A Budapest–Esztergom vasútvonal a budapesti elővárosi vasúti közlekedés egyik legfontosabb szakasza a napi ~14 ezer utast kiszolgáló forgalmával. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló fejlesztés legfőbb célja a személyszállítás színvonalának javítása, azaz:

• a sebesség 60-ról 70–100 km/h-ra növelése;
• a menetidő csökkentése 1 óra 28 percről 1 óra 12 percre;
• a követési idő csökkentése 30 percről 15 percre;
• a megállóhelyek elérhetőségének javítása P+R parkolók létesítésével;
• a zaj- és porterhelés csökkentése a korszerűbb pálya révén;
• összességében kiszámíthatóbb vasúti köz­lekedés biztosítása a 210/225 kN tengelyterhelésű vasúti pályán. [1]

A fejlesztés több ütemben, időbeni átfedésekkel valósul(t) meg (1. táblázat), és egységesen kiterjed(t) a pálya- és műtárgyépítési, valamint a kapcsolódó biztosítóberendezési, távközlési, közműkiváltási, kábelkiváltási munkák tervezésére és megvalósítására:
I. szakasz: Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár (bez.) vonalszakasz,
II. szakasz: Pilisvörösvár (kiz.)–Piliscsaba (bez.) vonalszakasz,
III. szakasz: Piliscsaba (kiz.)–Esztergom (kiz.) vonalszakasz.
A pálya fejlesztési munkáit a tervek szerint több alprojekt egészít majd ki, melyek előkészítése folyamatban van, azonban várható kivitelezése nagy szórást mutat:

• a Bécsi út szintbeli keresztezésének külön szintű szétválasztása közúti felüljáró létesítésével (folyamatban, várhatóan 2015-ben befejeződik);
• Angyalföld–Újpest szakasz átépítése második vágány létesítésével (2015–2016);
• a vasútvonal villamosítása (2016–2017), melynek csak előkészületei valósultak meg a pályafejlesztés keretében (pl. a felsővezeték-tartó oszlopok felállítása, az alagútban a villamosított Bv űrszelvény biztosítása);
• Esztergom állomás átépítése (2016–2017);
• Rákosrendező–Angyalföld szakasz átépítése (tervezés alatt).

Az Északi vasúti Duna-híd–Esztergom (kiz.) vonalszakasz és műtárgyai

A vonalszakasz fejlesztése keretében összesen ~43 km vasúti pálya átépítésére került sor, Aquincum és Pilisvörösvár kö­zött a 2. vágány megépítésével és részleges nyomvonal-korrekcióval (a Dorog és Esztergom közötti, részben kétvágányú szakasz 7 km hosszú szakaszán csak felújítás történt). A kétirányú forgalom elősegítésére Pilisvörösvár és Piliscsaba között, ~2 km hosszon forgalmi kitérő épült a Terranova üzem térségében, valamint megtörtént a piliscsabai alagút felújítása vasbeton pályalemez és Edilon sínleerősítés átvezetésével.

