2020. március 11-én elhunyt a vasúti pályafenntartás és -építés területén dolgozók között sokak által ismert Pálfia Béla – Béla bácsi – mérnök tanár, aki egész életét az oktatásnak, nevelésnek szentelte.
A budapesti Árpád Gimnázium elvégzése után, 1946-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, de az intézmény átszervezése miatt diplomáját már a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karán, a hídépítési tagozaton szerezte meg 1951-ben.
Ugyanebben az évben már oktatóként helyezkedett el a Budapesti Építőipari Technikumban, amely ekkor kezdte meg önálló működését a megszűnt Kemény Zsigmond Reálgimnázium épületében. A háború utáni újjáépítéshez óriási szükség volt a képzett szakemberekre, akiknek oktatásában jelentős szerepe volt tanártársaival együtt. Nyugdíjazásáig ebben a Rippl-Rónai utca 26. szám alatti épületben tanított, de a munkahelye neve többször is változott. A következő tanévtől már a Közlekedési Építőipari Technikum, majd 1954-től az önállóvá váló Pályafenntartási és Vasútépítési Technikum tanára, egészen 1971-ig, amikor az iskola a technikumok megszüntetése miatt szakközépiskolává válik, majd 1977-ben beolvad az épületben működő Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskolába. Harminchét éven keresztül, 1988-ban történt nyugdíjazásáig hídépítés, geodézia és vasúti alépítmény tantárgyakból több ezer diákot készített fel az „élet”-re. A szakmai ismeretek átadásán túl, a diákok magatartását, viselkedését, emberi tartását is pallérozta, és mindehhez erkölcsi példát mutatott.
Kiváló pedagógiai érzékkel rendre és fegyelemre tanított. Szigorú, de igazságos és humánus tanár volt. Nem sajnálta az idejét arra, hogy megismerje és segítsen megoldani a diákok mindennapi problémáit, és megszerettesse velük leendő hivatásukat.
1970-től igazgatóhelyettesi, majd 1976-tól műhelyfőnöki teendőket is ellá­tott a pedagógusi feladatok mellett. A gyakorlatokon az ő vezetésével sajátították el a tanulók a szakma fortélyait.
Nyugdíjazása után sem szakadt meg kapcsolata a diákokkal. Az 1994-ben megalakult PFT Technikum Baráti Kör aktív tagja volt a kezdetektől egészen 2019-ig. Részt vett a havonta megrendezett klubnapokon és az éves kirándulásokon. Az érettségi találkozóknak is állandó résztvevője volt, mindig szívesen tett eleget a meghívásoknak. Érdekelte minden volt diákjának pályafutása, sorsának alakulása.
Halálával egy kiváló, különleges pedagógustól búcsúzunk. Neve fogalom ma is a szakmában, és volt diákjai mindig tisztelettel, szeretettel fognak emlékezni rá.