A szakmai utasításrendszer megújításának indokai

Legfontosabb indokként több mint húsz éve folyamatosan emlegetjük az utasítások jelentős mennyiségét, még jelenleg is több száz hatályos utasításunk-előírásunk van, amelyek döntő többsége néhány oldalas bevezető rendelkezés vagy technológiai leírás. Létezik még szabályozáshiány egyes esetekben, de gyakran előfordul a túlszabályozottság, többszörös szabályozottság is, amely ha eltérő előírásokkal párosul, akár biztonsági kockázatot is jelenthet. A többszörös szabályozottság egyik gyakran előforduló oka, hogy az új utasítások kiadásakor az életben levő utasítások hatálytalanítása elmarad. Az elmúlt évek informatikai fejlesztései ellenére az utasításrendszer még mindig nehezen átlátható, bonyolult és nehézkes.
Folyamatosan jelennek meg, kerülnek bevezetésre új anyagok, eszközök, szerkezetek, technológiák, új üzemeltetési-karbantartási-létesítési filozófiák és irányelvek, amelyek szabályozást, a műszaki előírások korrekcióját igénylik a meglévő utasításokban. Mindezek ellentéte is igaz, az elavult szabályozásokat, előírásokat már nem szükséges megtartani, ezek jelenléte inkább zavaró.
A világ változik, az információtechnológia fejlődése a szakemberek utasításokhoz való viszonyát is átalakítja, a mai igények és utasításokkal szemben támasztott követelmények eltérnek a 20-30-40 évvel ezelőttiektől.
A fejlődés-fejlesztés hatásainak figyelembevétele mellett nem hagyhatjuk veszni a hagyományainkat sem, ebben a tekintetben a mai kor szabályozásalkotóinak, utasításszerkesztő munkacsoportjainak komoly kihívás megtalálni az egyensúlyt.
Az összefoglaló jellegű, tankönyvszerű szabályozásokból sokszor nehezen hámozható ki a lényeg, a konkrét és megfogalmazott előírás, méret, tűréshatár, feladat. Mivel mind a lényegi utasításrészekre, mind a kiegészítő magyarázatokra szükség van, a használhatóság megkönnyítése érdekében meg kell találni a megfelelő szerkezeti elrendezést és az optimális tartalmat.
A MÁV Zrt., mint pályahálózat-működtető, szervezetében a vasútipálya-üzemeltetés szakmai irányítását végző szervezet tevékenységének egyik legfontosabb eleme a szakmai utasításrendszer működtetése, folyamatos karbantartása, naprakész állapotban tartása. Ennek fontosságára a 2020-as év történései még inkább rávilágítottak, a pandémia miatt megváltozott üzemeltetési munkakörnyezetben fokozottan jelentkezett a folyamatos jelenlét nélküli kontroll igénye, amelyre a legkézenfekvőbb választ a szabályozások adták meg. A vállalatirányítási rendszerben az egészségügyi veszélyhelyzet bevezetésével a hangsúly egy csapásra az ellenőrzésről a szabályozásra helyeződött át, amellyel párhuzamosan a szakértők tevékenységében is nagyobb hangsúlyt kapott az utasítások korszerűsítése.
A fenti indokok fokozatosan a pályalétesítményi utasításrendszer megújításának felgyorsításához vezettek.

Az utasításrendszer megújításának alapelvei

A megújítás célja egy használható, átlátható, világos, egységes, korszerű és a szakterületet szolgáló utasításrendszer kialakítása, amelynek eléréséhez, mint minden átfogó, jelentős feladathoz, szükséges lefektetni bizonyos alapelveket:

• használható, átlátható utasításrendszerre törekvés;
• néhány oldalas utasítások meg­szün­te­té­se-kiváltása-összevonása valósuljon meg;
• a szakmai hagyományok, valamint a fejlődés-fejlesztés egyensúlyára törekvés;
• a jelentősebb, átfogó utasítások betűs utasítások legyenek;
• a meglévő betűs utasítások feleljenek meg napjaink technológiai elvárásainak, segítsék elő az erőforrások optimális felhasználását;
• a jelentősebb utasítások szerkezeti egységesítésének megvalósítása (utasításrész-függelék-mellékletek);
• az előírások egyértelműbb megfogalmazására törekvés, az egységes értelmezés, alkalmazás megkönnyítése érdekében;
• törekedni kell az utasítások szervezeti változásoktól való függetlenségére;
• egy témakört, egy előírást egy utasításban kell szabályozni, a kapcsolódó utasításokban csak hivatkozni kell erre.

