A cikk szerzője:

Scheffer János fejlesztési vezető
MÁV Zrt.

Infrastruktúra- karbantartó rendszer bevezetése a MÁV-csoportban

A MÁV Pályavasút-karbantartási területét jelenleg sokféle, változatos, részben IT jellegű, részben papíralapú adatforrás szolgálja ki. Hiányzik a transzparencia, az adatforrások egymástól elszigetelten és kevésbé hatékonyan szolgálják ki a cégvezetés növekvő igényeit. Az átlagos vágányzári tervezhetőségi periódus jelenleg körülbelül három hónap. A KÖZOP (IKOP) források megnyílásával lehetővé vált egy egységes, az egész MÁV-csoportra kiterjedő karbantartás-irányítási rendszer bevezetése, amitől a MÁV vezetése azt várja el, hogy a hálózat kapacitásai magasabb szinten álljanak rendelkezésre, annak értékesítési lehetőségei minél kevésbé sérüljenek, a vonatkozó anyag- és gépigények időben tervezhetők legyenek, valamint a vágányzári (kapacitáskorlátozási) idők tervezhetősége három hónapról három évre növekedjen, ami egyben uniós elvárás is. Mindezek mellett további elvárás a rendszer bevezetése után, hogy a folyamatok áttekinthetővé és optimalizálhatóvá váljanak. Nyugati példák alapján további elvárás a költséghatékonyság is. A projekt megvalósulásával egy olyan integrált karbantartási rendszer készül el a MÁV-csoportnál, amelynek segítségével olyan kérdésekre lehet gyors válaszokat adni, amelyekre jelenleg sok ember többhetes munkájára van szükség, olyan kimutatásokat lehet elkészíteni, amelyek segítségével pontosan rá lehet mutatni a közösségi közlekedés számára fontos fókuszpontokra. A projekt kezdete 2015. június 1., várható befejezése 2016. július 1.

A téma először két éve merült fel a MÁV pályavasúti vezetése részéről. Jellege miatt az Infokommunikációs Igazgatóságot is bevonták, és az a döntés született, hogy az informatikai szervezet vezesse a projekt előkészítését. Ennek során felmértük a pályavasút összes szakmai területét felölelő karbantartási adatforrásokat. Számos workshopra került sor, ezeken meghatároztuk a projekt céljait, a közbeszerzési eljárás paramétereit. Már az elején látszott, hogy egy új karbantartási rendszert csak akkor érdemes bevezetni, ha ezzel párhuzamosan a jelenlegi gazdaságirányítási rendszert is lecseréljük, és az új rendszer integrált megoldást eredményez. Célként tűztük ki, hogy a jelenleg úgy 140-féle informatikai alkalmazás számszerűen jelentősen csökkenjen az alkalmazáskonszolidáció keretében. Mivel a projekt technikailag alapvetően egy informatikai rendszer bevezetéséről szól, járulékos célként két további IT jellegű célt határoztunk meg: az alkalmazások közti kapcsolatok (interfészek) jelenlegi pókháló jellegű átláthatatlan struktúrájának megszüntetését egy ESB (Enterprise Service Bus; Vállalati Szolgáltatás Busz) bevezetésével, valamint egy központi, a jogosultsági-biztonsági rendszer bevezetését.
A közbeszerzési eljárás 2014 tavaszán kezdődött, és már az év végén sikerült győztest hirdetni. A nyertes fővállalkozó a Hewlett-Packard Magyarország lett, velük 2015 januárjában meg is kötöttük a vállalkozási szerződést.
A nyertes ajánlattévő műszakilag egy SAP rendszeren alapuló változatot mutatott be, amely egy osztrák cég (3B Infra) által kiegészített vasúti megoldásra (ZAK- rendszer) épül (1. ábra).

