A konferencia témájához illő, látványos természeti környezetben, rönkházakban (1. ábra) megtartott rendezvény házigazdája a miskolci területi igazgatóság volt. Garamvölgyi Mihály (2. ábra) területi igazgató és Tóth János, a Területi ingatlanüzemeltetési és magasépítményi osztály vezetője – aki aznap a levezető elnöki szerepkört is betöltötte – köszöntötte a résztvevőket, majd Sárvári Piroska (3. ábra) üzemeltetési főigazgató megnyitóbeszéde követte.

Az első előadást Somlói József beszerzési főigazgató (MÁV Zrt. Beszerzési főigazgatóság) tartotta az Ingatlanokkal kapcsolatos beszerzések tapasztalatairól címmel, s általa az építési beruházások és beszerzések rejtelmeibe pillanthattak be a megjelentek, így többek közt a beszerzés jellege (szolgáltatás vagy építési beruházás) és az egybeszámítás kérdéskörével ismerkedhettek.
A MÁV jellemzően vasútüzemet kiszolgáló ingatlanállománya kapcsán Bertalan Zsolt osztályvezető (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság Forgalmi igazgatóság) a Szolgálati helyek típusai és azok építészeti és közműigényei című előadásában adott átfogó képet azokról az igényekről, amelyek a vasútállomások épített környezetét funkcionális szempontból meghatározzák. Előadásában elmondta, hogy a vasútállomás a település kapuja, de ez a szerep ma egészen mást jelent, mint száz évvel ezelőtt.

Kiss Csaba, a Vasút-Híd-Út Kft. ügyvezetője (4. ábra) a miskolci területi igazgatóságot érintő vasútfejlesztés, A 80c projekt bemutatása során az előkészítéstől a projektzárásig vezette végig a hallgatóságot a beruházás fontosabb eseményein, kitérve a vasútvonal magasépítményi vonatkozásaira, a helyi önkormányzati összefogás eredményeire, valamint a projekt kapcsán a vasútfejlesztési beruházásokkal kapcsolatos általános tanulságokra is. Elmondta, hogy az utazási szokások megváltoztak, ezért az utasforgalmi szempontok újragondolandók, és ez a meglévő épületek alaprajzi és funkcionális átalakítását is magával vonja. Hiányosságként említette meg, hogy a vasút-korszerűsítési beruházások sokszor nem terjednek ki egy-egy állomás egészére, valamennyi épületre és szakágra, így nem újul meg minden teljeskörűen.
A délelőtti blokk utolsó előadásaként dr. Rónai Péter igazgató (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság, Pályavasúti szolgáltatások igazgatóság) az Ingatlanüzemeltetési tevékenység értékesítése a pályavasúti szolgáltatásokon keresztül című előadásában az értékesítésről mint láthatatlanul jelen levő, de a pályahálózat-működtetői tevékenység egyik bevételét jelentő tényezőről adott képet rendkívül hatásos és szemléletes módon. A humorral fűszerezett előadás egyik emlékezetes pillanata volt az „Arany Zsalukő díj” átadása a feltett kérdésre leghelyesebben tippelő hallgatónak (5. ábra).

Az ebédet követően Szarka László ügyvezető (Ornament 2000 Építőipari Kft.) a Miskolc-Tiszai pályaudvar vasbeton perontetők karbantartási munkáinak bemutatása kapcsán beszélt az ütemezetten megvalósuló perontető-megújítás részleteiről, kiemelve a szerkezet egyediségéből adódó különleges kivitelezési megoldásokat (6. ábra).

Dr. Kolláth Zoltán egyetemi tanár, fizikus-csillagász (ELTE, Savaria Egyetemi Központ) Fényszennyezés címmel helyezte más megvilágításba az éjszakai fénykibocsátás hatásait, mellékhatásait, valamint egy pályaudvari térvilágítás és a hazai, példaértékű megvilágítási beruházások eredményeit. A világítás, fénykibocsátás témakörében Árvai Tamás kereskedelmi vezető (HOFEKA Kft.) Okososzlopok című előadása zárta a blokkot innovatív megoldások bemutatásával.
A nap hátralévő részében a vasúti utasforgalmi létesítmények akadálymentesítésének témaköre kapott főszerepet. Három érintett csoport, a látásukban, hallásukban és mozgásukban korlátozottak szemszögéből ismerkedhetett a hallgatóság ezzel a mára már nagy hangsúlyt kapott kérdéskörrel. Németh Orsolya akadálymentesítési szakértő (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, MVGYOSZ) a Látható és láthatatlan akadályok – látássérült utasok a vasúti közlekedésben címmel tartott rendkívül szemléletes előadásában az egyetemes tervezés fontosságára, a látássérültek közlekedési tapasztalásaira és az őket segítő megoldásokra hívta fel a figyelmet, „Együtt formáljuk élhetőbbé a világot” szlogennel. Ormódi Róbert igazgató (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, SINOSZ) Siket-Nagyothalló Vasúti Zrt. – egy utópisztikus szolgáltató címmel tartott előadásához elsősorban az akadálymentesítés külföldi iskolapéldáiból merített ötleteket (7. ábra).

