Tekintettel a helyszínre, a szervezők már az előző délutánra programot szerveztek a távolabbról érkezőknek. A HNP által üzemeltetett Halas-tavi kisvasúton rendkívüli menettel kedveskedtek a téli tájban vonatozni és fényképezni vágyóknak. A kiállított három kocsi (1. kép) megtelt a közel 40 látogatóval.

A HNP Fecskeház nevű erdei iskolájában jó hangulatú beszélgetéssel folytatódott a találkozó, melyet a helyi ízeket felvonultató vacsora szakított meg.
Másnap reggel a Látogatóközpontban gyülekeztek az érdeklődők. A pontos kezdést segítette a debreceni IC-k utasait helyszínre szállító különbusz is. A konferenciát a szervezők nevében Szemerey Ádám, a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör alelnöke nyitotta meg. A résztvevők köszöntése után megemlékezett két, sokak által ismert és tisztelt, kisvasutakért tevékenykedő, a közelmúltban elhunyt kollégáról: Csizmazia Tamásról (1958–2018) és Kallós Béláné Irénkéről (1954–2019). 
Gáspár János, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány (MKKA) alapítója és elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a hagyományőrzés jelentőségéről szólt. Röviden tájékoztatta a hallgatóságot az Alapítvány elmúlt évi tevékenységéről.
Ezt követően dr. Kovács Zita, a HNP igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, büszkeséggel említette, hogy milyen öröm egy ilyen, nemzetközi rendezvényt vendégül látni.
Első előadóként Danyi Zoltán, a HNP turisztikai és oktatási osztályvezetője mutatta be a HNP rövid történetét, munkáját, eredményeit és a közeljövő terveit. Áttekintést adott a különleges természeti értékekről, a látogatható helyszínekről és a rendezvényekről.
A konferencia levezető elnöke, Szabó István vette át a szót, és előadásában bemutatta a kisvasút elmúlt 40 évét. Elmondta, hogy mielőtt a közúti szállítás miatt leállították és részben elbontották, összesen kb. 35 km-nyi vágány volt több helyszínen, a Hortobágy területén.
A halak etetése és a kifogott halak kiszállítása Hortobágy Halastó mrh-ra megkövetelte a kisvasút újraépítését. Külön bemutatta az 1980-as években „szokványos” (kis-) vasúti fejlesztések menetét. Két és fél hónap alatt épült 1,9 km vágány a MÁV pft-s szakembereinek tervezésével és művezetésével – a Magyar Néphadsereg műszaki alakulatának kivitelezésében. A fejlesztés a következő évben hasonló feltételekkel folytatódott, és 1983 decemberében újabb 1,9 km vágányt helyeztek forgalomba. Érdekesség, hogy a legkisebb ívsugár miatt a csatornát keresztező hidakat el kellett fordítani, és azok így 30°-os szögben keresztezik a csatornát.  A 35 évvel ezelőtt indult „kisvasúti mozgalom” hőskorát mutatta be Nagy József, a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány titkára. A kecskeméti keskeny nyomközű kisvasútra állomásított 490.053 sz. gőzmozdony kálváriája – és visszaszerzése – „hívta harcra” az alföldi kisvasútbarátokat. Az első járműtalálkozót Bugacra szervezték 1984-ben. A jól sikerült rendezvényt évente megismételték. 1992-ben ünnepelték – keresztelővel egybekötve – a gőzmozdony 50. születésnapját. Ekkor kapta a „Bugaci kispöfögő” nevet (2. kép).

Az évenkénti rendezvények hívták életre a szegedi Vasúttörténeti Alapítványt. Gáspár János főmuzeológus az ötletet felkarolta, és megalapította az MKKA-t. Az alapítványon keresztül elindította a „Mentsük meg a kisvasutakat!” elnevezésű kampányt, azon keresztül a Kisvasúti napok rendezvénysorozatot, valamint az éves találkozókat, melyek kezdetben csak magyarországiak volt, később kibővültek Kárpát-medenceivé.
A szegedi alapítvány – a bugaci kisvasút bezárása után is – minden évben megszervezi a megemlékezéseket, minden nevezetes évfordulót külön megünnepelnek, az összegyűjtött emléktárgyakból a Dél-Alföldön tíz állandó kiállítást tartanak fenn.
Szűcs Zoltán, a Kisvasutak Baráti Köre (KBK) elnökségi tagja az elmúlt 25 év eseményeit foglalta össze, valamint részletezte a KBK céljait, amelyek a következők:

• a működő kisvasutak életben tartása;
• történelmük kutatása, adatgyűjtés;
• folyamatos kapcsolattartás kor­mány­zati szervvel, hatósággal és egyéb szervezetekkel.