1. ábra. A nyertes által benyújtott változat
A téma komplexitása és mélysége miatt szükségessé vált a kapcsolódó és induló projektek programként történő kezelése. Az INKA alapprojekt mellett az alábbi alprojekteket vettük figyelembe:

  • INKA in­gat­lan-kar­bantartási al­pro­jekt
  • MEDINA hídgazdálkodási projekt
  • MTR térinformatikai architektúra-megújítási projekt
  • Leányvállalati bevezetések

Már a munka elején látszott, hogy a projekt olyan nagyságrendű változásokat hoz a MÁV-csoport életébe, amelyek miatt célszerű lenne két fázisra bontani a programot. Ennek érdekében jelenleg az INKA 1. alapprojekt megvalósításán dolgozunk az előbbiekben említett tartalommal, míg az INKA 2. fázis projekt tartalmazni fogja a MÁV-csoport gördülőállomány-karbantartással kapcsolatos te­vékenységeket, további alkalmazáskonszolidációt, valamint azokat a funkciókat, amelyek kimaradtak az 1. fázisból, illetve új igényként fognak megjelenni.
Mivel a gazdasági alrendszert a MÁV Zrt.-nél és a MÁV-Startnál vezetik be, felmerült a kérdés, hogy egy integrált összvállalati megoldás esetén mi történik majd a többi leányvállalattal, ezeken belül is elsősorban a nagyobbakkal (FKG Kft., SZK Zrt.). Itt célként tűztük ki, hogy a nagyobb méretű leányvállalatokat minél előbb be kell vonni a közös rendszerbe.
A rendszer nagyvonalú, műszaki fókuszú felépítését a 2. ábra, míg a gazdasági fókuszú architektúráját a 3. ábra tartalmazza.

2. ábra. A rendszer felépítése műszaki szempontból

3. ábra. A rendszer gazdálkodás- szempontú felépítése
Műszaki szempontból a vasúti megoldás középpontja a 3B Infra cég által készített, térképi, listajellegű, illetve vonalas megjelenítésre képes ZAK-rendszer (4–6. ábra).

4. ábra. Térképi megjelenítés

5. ábra. Listaszerű megjelenítés
A rendszer segítségével elkészíthető egy központi eszközkezelő, amelyben minden karbantartandó vasúti objektumon nyomon követhető, és a kapcsolódó karbantartások időzíthetők, amelyek végül összehangolhatók a vágányzári tervezéssel.
A rendszer bevezetésével lehetőség nyílik a jelenlegi papíralapú adatforrások többségének megszüntetésére, valamint a vasúti pálya mellett munkát végző kollégák tablet számítógépekkel történő ellátására, így az azonnali adatbevitel mellett a kollégák rögtön látják a kapcsolódó összefüggéseket is.
A rendszer térinformatikai alapját a MÁV Zrt.-nél használt MTR térinformatikai rendszer adatai képezik. Tervezzük a rendszer összekapcsolását a PÁTER diagnosztikai alrendszerrel is, ezzel minden releváns információ összeállhat egy-egy pályaszakaszról vagy objektumról. A rendszer bevezetésével a vágányzártervezés ebben a programban fog indulni, és csatlakozik a VPE KAPELLA rendszeréhez.

6. ábra. Vonalas megjelenítés

Összegzés

Az elmúlt két évben abból a – laikusok számára viszonylag egyszerűnek tűnő – feladatból, hogy a vágányzári előretervezhetőség három hónapról három évre növekedjen, egy olyan gigantikus program keletkezett, amely rendkívül fontos a MÁV jövőbeni folyamatainak racionalizálása szempontjából. Az INKA program bevezetése gyakorlatilag a cégcsoport minden szervezetét és részlegét érinti, a szakaszokig bezárólag. Ezzel történelmi lehetőség nyílt a MÁV évtizedek óta változatlan, „beragadt” folyamatainak átgondolására és optimalizálására. Nyugati példák alapján egy ilyen rendszer bevezetése 10–20% közötti megtakarítást eredményezett az integrált karbantartási rendszert bevezető vasúttársaságoknál.
Az INKA program befejezésével egy folyamataiban megújult, integrált karbantartási rendszerrel működő, a jövő kihívásaira dinamikusan reagálni képes MÁV-csoport jön létre.

A cikk folytatódik, lapozás:1
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©