Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Archívum /
Hanzély István (1939–2020)
Hosszan tartó betegség után elhunyt Hanzély István, a MÁV Vezérigazgatóság Hídosztályának nyugdíjas vonalbiztosa.
Hanzély István gépészmérnök fiaként Budapesten született, a Petőfi Sándor Gimnáziumban szerzett érettségi után, 1962-ben az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetemen szerezte meg mérnöki diplomáját. A diploma megszerzését követően a társadalmi ösztöndíjból fakadó kötelezettsége miatt két évig az ÉM Víz- és Csatornaműépítő Vállalat debreceni építésvezetőségén beosztott mérnökként dolgozott. 1964-ben családot alapított, és még ebben az évben a MÁV szolgálatába állt. 1970-ben vasbeton-építéstan szakmérnöki oklevelet kapott.
1964–1990 között, megszakításokkal, a MÁV Tervező Intézet (MÁVTI) hídosztályának tervezőmérnöke, majd csoportvezetője volt. Ebben az időben a MÁV vonalhálózatán közúti alul- és felüljárókat, valamint a gyalogosforgalom műtárgyait tervezte. 1968-ban Kiváló dolgozó, 1969-ben Kiváló ifjú mérnök kitüntetést kapott. 1967-ben és 1970-ben megszülettek fiai, Zoltán és Ákos.
1978–1981-ig Irakban, a szír határ és az Eufrátesz mellett, belga beruházásként épülő műtrágyagyár építkezésén dolgozott Al-Qaimban a State Enterprise for Phosphate Civil Department szervezetében. Itt tervezési, tervellenőri feladatokat látott el mély- és magasépítési területen, majd az elkészült tervek alapján a kivitelezést ellenőrizte.
Az idehaza eltöltött pár dolgos esztendő után, 1985–1988 között az algériai Médéában a DUCH (Direction de L’Urbanisme de la Construction et de l’Habitat) mérnökeként a megyében létesülő települések településfejlesztési terveinek az elkészítése és a kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése volt a feladata. 1989–1990 között ismét a MÁVTI tervezőmérnöke lett.
1990-ben helyezték a MÁV Vezérigazgatóság Hídosztályára, ahol 1994-ig a Pécsi Igazgatóság hídvonalbiztosa volt, és emellett a beton-vasbeton szakterület felügyeletét látta el.
1994–1998 között a MÁV delegáltjaként az UIC Nemzetközi Vasútegylet kutatási központja ERRI (European Ralway Research Institute) hídász mérnöke volt. Feladatai közé tartozott a társfinanszírozásban megvalósuló vasúti hidakkal kapcsolatos kutatások szervezése, koordinálása és az elkészült szakmai anyagok (zárójelentések) elküldése három nyelven a tagvasutak részére. Külföldi kiküldetéséből sok színes, humorral fűszerezett beszámolót írt az itthon maradt kollégáinak. A négyéves kiküldetés során volt kollégái többször is meglátogatták, akiket szívesen fogadva mesélt a nemzetközi szervezetben folyó kutatásokról és az ezzel kapcsolatos munkájáról.
1999-ben ment nyugállományba, de az aktív korában megszerzett hatalmas tudás és nyelvismeret birtokában a mérnöki munkát mintegy tizenöt éven keresztül különböző helyeken (hatóság, beruházó szervezet) mindaddig, míg betegsége engedte, tovább folytatta.
Halálával egy nagy tudású, mindenki által szeretett munkatárstól, baráttól búcsúzunk.
Vörös József
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.