A vonali átépítés tenderének előkészületeként az Uvaterv Zrt. 2010-ben elkészítette a kiviteli terveket az I. és II. szakasz műtárgyaira. A III. szakasz esetében – 2009 végén – hídszakértői célvizsgálat készült, mely a műtárgyak szemrevételezéses vizsgálata és nyilvántartási tervei alapján tett javaslatot a szükséges beavatkozásokra.
A kivitelezési munkákat – szakaszonként – az Aranyhegy, a Szemafor és az Inflexió Konzorcium nyerte el, melyet a Vasútépítők Kft., a H. F. Wiebe GmbH & Co. és a műtárgyas szakkivitelező, az A-Híd Építő Zrt. alkotott. A kivitelezés alatti tervezést, tervezői művezetést az I. szakaszon az Uvaterv Zrt., a II. és III. szakaszon a RODEN Kft. végezte. A kivitelezési munkák során a mérnöki tevékenységet a Transinvest-Budapest Kft. látta el. A műtárgyak forgalomba helyezését, valamint hatósági használatbavételi eljárását megelőző hídvizsgálatok, illetve próbaterhelések elvégzésére a LeGu Bt. kapott megbízást.
A vonali átépítés összesen 118 db meglévő hidat érintett, közülük 31 db-ot megszüntettek és 54 db-ot helyben átépítettek (2. táblázat). A maradék 33 db híd állapota, teherbírása és geometriája (pl. a 35 cm-es hatékony ágyazatvastagság és az üzemi közlekedési tér átvezethetősége a tervezett pálya nyomvonalának és magassági vonalvezetésének figyelembevételével) lehetővé tette azok megtartását, ami a hídszerkezet felújításával, illetve szükség szerinti erősítésével és/vagy toldásával járt. Elsősorban a nyomvonal-korrekcióból és a kor közlekedésbiztonsági elvárásaiból adódóan 21 db új híd épült, így összességében 108 db hidat helyeztünk forgalomba a fejlesztés során, közülük 95 db – a H 1.2. szerinti U jelű (4 × 250 kN + 80 kN/m) teherre méretezett, illetve arra alkalmassá tett – vasúti terhet viselő híd. A hidakon kívül összesen 14 db támfal is épült. Felújították a 779,5 m hosszú piliscsabai alagutat és a hozzá kapcsolódó támfalakat, valamint a ~330 m hosszú víztárót.

III. szakasz: Piliscsaba (kiz.)–Esztergom (kiz.) vonalszakasz

Szakaszonként – és a munkába vétel sorrendjében – vizsgálva a műtárgyak darabszámában beállt változásokat, valamint a beavatkozások jellegét, megállapítható, hogy a nyomvonal-korrekció nélkül átépített III. szakaszon valamennyi műtárgyat vagy megtartottak, vagy helyben átépítettek, vagy megszüntettek, de egy új hidat sem létesítettek. A 3 db megszüntetett műtárgyból 2 db vasúti pálya feletti közműhíd, míg 1 db funkcióját vesztett áteresz.
A szakasz érdekesebb és/vagy jellemző műtárgyas munkái:

• 6,00 m nyílású, Kenyérmezői-patak feletti teknőhíd átépítése tartóbetétes vasbeton lemezhíddá a 334+58 szelvényben (1. ábra);

• 3,00 m nyílású vasbeton teknőhíd, dorogi gyalogos-aluljáró felújítása a 391+84 szelvényben;
• acél közmű védőhíd átépítése az új vágányképhez igazodva, ferdekábeles felfüggesztéssel a 395+80 szelvényben (2. ábra);
• 8,00 m nyílású, Kenyérmezői-patak feletti acélhíd átépítése vasbeton lemezhíddá a 420+30 szelvényben (jobb és bal vágányos szerkezet);
• meglévő boltozatok felújítása és szükség szerinti megerősítése például teherelosztó lemez beépítésével (261+12, 264+87, 271+01, 275+90, 280+71, 283+08, 292+63, 294+36, 303+32 és 304+28 szelvény) (3–6. ábra);
• meglévő kőfedlapos átereszek felújítása (297+37 és 311+23 szelvény) (7. ábra);
• boltozat, teknőhíd és kőfedlapos kiala­kítású átereszek, hidak átépítése 1,00–3,50 m nyílású, előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével (20 db).

II. szakasz: Pilisvörösvár (kiz.)–Piliscsaba (bez.) vonalszakasz

A II. szakaszon a vasúti pálya szintén helyben épült át, illetve a Terranova üzem térségében létesített forgalmi kitérő hosszában kétvágányosították azt (188+24 – 210+51 szelvényköz). Ezzel összhangban itt is a műtárgyak megtartása és helyben átépítése volt jellemző. Megszüntetésre 2 db funkcióját vesztett áteresz, valamint a koros, akadálymentes közlekedést lehetővé nem tevő piliscsabai gyalogos-felüljáró került.
Elsősorban a közlekedésbiztonság, valamint az utasforgalmi és a közúti igények (külön szintű keresztezés) kielégítése érdekében több alul- és felüljáró is épült:

