Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Archívum /
Kupai Sándor (1970–2022)
2022. december 10-én, 53. életévében tragikus hirtelenséggel elhunyt Kupai Sándor, a MÁV Zrt. korábbi fejlesztési és beruházási főigazgatója.
Kupai Sándor – ahogyan a szakmában a mi generációnk ismeri: Kupai Sanyi – 1970. május 11-én született Miskolcon. A miskolci Kós Károly Műszaki Szakközépiskolában 1988. évben végzett vasútépítő és pályafenntartási szakon. Iskolai tanulmányait követően 1988-ban lépett – akkori elnevezés szerinti – a MÁV Rt. kötelékébe. Szakmai pályafutását a MÁV Rt. Miskolci Építési Főnökségén pályamunkásként kezdte meg 18 évesen. Az építőmérnöki végzettséget 1992. évben abszolválta a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. Tanulmányait követően került a Győri Pályafenntartási Főnökségre, ahol a szakma klasszikus szabályai szerint vonalbejáró, technikus, pályamester, szakaszmérnök munkaköröket követően 1998-tól vezetőmérnöknek nevezték ki.
Szakmai tudását, elkötelezettségét a MÁV Zrt. vezetése felismerte, ennek eredményeként 2001. évtől pályafutását a MÁV Zrt. Vezérigazgatóságán folytatta szakértőként, osztályvezetőként, majd irodavezetőként. Ezt követően a MÁV Zrt. vezetőségének felkérésére 2018–2019 között a MÁV FKG Kft. műszaki igazgatói tisztségét látta el. Ebben a beosztásban sokat küzdött azért, hogy az üzemeltetői identitását ne veszítse el, ugyanakkor meg tudjon felelni a vállalat üzleti alapú működtetésének. A vállalatnál eltöltött rövid időszakban is eredményesen dolgozott, hiszen a vállalat ezen időszakára tehető az üzemeltető szervezettel történő megfelelő kommunikációs csatorna kiépítése, illetve a nagygépbeszerzési program megfogalmazása, amely mára valósággá vált.
A MÁV Zrt.-hez 2019. február hóban tért vissza és 2022. október 9-i távozásáig kiváló szakmaisággal végezte összetett, embert próbáló munkáját a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság vezetőjeként.
A vezérigazgatóságon betöltött feladatai a klasszikus üzemeltetési teendőktől a fejlesztések irányába fordultak, hiszen mint „egykapus” szereplő egy személyben járt el a fejlesztéseket, beruházásokat előkészítő és lebonyolító szervezetek felé. A fejlesztési irányok meghatározásakor, a műszaki tervdokumentációk jóváhagyásakor, illetve a kivitelezés időszakában is mindig szem előtt tartotta az üzemeltetői érdekeket. A fejlesztésekben részt vevő lebonyolító, tervező, kivitelező és mérnökszervezetek az ő észrevételeit, kéréseit a viták során elfogadták, hiszen szakmai kvalitását – amelynek alapját a külszolgálatnál eltöltött 13 év képezte – mindenki elismerte.
Sanyinál kiemelt, elvi jelentősége volt az „adott szó” hitelének, amely filozófia egész munkásságát végigkísérte.
Alapfeladatai mellett 2019. évtől a Szeged–Röszke projekt, 2020. évtől a Budapest–Belgrád projekt magyarországi szakaszának műszaki projektirányítói feladatait is ellátta.
Szakmai pályafutása során kiemelten fontosnak tartotta a folyamatos tanulást, így 2007. évben mérnök-közgazdász, 2009. évben vasútépítési projektmenedzser, 2021. évben pedig jogi szakokleveles mérnök diplomát szerzett a győri Széchenyi István Egyetemen.
A MAÚT vasúti alelnöki pozícióját 2018-tól töltötte be, illetve tagja volt a Vasúti Műszaki Bizottságnak.
Eredményes munkáját több kitüntetéssel ismerték el. A Közlekedés Tudományi Egyesülettől 2005-ben ifjúsági díjat, 2009-ben ezüst jelvényt vehetett át. 2011. évben Vasút szolgálatért bronz kitüntetés, majd 2013. és 2019. években Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.
Sanyi összetett gondolkodású, sajátos humorú, ugyanakkor mélyen érző ember volt, aki folyamatosan próbálta megérteni a körülötte lévő világot és ahhoz a saját értékrendje szerint igazodni. Számára kiemelten fontos volt a tisztesség, a szakmaszeretet és a MÁV Zrt.-hez fűződő megrendíthetetlen lojalitása.
Munkásságát mindvégig a tehetség, az emberség, a szakmaiság jellemezte. A rohanó mindennapokban kiemelten figyelte és támogatta munkatársait, legyen szó szakmai kihívásokról vagy mindennapi problémákról. Empatikus hozzáállása beosztottként és vezetőként is mindig jellemzője volt. Kollégáival munkaidőn kívül is szívesen találkozott, számos közös program során kovácsolódott össze szervezetektől függetlenül gyakorlatilag a vasút egészével. Sanyi kiváló ember volt a szó szakmai és emberi értelmében is.
Fiatal kora ellenére megkérdőjelezhetetlenül meghatározó személyisége volt a vasúti pályafenntartási szakmának és példaképként szolgált a mi generációnknak és a minket követő fiataloknak egyaránt. Szakértelméhez párosult intelligens személyiségével tiszteletet vívott ki magának a pályafenntartási és építési szakmán belül, beleértve a MÁV Zrt. többi szakmai szervezetét, valamint a szakma egyéb meghatározó szervezetét, cégét, egyesületét.
Sanyi összetett gondolkodású társunk volt, de a maga valóságában mégis érthető, követhető. Az életútjának állomásai sok ütközést, nehéz helyzetet okozhattak volna – sokkal többet azoknál, amelyek megestek –, személyiségéből fakadóan azonban Ő ezeket a helyzeteket türelemmel, jó érzékkel, eredményességgel vitte mindvégig a helyes irányba.
A MÁV-tól való feldolgozhatatlan távozása kapcsán írt búcsúzó levelében a következőket fogalmazta meg nekünk:
„A vasút, a vasutasok kitörölhetetlenek szívemből, nagy örömmel fogok visszagondolni az itt töltött évtizedekre, a közösen átélt élményekre, elért sikerekre és eredményekre. A jövőben sem szeretnék elszakadni tőletek, a vasúttól, bár azt, hogy hol fogom folytatni, még nem tudom, bízom benne, lesz lehetőségem újra együttműködni veletek.
A mostani, új helyzetben is arra kérlek benneteket, őrizzétek meg szakmaiságotokat, hitelességeteket, emberségeteket, támogassátok egymást, vezetőiteket.”
Sanyi gondolatai fontos üzenet mindannyiunk számára, kövessük iránymutatását.
A fiatal, de mindenki által szeretett egykori kollégától fájó szívvel búcsúznak közvetlen munkatársai: Suhajda Balázs, Kemény Ágnes, Virág István, Tulik Károly, Prudner András, Sándor István, Nagy Attila és még sokan mások…
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.