A két felvételi épület rekonstrukciójának engedélyezésére egységes tervezés keretében került sor 2012-ben, a Mata-Dór Architektúra Tervező Műhely Kft. (felelős tervező: Bánszky Szabolcs építész) által.
A kivitelezési fázisban már két projektre bontott épületek kiviteli tervezése is kettéoszlott, a szükségessé vált engedélymódosítások is külön tervezők által, de szoros együttműködésben készültek (lásd: Sínek Világa, 2016/2. – a szerk.). A 19. századi („régi”) állomásépület kiviteli terveit a Mérték Építészeti Stúdió Kft. készítette (felelős tervező: B. Terbe Erzsébet építész).
Az 1933-as („új”) felvételi épület felújításának tervezését továbbra is a Mata-Dór Architektúra Kft. végezte. Ennek ismertetése a jelen cikk tárgya.
Az állomás előtere a Garten Studio Kft. (vezető tervező: Szloszjár György tájépítész) tervezésében újult meg.

Az „új” felvételi épület rekonstrukciójának ismertetése

Mint azt B. Terbe Erzsébet cikkében is olvashattuk, a Tiszavidéki Vasút által épített, 1858-ban átadott vasútvonalon álló, eredetileg III. rendű „régi” felvételi épület (indóház) a több ütemben történt bővítések ellenére is szűknek bizonyult, így a fejlesztési igényekkel összhangban (Goszleth Béla terveinek megfelelően) 1931-ben megkezdődött az „új” épület építése.
Az új felvételi épület egyedi szerkesztésű, a középső, boltozott utascsarnokhoz földszintes keresztszárnyak kötötték az oldalsó, emeletes, manzárdtetős pavilonokat. Barokkos tömegformálással, homlokzati elemekkel, neobarokk formaképzéssel uralta az állomást és az állomási előteret (1. kép). A II. világháborúban, 1944 szep­temberében bombatalálat érte, a déli portikusz beomlott, az északi pavilon jelentős részben megsemmisült (2. kép).

A helyreállítás, illetve a későbbi átalakítások során a megmaradt manzárdtetőt is lebontották, a pavilonok lapostetőt kaptak, az elpusztult díszítőelemek pótlására pedig nem került sor (3. kép). A homlokzatok állapota elsősorban a vízelvezető rendszer hibái miatt a tönkremenetel határáig leromlott.