A fenti alapelvek az elmúlt években fokozatosan alakultak ki, egyes elemeit már évek óta alkalmazzuk, azonban így összefoglaltan a 2020. év végére alakultak ki.
Az alapelveken túlmenően fontos külső körülményként kell a közeljövőben figyelembe vennünk a vasúti műszaki előírásokat (továbbiakban rövidítve: VME). Ezek a szabályzatok valamennyi vasúti pályahálózat-működtetőre, tehát a MÁV Zrt.-re nézve is kötelezően betartandók, és a saját vállalati utasításaikat a VME-kben foglalt előírások figyelembevételével kell kidolgozniuk. A VME-k várhatóan jogszabállyal hatályba léptetett nemzeti szabályozásként szerepelnek majd a hazai vasúti szakterület előírásrendszerében.

A közelmúltban elvégzett legfontosabb szabályozási feladatok

A D.1. Pályagondozási utasítás megújítása

A korábbi D.1. Pályafelügyeleti és -gondozási utasítás megújításaként a D.5. utasításhoz kapcsolódóan 2017. július 1-jén lépett hatályba a D.1. Pályagondozási utasítás, amely a pályalétesítmények gondozási feladatait, előírásait egy helyen teljeskörűen szabályozza. A korábbi pályafelügyeleti rész beépült a D.5. utasításba, így a D.1. esetében is tiszta profilú utasítás jöhetett létre.
Mivel a D.5. és D.1. utasítások a szabályozott tevékenységek jellege miatt szoros kapcsolatban vannak, a D.1. 1. számú módosítása a D.5. utasítással egy időben, 2021. január 1-jén lépett hatályba. A módosítás a D.5. utasításhoz hasonlóan leginkább a munkavégzések munkaszervezési előírásait érintette.

A D.5. Pályafelügyeleti utasítás megújítása

A pályalétesítményi szakszolgálat alaputasítása, a D.5. Pályafelügyeleti utasítás megújítása 2017. július 1-jei hatályba lépésével valósult meg. Az ezt megelőző, 2006-tól hatályos szabályozáshoz képest szerkezetében és tartalmában is jelentősen megváltozott, átalakult. Szerkezetében legjelentősebb változásként hármas tagolását lehet megemlíteni:
– utasításrész (kinek-mit-mikor),
– függelékek (hogyan),
– mellékletek (milyen formanyomtatványon).
Tartalmi változásai közül az építés, karbantartás, felújítás alatti pályák felügyeletét emelném ki, itt a korábbi utasításhoz képest jelentős módosítások történtek, összhangban az utasítást jóváhagyó hatóság elvárásaival. Az utasítás a pályafelügyeleti tevékenységet teljeskörűen szabályozza, más szabályozásokból az ilyen jellegű feladatok beépültek. A pályafelügyeleti feladatokhoz nem köthető szabályozóelemek, előírások pedig kikerültek az utasításból, például a forgalomba helyezéssel kapcsolatos részek a később elkészült D.14. utasításba épültek be.
A működtetés tapasztalatai, az időközbeni strukturális szervezeti, illetőleg munkaszervezési változások és egy vonalgondozót ért sajnálatos baleset nyomán született munkavédelmi hatósági előírás miatt elkészült az utasítás 1. számú módosítása, amelyet 2021. január 1-jén léptetett hatályba a MÁV Zrt., a közlekedési hatóság jóváhagyását követően. A módosítás tartalmilag legfontosabb eleme a gyalog bejárás munkaszervezési előírásainak változása, felépítését tekintve pedig a szervezeti változásoktól független szervezeti elnevezések használata említendő meg, amely szerint például a jelenlegi pályalétesítményi igazgatóság megnevezése központi pályalétesítményi irányító szervezet, a pályafenntartási főnökség pedig területi pályalétesítményi végrehajtó szervezet.

