A magyar vasútháló at 2006-ban ünnepelte fennállásának 160. éves jubileumát, mint hogy keletkezésének időpontjául 1846. július 15-ét, a Pest és Vác közötti, első hazai közforgalmú, gőzvontatású vasútvonal megnyitásának napját fogadták el. A hazai vasútépítés történelmi előzményei azonban jóval korábbi időszakra nyúlnak vissza, ezt megelőzően Magyarországon már épült két lóvontatású vasút (1827-ben Pest–Kőbánya 7,6 km és 1840-ben, Pozsony–Nagyszombat 64,5 km), és 1836-ban már a magyar o szággyűlés megalkotta az első vasúttörvényt is, amely 13 vasútvonalépítését irányozta elő (1. ábra). Az ország vasút hálózatának megépítésére vonatkozó valamennyi javaslat megegyezett abban, hogy a legfontosabb az Osztrák-Magyar Monar hia két fővárosát, Pestet Béccsel összekötő vasút. Vita legfeljebb abban volt, hogy ez a vonal a Dunától északra, Vácott, Érsekújváron és Pozsonyon vagy délre, Győrön át vezető vonalon haladjon. A vita az északi vonal javára dőlt el, azt építették meg előbb, de később megépült a déli vonal is.