Az 1970-es évek közepén szakmai körökben egyre gyakrabban fogalmazódott meg az az elvárás, hogy a pályafenntartási szakszolgálat az alárendeltebb célú, elsősorban állomási mellékvágányok mérésére – az addig használt Vámos–Kapoly, illetve Kaiser– Dorp müller vágánymérő kiskocsik kiváltásaként – új készüléket állítson rendszerbe. A MÁV Vezérigazgatóság 6.B Pályafenntartási és Pályafelügyeleti Osztálya 1975 végén kérte fel a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Főnökséget (KFF), hogy készítsen tanulmányt egy új mérőeszköz megvalósítására vagy beszerzésére. Dr. Horváth Ferenc osztályvezető kérésének megfelelően a tanulmány egy hónapon belül elkészült, amely új, hazai előállítású, könnyített szerkezetű vágánymérő készülék megvalósítására tett javaslatot.