• 10,50 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Piliscsaba úti közúti aluljáró építése a 195+04 szelvényben;
• 17,90 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Terranova közúti aluljáró építése a 203+39 szelvényben (8. ábra);
• 14,03 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, József Attila utcai közúti aluljáró építése a 252+84 szelvényben (9. ábra);
• 2,50 m és 3,00 m nyílású gyalogos-aluljárók építése előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével Szabadságliget és Klotildliget megállóhelyeknél (183+15 és 238+86 szelvény);
• közúti felüljárók átépítése monolit vas­beton lemez felszerkezetű híddá a Kál­vária utcánál és az Őrhegy utcánál (176+34 és 193+84 szelvény) (10. ábra).
• További, említésre méltó beavatkozások:
• 3 × 7,60 m nyílású, Tó utcai boltozott híd felújítása [2] a régi szerkezet kiváltásával (a vasúti terhet az új cölöpalapozásra támaszkodó vasbeton tárcsafal és vasbeton pályalemez viseli) a 172+56 szelvényben (11. ábra);
• 2,00 m nyílású boltozat felújítása és megerősítése előre gyártott, összefeszített vasbeton teherelosztó lemezzel a 243+32 szelvényben (12. ábra);
• boltozat, teknőhíd és kőfedlapos átereszek átépítése 1,50 m nyílású előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével (11 db).

I. szakasz: Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár (bez.) vonalszakasz:

A megszüntetett és az új helyen létesített hidak döntő többsége (25, illetve 19 db) az I. szakaszra esik. Ennek oka a szakasz kétvágányosításában és részleges nyomvonal-korrekciójában keresendő: valamennyi régi, jellemzően 1,00 m vagy annál kisebb nyílású átereszt (30 db) elbontottak/betömtek, és mindössze 8 db helyett építettek újat helyben. Az új vasúti pálya és a környezet víztelenítésének áttervezése eredményeként további 8 db átereszt már az új nyomvonalhoz igazodva létesítettek, míg 14 db helyett nem épült új műtárgy.
A vasúti alépítmény szélesítése több támfal építésének szükségességét is maga után vonta (kisajátítási problémák, geometriai kötöttségek), így 13 db támfal is épült ezen a szakaszon (7 db kiselemes georáccsal erősített talajtámfal, 3 db talajtámfal, 1 db szögtámfal és 1 db Gabion támfal).
A vasúti és a közúti/gyalogos forgalom külön szintű szétválasztása érdekében 1-1 db gyalogos-aluljáró (Aquincum), gyalogos-felüljáró (Pilisvörösvár) és közúti aluljáró (Pilisvörösvár), továbbá 6 db közúti felüljáró (a Pomázi útnál és Solymárnál a vasút felett, négy helyszínen pályán kívül) is létesült.

A szakasz jelentősebb és/vagy érdekesebb hídépítési munkái:

• 20,58 m nyílású szegélybordás vasbeton lemezhíd építése a 30+06 szelvényben (13. ábra);
• 50,80 m nyílású, Jégtörő utcai alsópályás rácsos acélhíd építése a 33+44 szelvényben (14. ábra);
• 14,95 + 19,17 m nyílású, Szentendrei út feletti acélhíd átépítése süllyesztett pályás gerinclemezes, folytatólagos háromtámaszú acélhíddá a 37+82 szelvényben (jobb és bal vágányos szerkezet) (15. ábra);
• 10,51 m nyílású, Aranyhegyi-patak feletti vasbeton lemezhíd építése a 81+06 szelvényben (16. ábra);
• 16,12 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Pilisvörösvár közúti aluljáró, valamint a kapcsolódó közúti híd és támfalak építése a 168+46 szelvényben (17. ábra);
• 7,07 m és 4,95 m nyílású hullámosított acéllemez közúti felüljárók létesítése a vasúti pályán kívül (112+10 és 114+55 szelvény) (18. ábra).

Az átépítés tapasztalatait és az elkészült műtárgyakat az előadás keretében mutatom be részletesebben (fényképfelvé­te­lekkel), kiemelten kezelve a frissen el­készült Északi vasúti Duna-híd–Pi­lis­vö­rös­­vár (bez.) vonalszakaszt.