1. Az Y-aljak beépítése

Az átmeneti íves körív adatai, ahol az Y-acélaljakkal kialakított zúzottkő-ágyazatú hézagnélküli vágány fekszik:
– átmeneti ív eleje: 1039+31
– átmeneti ív vége = ív eleje: 1039+99
– átmeneti ív vége = ív vége: 1042+71
– átmeneti ív eleje: 1043+39
– körívsugár: R = 300 m
– tiszta körív hossza: IR = 286 m
– átmeneti ív hossz 1: L1 = 68 m (klotoid)
– átmeneti ív hossz 2: L2 = 68 m (klotoid)
– felépítményrendszer:

• MÁV 48 r. sín,
• S 15-ös leerősítés,
• 230 – 650 – 230 rendszerű Y acélaljak, a síncsavarok távolsága 88 cm,
• hézagnélküli vágány.

Összesen 300 db normál Y-aljat és 2 db átmeneti Y-aljat építettek be. Az átmeneti Y-aljak nem az átmeneti ív eleje pontba kerültek, hanem azoktól 5 m távolságra:
– első átmeneti Y-alj szelvénye: 1039+36,
– utolsó átmeneti Y-alj szelvénye: 1043+34.
Az Y-aljak beépítése kézi módszerrel történt, előtte a betonaljas vágányt irányra és fekszintre kiszabályozták. A sínszálakat megemelték, a betonaljakat a vágány mellé, az ív külső oldalára kihúzták. Az ív belső oldaláról a már ott tárolt Y-aljakat behúzták a sínszálak alá, majd az erre a célra kifejlesztett kézi célszerszámmal a három végénél megemelték és a síncsavarokat részlegesen kézzel meghúzták. Néhány Y-alj beemelése és a sínszálhoz rögzítése után a vágánymezőt visszaengedték az ágyazatra.
Az alsó ágyazat az eredeti maradt, rostálás nem történt. Az ágyazat felső részét új zúzottkővel pótolták, és ágyazatrendezést végeztek. A vágány aláverése és irányszabályozása KIAG 65 típusú kitérőaláverő­ géppel történt oly módon, hogy a gép először csak az egyik oldali kalapácsokkal verte alá az aljat, majd két síncsavar közötti távolság felével előrehaladt, és ezután a másik oldali kalapácsokkal verte alá az alj túlsó oldalát. Ezt követte a 24 m hosszú sínek összehegesztése. A hézagnélküli vágány kialakítása 2004 áprilisában történt 22 °C tényleges semleges hőmérséklet (TSH) mellett. A vágány építése az 1–2. ábrán látható.

2. Pályamérések végrehajtása

2.1. A vizsgálatok módszerei és céljai

Kísérleti pályaméréseink során a vizsgálatok célja az volt, hogy meghatározzuk a vágány fontosabb műszaki jellemzőit, valamint nyomon kövessük a jellemzőknek a járműterhelések hatására bekövetkező időbeli változásait.
A pályamérés módszerei a következők voltak:
– Meghatároztuk a sínek és az aljak dinamikus járműterhek hatására bekövetkező elmozdulásait;
– Geodéziai módszerrel mértük a vágány téli-nyári hőmérséklet-változás hatására bekövetkező oldalirányú elmozdulását;
– Az FMK–004 mérővonat vágánymérési eredményeit kiértékeltük, és ezeket összehasonlítottuk a hagyományos (hevederes) vágány mérési eredményeivel.