmúltban P-2310/2009. számon kiadott útmutató részletesen ismerteti, hogy mit, mivel és hogyan kell mérni, kiértékelni, milyen intézkedéseket kell tenni hiba esetén a síndiagnosztika, vágánygeometria-mérés, kitérődiagnosztika területén.
Rendelkezés az örvényáramú vizsgáló rendszer bevezetése a fáradásos sínfejrepedések vizsgálatára. A pályalétesítményi szakterületen a közelmúlt egyik legnehezebben kezelhető problémája a fáradásos sínfejrepedés kezelése, amely várhatóan hosszabb távú feladatot jelent a szakemberek számára. Ezért vált szükségessé a P-7657/2011. PLF számú rendelkezés kiadása, amely a korábbi szemrevételezéses vizsgálatok alapján teendő intézkedések (Gy.122-6,12/2010.) után a repedések mélységének kísérleti mérésére alkalmas örvényáramú készülék rendszerbe állításáról szól. Jelenleg is folyamatban van az intézkedések pontosítása a mérések alapján (sebességkorlátozás, újabb vizsgálat időpontja stb.), illetve ennek alapján a javító/megelőző (sínköszörülés, sínmarás) tevékenységek végzése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több ilyen típusú sínfejhiba jelenik meg a hálózaton, és szükség van egy nagyobb teljesítményű, gépi örvényáramú mérőberendezés beszerzésére.


A pályalétesítményi szakszolgálat munkája eredményességének javítása érdekében további aktuális feladatok a szabályozási munkában

A P-4290/2004. PMLI Utasítás az ultrahangos sínvizsgálatok végrehajtására kiegészítendő a legújabb fáradásos típusú sínfejhibák feltárásának, megszüntetésének előírásaival és további feladat az UH hibákkal kapcsolatos intézkedések felülvizsgálata, a hatályos utasításban meglévő ellentmondások kiküszöbölése.
A MÁV Zrt. jelenlegi szervezeti struktúrájában megoldatlan a használt felépítményi anyagok érdemi felújítása és újrahasznosítása. Ehhez rendelkezésre áll a 112300/1977. MÁV vezérigazgatói utasítás a használt kitérők minősítésére, javítására és újrafelhasználására című szabályozás. Az utasítás korszerűsítésre szorul, mert az anyaggazdálkodás jelenlegi rendszerében szükség van a vissznyereményi sínek, kitérők hazai felújításának előkészítésére, és ehhez az alapvetően jó szakmai előírásokat tartalmazó utasítást aktualizálni kell.
A 112623/1986. D.54. 51. fejezete tartalmazza a vágányok építésénél és fenntartásánál betartandó mérethatárokat. Az alább felsorolt okok miatt egyértelműen szükség van a jelenleg érvényben lévő vágánygeometriai mérethatárok felülvizsgálatára.

• A jelenlegi méretelőírásokat kb. egy évtizede korszerűsítették utoljára
• A hagyományos infrastruktúra TSI/ÁME bevezetésre került az EU-ban, mely hivatkozik az EN 13848. szabványra (Vágánygeometria minősége 5. rész): ez rendelkezik új lokális mérethatár-kategóriák (AL, IL, IAL) bevezetéséről, továbbá előírja, hogy a süppedés és irány paramétert D1 hullámtartományban kell szolgáltatni.
• Új, torzításmentes geometriai mérőrendszert alkalmaznak a 007 mérőkocsin (mint ismeretes, a 004 mérőkocsi húr elven működik).
• A MÁV-nál eddig alkalmazott H = 500 m-es területi elvű általános minősítés helyett kívánatos a H = 200 m-es minősítési hossz bevezetése, illetve süppedés és irány paramétereknél elvárás a szórás elvű számítás.
• Lokális hibák feldolgozási tapasztalatai (darabszámok, megszüntetési arány stb.) szerint is indokolt a geometriai mérethatárok felülvizsgálata.

További feladat a szabályozási munkában a D.5. Pályafelügyeleti utasítás újabb módosítása, az új mérőberendezések szolgáltatásainak beillesztése a pályafelügyeleti rendszerbe (007 mérőkocsi új mérőrendszere, gépi űrszelvénymérő, georadar, örvényáramú mérések, videoinspekciós berendezések), illetve összhang megteremtése a legújabb szabályozásokkal (utasítások, mérethatárok stb.) és szervezeti változásokkal.
A fentiekben – a teljesség igénye nélkül – áttekintettük a MÁV Zrt. tevékenységszabályozásának egyes kérdéseit, különös figyelemmel a pályás szakszolgálat aktuális feladataira ezen a területen. További célként jelölhető meg ezen a területen a pályahálózat-működtető vállalatok együttműködése a vasúti tevékenység szabályozásában az átjárhatósági követelmények, szakmai/műszaki színvonal és közlekedés biztonsága, a költségtakarékosság, az egységes szabályok alkalmazása előnyeinek kihasználása érdekében.