A D.10. Vasúti sínek diagnosztikája utasítás kidolgozása

2017. július 1-jén új szabályozásként lépett hatályba a D.10. Vasúti sínek diagnosztikája utasítás. Összefoglaló jelleggel szabályozza a sínek hibáinak leírását, a vizsgálatok módszereit, a határértékeket és az intézkedésekre vonatkozó előírásokat. Mint az adott témakört átfogóan szabályozó utasítás, már a D.5. utasításhoz hasonló hármas tagozódás jellemzi a szerkezetét: utasításrész, függelék, mellékletek.
A MÁV Zrt. 2019-ben indított utasításkorszerűsítési projektje keretében módosították az utasítást. A módosítás 2020. június 5-én lépett hatályba.

A D.11. Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása utasítás megújítása

A korábbi szabályozás, a D.11. Műszaki útmutató. Vasúti alépítmény című kötet 1988-ban jelent meg. Az időközben eltelt két évtized műszaki, szerkezeti, technológiai és tudományos fejlődése indokolta, hogy 2016-ban a korábbi útmutató helyett egy kétkötetes utasítás készült el és lépett hatályba. Az I. kötet általános témakörökkel és a szűkebb értelemben vett alépítményi földművel foglalkozik, míg a II. kötet legfontosabb fejezeteiben az alagutakkal, szintbeni vasúti átjárókkal, az ár- és belvízvédelemmel, a vasúti geotechnikai építmények fenntartásával, az alépítményi földmű felújításával kapcsolatos szabályozásokat rögzíti.
A működtetés tapasztalatai, a visszajelzések és a kapcsolódó utasítások (például H.1. Vasúti hídszabályzat) változásai szükségessé tették az utasítás módosítását. A módosított, immár egy kötetben összefoglalt utasítás 2020. január 31-én lépett hatályba.

A D.14. Vasúti pálya és műtárgyak forgalomba helyezése utasítás kidolgozása

2020. január 1-jén lépett hatályba a D.14. Vasúti pálya és műtárgyak forgalomba helyezése utasítás, amely a korábban 10/2006. P. Főigazgatói utasítás A vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezési feltételei szabályozás helyébe lépett. Az új utasítás számát egy korábban hatálytalanított, okafogyott, tartalmában már nem frissíthető szabályozás adta: ez volt a D.14. Vasútépítési engedélyek, pályafelügyelet utasítás.
A forgalomba helyezési tevékenységet immár teljeskörűen szabályozó utasítás kiadásának okai a működési változások átvezetése mellett a kapcsolódó utasítások (például D.5.) módosítása és a jogszabályi változások voltak. Az utasítás már alkalmazza a szervezeti változásoktól független szervezeti elnevezéseket.

A 32/2017. (IV. 28. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. Üzemeltetési, karbantartási, felújítási és beruházási munkák tervezésének szabályozása a pályalétesítményi szakterületen utasítás kidolgozása

A hiánypótló utasítás a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózaton a pályalétesítményi szakterület által végzendő karbantartási, felújítási, beruházási és üzemeltetési feladatait szabályozza. Fontos szerepe és feladata még az utasításnak, hogy a pályafelügyeleti tevékenység eredményeként jelentkező karbantartási, felújítási és beruházási igények tervezése és végrehajtása tervszerűen és a műszaki igényeknek megfelelően, költséghatékonyan történjen.
Az utasítás kitér a különféle pályafelügyeleti és diagnosztikai mérési eredmények, valamint az ezek alapján készítendő elemzések alkalmazására is a tervezési folyamat során. A szabályzat üzemeltetési kategóriákba sorolja a vasútvonalakat, amelyekhez megfelelő tervezési előírásokat rendel. Az utasítás hatályba lépésével és alkalmazásával a diagnosztika eredményein, elemzésein alapuló karbantartási tevékenység hangsúlyosabbá vált a pályalétesítményi szakterületen.