A harmadik előadásban Nagy Bendegúz MEOSZ-elnökségi tag, akadálymentességi szakértő (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, MEOSZ) nemzetközi példákkal gazdagon illusztrált Akadálymentes MÁV című előadásában saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, görbe tükörben ábrázolva a hazai valóságot, a konferencia témájától elrugaszkodva nem is a magasépítményekre szorítkozva, hanem a vonatos utazások átfogó élményein keresztül.
A konferencia második napján levezető elnökként Madácsi Gábor osztályvezető (MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály) gondoskodott a konferencia összefogottságáról és gördülékenységéről. Buella Csaba a MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály építészeti fejlesztési szakértője Perontetők: Helyzetkép, jövőkép, nemzetközi példák címmel mutatta be a 2000-es évek elejétől készített hazai perontetők túlságosan is színes kavalkádját. Az előadást látva-hallva mindenki számára világossá vált, mit jelent, ha az egységes arculati megjelenés helyett a projektenként eltérő kivitelezői, tervezői és beruházói érdekek kerülnek előtérbe. Elgondolkodtató előadása nemzetközi típusmegoldásokat is felvonultatva hívta fel a figyelmet az egyedi megoldások kapcsán felmerülő vizsgálati szempontokra, kivitelezői és egyéb kockázatokra.
A nemzetközi példák sorát folytatva Kerényi Attila építészeti fejlesztési szakértő (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság Magasépítményi osztály) a kissé talányos Élet az EU-n kívül, Európa szívében című összeállításában a vasúton utazók oldaláról mutatta be a svájci vasútállomások EU-s és magyarországi szabályozásoktól eltérő, sokszor puritán, de ugyanakkor praktikus akadálymentesítési megoldásait. E nemzetközi kitekintéseket követően a hazai ingatlanüzemeltetési és építészeti arculati viszonyokat vette górcső alá Vikár László, a MÁV Zrt.

Üzemeltetési főigazgatóság Magasépítményi osztály vezetőjének (8. ábra) Állomási arculat és komfort – üzemeltetői szemszögből című előadása, amelyben elsősorban az utasoknak nyújtott szolgáltatások és azon keresztül a pályahálózatot működtető vasúttársaságról alkotott kép fontossága kapott hangsúlyt, valamint az, hogy az utas hogyan érzi magát az állomási környezetben.
A MÁV-os üzemeltetési tevékenységeknél maradva Bogdán László szervizvezető (Viessmann Fűtéstechnika Kft.) A korszerű kazánok üzemeltetése kapcsán a megfelelő hatásfokú, gazdaságos üzemeltetést közös célként definiálva, beszédes képekkel illusztráltan mutatta be a kazánfelügyelet és fűtési rendszer komplex üzemeltetésének szükségességét és a hibamegelőző intézkedések fontosságát.
Dományi Bálint (9. ábra) építész-településtervező (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) hozott példát egy összetett feladat kezelésére A Közlekedési Múzeum projekt-tervpályázat, eredmények, komplex gondolkodás az előkészítésben című előadásában, végigkísérve a múzeum történetét 1899-től napjainkig. Bemutatta az új közlekedési múzeum és helyszínének terveit. A konferencia utolsó előadásaiként Feld Márton építészeti fejlesztési szakértő (MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály) Budapest-Keleti pályaudvar utastájékoztatás- és arculatfejlesztés című előadásában egy megvalósult projekttel, majd a vasúti ingatlanállomány egyik neuralgikus pontját érintően Őrhelykérdés megoldási lehetőségei, őrhelyek jövőképe címmel adott megoldási javaslatokat.

A konferencia zárásaként a következő vasútépítészeti és magasépítményi konferencia házigazdái, a szombathelyi területi igazgatóság képviseletében Kovács Gyula osztályvezető (Területi ingatlanüzemeltetési és magasépítményi osztály) vette át a stafétát a miskolci házigazdákat képviselő Tóth János osztályvezetőtől, a hat területi igazgatóságnak egy-egy jeles épületét bemutató műalkotás (10. ábra) formájában.
Bízva a tradíció méltó folytatásában, várjuk a következő, XXVI. vasúti építészeti és magasépítményi napokat.