A jelenlegi helyzetet, a szűk keresztmetszetek főbb aktuális mutatóit az 1. táblá­zat ismerteti. Kiemelendő, hogy a transz-­euró­pai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák 39%-át ideiglenes vagy állandó lassújel terheli, a teljes hálózat csupán 16%-a kétvágányú, s csak 36%-a villamosított. Az elmúlt negyedszázadban évenként átlagosan 75 km vasútvonalat építettek át; a teljes pályahálózat 39%-án állandó – tehát a menetrendben is immár megjelenő – lassújel van érvényben, 7%-án pedig ideiglenes a sebességkorlátozás.

A kialakult helyzet megoldására olyan program indokolt, mely a szűk keresztmetszetek feloldását átfogó szemlélettel közelíti, és a 2020/2021-es menetrendváltásra elérendő célként tűzi ki azt, hogy az infrastruktúra-fejlesztések révén menet­idő-csökkenés következzen be a jelentős relevanciával bíró viszonylatokon. Mindamellett hang­súlyozni kell, hogy a szűk keresztmetszetek felszámolása az operatív ütemezés szintjén olyan komplex szemléletet feltételez, mely összességében igyekszik megfelelni az alábbi kritériumoknak is:

• a vasúti pálya üzemeltetéséhez szükséges valamennyi elem együttes fejlesztése;
• csoportszinten értelmezhető, a személyszállításban érintett infrastruktúra-elemek integrált fejlesztését eredményezi;
• nemcsak tartalmában, hanem időbeli ütemezésében is figyelembe veszi és támogatja az áruszállítási igényeket.
• A hálózati szűk keresztmetszet feloldása, illetve a kapacitásbővítés érdekében az alábbi projektcsomagok szükségesek:
• lassújelek megszüntetése, tengelyterhelés emelése (al- és felépítmény szükséges mértékű felújítása);
• második vágányok szakaszos kiépítése;
• állomási geometria átalakítása;
• hidak felújítása;
• villamosítás;
• energiaellátó rendszer korszerűsítése, villamos vontatási alállomás kapacitásbővítése;
• biztosítóberendezések felújítása vagy cseréje, illetve telepítése.

Röviden áttekintve az előttünk álló főbb projekteket, elsőként a Budapestet és elővárosát érintő beruházáscsomagot kell említenünk. Ennek részét képezi az esztergomi vasútvonal villamosítása a vasúti pálya fejlesztését célzó projekttel, így a két beruházás együttesen eredményezi a szolgáltatási színvonal növekedését. Budapest és az előváros kapcsán ki kell még emelni a Keleti–Kőbánya felső 3. vágány kiépítését, illetve a bal parti körvasút, valamint a Kőbánya-Kispest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal fejlesztését.
Kissé eltávolodva a fővárostól, említésre méltó a Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vasútvonalat érintő beruházásként a Nagyút–Mezőkeresztes jobb vágány átépítését, amit két szakaszban tervezünk. Az első ütem, mely a nyílt vonali fejlesztéseket jelenti, 2015-ben valósul meg, a második, az állomási infrastruktúra-elemeket érintő ütem pedig 2016-ban. Kiemelendő még a Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs, illetőleg a Nagykáta–Újszász vasútvonalak fejlesztése, valamint a hídfelújítási program megvalósítása, mely a tengelyterhelés emelése mellett az új Hídszabályzatnak való megfelelőség biztosítását is célul tűzte ki. A villamosítás kapcsán fontos megemlíteni a Mezőzombor–Sátoraljaújhely, Zalaszentiván–Nagykanizsa, a Püspökladány–Biharkeresztes, továbbá a Szeged–Békéscsaba–Gyula vasútvonalak ez irányú fejlesztését.
A szűk keresztmetszetek feloldása érdekében megvalósítandó beruházások üte­­mezése során meg kell találni a projektek optimális időkeretét. Ám ugyanígy indokolt a komplex beruházási munkák egyidejű megvalósíthatóságának, illetve a karbantartás ütemezésének integrált szemléletű tervezése is. Az előbbi szemlélet a gördülőtervezés alapjául szolgál, mely egyensúlyteremtésre törekszik a karbantartási-felújítási munkák és a menetrend (illetve vágányzári menetrend) között. A menetrend alapú megközelítés optimalizált projekt-előkészítést feltételez, ami egyszerre figyel az üzemeltetési feltételekre és a kapacitáskorlátozásokra, s ezáltal megbízható közlekedést biztosít.
Összességében megállapítható, hogy a vasúti infrastruktúra-fejlesztési és karbantartási munkák esetében nem csupán végcél, hanem már a tervezés során, illetve a megvalósítás ütemezése és mikéntje kapcsán is fontos, egyszerre módszertani és projektszervezési követelmény a szűk kapacitások kiküszöbölése, felszámolása.