Koczor József, a szombathelyi Területi Igazgatóság volt Pályalétesítményi Osztály vezetője 2022. december 28-án, életének 65. évében váratlanul örök nyugovóra tért.
Koczor József 1957. január 7-én született a vasutas család második gyermekeként. Vasutas édesapja nagyban befolyásolta későbbi pályaválasztását. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Savaria Szakközépiskola autógépész szakán végezte. Alig múlt 18 éves, amikor 1975 augusztusában a MÁV kötelékébe állt. Először mint gépszerelő, majd „szakmát váltva”, 1980 júniusától pályamunkás lett. Előmunkásként kezdett, volt ultrahangos sínvizsgáló, majd 1989-ig felügyeletes pályamesterként szolgált a büki főpályamesteri szakaszon. A soproni Pályafenntartási Főnökség vonalhálózatából hozzá tartozott a Bük–Szombathely és Kőszeg–Szombathely szakasz. Munkája mellett képezte magát, tanult, ennek eredményeképpen 1987-ben levelező tagozaton elvégezte a győri KTMF vasútépítési és -fenntartási szakot, itt szerzett üzemmérnöki diplomát. Ezt követően 1989-ben került a szombathelyi MÁV Igazgatóság Műszaki Osztályára, ahol alépítményes előadó, főelőadó, üzemgazdász beosztásokba, majd a folyamatos átszervezéseket követve 2002 januárjától vonalbiztos, alosztályvezető, osztályvezető, pályás vezetőmérnök munkakörbe.
Szerette a vasutat. Igaz, ahogy korosodott, egyre borúsabban szemlélte azt. A változásokkal nem mindig értett egyet, amit kendőzetlenül ki is mondott – nemtetszését felvállalva. Alosztályvezetőként (2003) egy nehéz, átmeneti időszakban vállalta a pályás szakma irányítását. Kollégái számára ő volt a biztos pont, a folytonosság. Legjobb tudása szerint törekedett feladatainak megoldására, a MÁV érdekeinek képviseletére – mindezt magas szintű szakmai ismeretei és tapasztalatai birtokában.
Soha nem felejtette el, hogy honnan jött. Döntéseiben – beosztásától függetlenül (fizikai vagy magasabb beosztásban dolgozókban) – mindig az embert látta, ahol lehetett, mindig segített.
Több éven keresztül tagja volt a Műszaki Osztály kispályás futballcsapatának, amely sportágban hétvégén baráti társaságával is részt vett. Fiatal éveiben sokat járt a Borgátán lévő szőlőbirtokra.
Életének utolsó éveit Anett és Judit lányaitól született három leány unokája (kétéves és a 14 éves iker lányok) aranyozták be, akiknek délutáni programjaikba mint nagypapa szívesen besegített.
Személyében egy jókedvű, a humorra mindig vevő, csupaszív munkatársat ismertünk meg és vesztettünk el.

Volt munkatársai