Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Nagyvasúti sínek gyártása (3. rész) – Korszerű sínminőségek előállításának technológiája
A sínacélok megfelelő tulajdonságai az emelt karbontartalom mellett ötvözéssel, illetve hőkezeléssel vagy a kettő kombinációjával érhetők el. Igen komoly előrelépést jelentett a vegyi analízisnél bevezetett analitikai módszer, mely lehetőséget teremtett az acélok gáztartalmának gyors meghatározására, ugyanis ezzel lehetővé vált, hogy az acélok gáztartalmát tudatosan befolyásoljuk, szabályozzuk.
A nagyvasúti sínek anyaga
A nagyvasúti sínek anyagára hazánkban az 1900-as évek elejétől közel 100 éven át a lejárt, MSZ 2570:1988 szabványban található, az 1. táblázatban feltüntetett összetételű, MA minőségcsalád volt a jellemző. Az MA 1, MA 2 és a kevesek által ismert MASzuper acélminőségek a hazai síngyártás fénykorához köthetők. Nemzetközi kitekintésül bemutatjuk a 2. táblázatot, mely a MÁV MI UIC 860:2008 döntvény előírásait tartalmazza. Összehasonlításként kijelenthető, hogy az MA minőségek és az UIC döntvényben szereplő 700, 900A, 900B és 1100-as minőségek nem esnek távol egymástól, hasonlóak a paramétereik.
Ezekhez képest szinte forradalmi változást jelentettek a 3. és 4. táblázatban szereplő, az MSZ EN 13674-1:2011 szabványban közölt értékek. Az MSZ EN 13674 szabványban lényeges eltérés, hogy az acélminőségek jelében található számértékek nem a szakítószilárdságra, hanem a keménységre utalnak, emellett rendkívül szigorú előírásokat találunk benne a sínacélok gáz- (N2, O2 és H2) és zárványtartalmára. További előírás, hogy az egyes nyomelemekre, illetve ezek bizonyos kombinációban előforduló maximális mennyiségeire is találhatók utalások a szabványban.
Az eddigiek összefoglalásaként az 1. ábrán közölt, a vas-karbon diagram acélokra vonatkozó részében megadtuk a sínacélok szabványos karbontartalmát, mely 0,38–1,07% között változik. A karbontartalmak alapján a sínacélok hipo-, hipereutektoidos acélok attól függően, hogy karbontartalmuk 0,8%-nál kisebb vagy nagyobb. Kis lehűlési sebességek mellett a hipoeutektoidos acélok szövetszerkezete ferrithálós perlit, a hipereutektoidosoké perlit és cementit.
A vas-karbon diagram elemzéséhez igen fontos, hogy a rajta lévő fázisátalakulásokat leíró mezők, vonalak és pontok csak nagyon kicsi lehűlési sebességeknél igazak. A valóságban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mindennapi élet körülményei között a lehűlési sebesség lényegesen nagyobb annál, hogy az egyensúlyi körülményeket elérni kívánó diffúzió szobahőmérséklet közelében is hatni tudjon.
Irodalomjegyzék
- Dr. Verő József – dr. Káldor Mihály: Vasötvözetek fémtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
- Tömő Róbert prezentációja: Tendenciák, újdonságok a síngyártásban. Hőkezelt, prémium minőségű vasúti sínek. Swietelsky Vasúttechnika gyárlátogatás, Leoben, 2015. december 3.
- metont.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2014/03/08-Acélok-üstmetallurgiai kezelése.pdf
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.