Eredményes működésüket legjobban a Kemencei Erdei Múzeumvasút nonprofit üzemeltetése igazolja. A húsz évvel ezelőtti induláskor évi tízezer utast szállítottak, mára ez a szám közel harmincezerre nőtt. Folyamatosan dolgoznak a meglévő járművek felújításán és forgalomba állításán, valamint a vágányhálózat bővítésén, amit a tulajdonos Ipolyerdő Zrt. is lelkesen támogat. Emellett saját honlapot és különböző közösségi oldalakat is üzemeltetnek.
Következett a támogatói blokk, melyben elsőként Filep Csaba, a Magyar Vasúti Áruszállító Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be cégük tevékenységét, az elmúlt 15 év teljesítménynövekedését, továbbá tájékoztatást adott a vasúti áruszállítási piac működéséről és fejlődési lehetőségeiről.
 „Miért kell a vágánygeometriát mérni?” címmel Vanya László, a Me­tal­elektro Kft. kereskedelmi igazgatója tartott előadást. Külön kiemelte a vágánygeometria mérésének, valamint a vágány- és síndiagnosztika fontosságát. Ezen keresztül ismertette a cég által gyártott és forgalmazott mérőeszközök működését, hasznát és hasznosságát. Ezek közül a sínprofilmérő a 3. képen látható.

Összefoglalva az elmondottakat: Ha nem ismered a hibát, elhárítani sem tudod, de a következményei téged terhelnek!
Ezután Szécsey István, a Siemens Zrt. üzletágvezetője a magyar vasúti járműgyártás hőskorából elevenített fel három kevésbé ismert gyártót: az Orenstein & Koppel Rt.-t, a Magyar–Belga Fémipargyár Rt.-t, valamint a Roessemann és Kühnemann Rt.-t. A bemutatott korabeli felvételek és tervrajzok alapján látható, hogy szinte minden vasúttársaság – legyen az normál nyomtávú vagy keskeny, városi vagy ipari üzem – rendelt a bemutatott gyárak járműveiből. A mozdonyok közül az utolsó mohikánok még megtalálhatók hol felújítva, hol felújításra várva a bozótosban, sokszor „titkolva”, hogy milyen gazdag múlttal rendelkeznek. Ez az előadás is bebizonyította, hogy milyen hihetetlen szakmai tudás koncentrálódott a szállíttatói igényeket kielégítő gyártók műhelyeiben, illetve hogy a rejtett kincsek töredéke sincs feldolgozva. Csak a bemutatott képeken szereplő járművek vagy akár a megrendelő vasútvállalatok rövid leírása is megtöltene egy-egy könyvet.
A hazai gőzmozdony-felújítás felleg­vára manapság Debrecenben van, ugyanis az országban egyedül itt lehet kazánfelújítást és vizsgáztatást végezni. A legutóbbi javításokról – melyek mára teljes körű gőzmozdony-felújítássá bővültek – láthattunk két kisfilmet Jakab Lászlónak, az Energoszerviz Kft. ügyvezető igazgatójának bevezetője után.
Az Ipolyerdő Zrt. üzemeltetésében lévő kisvasutak az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tettek korszerű járművek – különböző hajtású motorkocsik – tervezése és építése terén. A kivitelező a GanzPlan Hungary Kft. volt. Az átépített teher- és a felújított személyszállító vagonokról, a Tóbi 1 és a Vili 1 motorkocsik (4. kép) üzemeltetési tapasztalatairól, továbbfejlesztéséről, valamint a 2.0 változatok megépítéséről a kft. ügyvezető igazgatója, Surányi Sándor tartott előadást. (A Vili 1-et lapunk 2015/2. számában mutattuk be – a szerk.)

A következő előadás egy teljesen új tervezésű, kisvasúti, hajtott forgóvázról (UHFV) szólt. Tervezője és gyártója az INVENT Kft. A tervezés menetét, a nehézségeket – például, hogy egy jól hasznosítható főelemnek hány bemeneti feltételt kell teljesítenie – és a különlegességeket Sőrés Sándor ügyve­zető igazgató ismertette. Az érdeklődők legnagyobb örömére elmondta, hogy az újdonság sajtóbemutatójára februárban kerül sor Székesfehérváron, ami meg is történt.
Világviszonylatban is különlegesség­nek számít, hogy a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton minden állomáson más-más biztosítóberendezés működik. Ezért aztán a kisvasút tökéletesen alkalmas mind a biztosítóberendezési szakemberek, mind a forgalmi szolgálattevők teljes körű oktatására. Tóth Péter, a MÁV Zrt. ITRF osztályvezetője ennek a fejlesztésnek a legutóbbi eredményét mutatta be, amikor is Hűvösvölgy állomáson Domino 70 típusú berendezést állítottak rendszerbe, míg Szépjuhászné állomáson számítógépes felületen működő Domino 55-ös rendszert.
Különleges előadást hallhattunk Arnold Balázstól, a KBK képviselőjétől a vasúti képzések és vizsgáztatás rendjéről és tapasztalatairól. Tekintettel arra, hogy a Kemencei Kisvasutat ők üzemeltetik, minden „papírról” is maguknak gondoskodnak. Részletesen beleásva magukat a 19/2011 (V. 10.) NFM-rendelet nagyon szigorú passzusaiba, és feltárva a szükséges dokumentáció mennyiségét és tárolási kötelezettségét, arra a következtetésre jutottak, hogy ilyen tudás birtokában érdemes külső félnek is oktatást és vizsgáztatást szervezniük. Mindez felölelhet minden, a kisvasutakat érintő szakmát. A teljesség igénye nélkül: oktató, vonatkísérő, mozdonyvezető stb.
 Egykor volt máramarosi kisvasutak történetéről és a szerteágazó kutatás nehézségeiről tartott beszámolót Ábry Szabolcs, aki családi érintettség okán kezdte el kutatni a Hosszúmező és Szaplonca környéki kisvasutakat. Mind a levéltári kutatás, mind a helyszíni bejárás és a szemtanúk emlékei révén rengeteg adathoz jutott. Reményei szerint az összegyűjtött anyag rövidesen könyvben is megjelenik.
Az idő rövidsége miatt vetített képek helyett csak pár gondolatban ismertette a Lillafüredi Kisvasút előtt álló fejlesztéseket Jakóts Ádám, az Északerdő Zrt. vasúti szakfelügyelője. A kisvasút hegyvidéki jellege, ezen belül a pálya teljes átépítése indokolja a felújítás 3,4 milliárdos végösszegét. A fővonalon felszabaduló anyagból a mahócai vonal megerősítését tervezik.
Csanádi Sándor műszaki koordinátor, a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút kép­viselője elmondta, hogy 250 millió fo­rint értékben végeztek pályamegerősítési munkákat (síncsere, aljcsere, ágyazatpótlás és gépi vágányszabályozás). Emellett 400 millió forintot költhettek mozdonyok és vagonok felújítására. Ebbe egyebek között 3 mozdony nagyjavítása, az Mk49 fődarabjainak javítása, a motorkocsi teljes erőátvitelének cseréje fért bele. A hűvösvölgyi műhelyben elkészült a kerékeszterga CNC vezérlése és egy automatikus keréktehermérő is.
A kisvasutak fejlesztésére szánt keretből jelentős felújítások valósultak meg a Nagycenki Múzeumvasúton is. A kisvasút üzemvezetője, Lukács Lajos sok-sok képpel mutatta be a változásokat. A teljes pályaszakasz megújult: a mai kornak megfelelő peronokkal és állomási kiszolgáló létesítményekkel bővült. Az átépítés érdekessége volt, hogy a kivitelező Ausztriából hozott keskeny nyomközű pályakarbantartó és szabályozógépeket, melyek nagymértékben lerövidítették a kivitelezést. További közönségvonzó látványosságként, nagyon kellemes erdei környezetben, mintegy 1,5 km hosszú hajtánypályát is építenek.
Végül, a vendéglátók képviselőjeként, Gacsályi István, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. igazgatója számolt be a márciusban elindult fejlesztésekről. A pályafelújítás során átépül a korábbi ütemből kimaradt 7 km-es szakasz. Két Mk48-as, vasúti kocsik és a Zsuzsi gőzmozdony felújítását tervezik idén. A kis fűtőházon egy nagy méretű kapu nyitásával lehetővé válik a körüljárás, amivel megoldódik a belső végállomás üzemszerű használata.
A rendezvény fényét emelte egyrészt a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány témába vágó fotókiállítása, másrészt a MABÉOSZ Vasúti motívumgyűjtő szakcsoportjának vasúti évfordulók alkalmából készült emlékbélyegzéseket és emléklapokat bemutató tablói. A rendezvény idején a Látogatóközpont szomszédságában lévő postán alkalmi emlékbélyegzés volt a kisvasúti találkozó tiszteletére. A rendezvény résztvevői az 5. képen láthatók.

Az idei találkozóval ismét megvalósult Csizmazia Tamás javaslata, miszerint vándoroljon a közgyűlés, ne mindig Budapesten legyen. A visszajelzések emellett a másfél-két napos rendezvény létjogosultságát is megerősítik. Most már valóban csak a kisvasút-üzemeltetőkön és a kisvasútbarátokon múlik, hogy sikerül-e rendszeresen más-más kisvasútra elvinni az éves találkozót.
Külön köszönet jár a szervezésben és lebonyolításban részt vevőknek, azaz a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör, a Zsuzsi Alapítvány és a Kisvasútért Baráti Kör tagjainak, valamint a vendéglátó Hortobágyi Nemzeti Park és a rendezvényközpont (6. kép) dolgozóinak.
 Hasonlóan köszönet jár a rendezvény támogatóinak: HNP, DKV Zrt., Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, Energoszerviz Kft., Hungarotrain Kft., Metalelektro Kft., MVA Kft., ZSA, ZSBK és Zs NKft.

Szemerey Ádám