A hídépítések előtt megnyíló lehetőségek annak köszönhetők, hogy a szűk keresztmetszet feloldására irányuló fejlesztések új lehetőségként jelentek meg a 2014–2020 közti fejlesztési időszakban az európai uniós források kiaknázásában.

Mit és hogyan érhetünk el hídépítési projektjeink megvalósítása révén?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az ilyen szűk fókuszált beavatkozások esetében milyen mértékű szolgáltatásiszínvonal-emelkedéssel számolhatunk, illetve ahhoz milyen mértékű fejlesztést tervezünk.
A kérdés megválaszolásakor minden esetben abból az alapvető tényből kell kiindulni, hogy a nagyvasúti fejlesztésekre szánt európai uniós pénzügyi források csak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező vasútvonalak fejlesztésére fordíthatók. Az Európai Parlament és a Tanács transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló 1315/2013/EU-rendelete előírja a TEN-T törzshálózati vasútvonalak esetében egyebek között a 22,5 t tengelyterhelésre való alkalmasságot és a legalább 100 km/h vonali sebességet. Ezért a fejlesztések előkészítésekor mindenkor legalább 22,5 t tengelyterhelésre kell méretezni, az engedélyezett sebesség pedig nem lehet kisebb a hídon, mint a vasútvonalra engedélyezett sebesség – annak figyelembevételével, hogy a vasútvonal engedélyezett sebessége egy későbbi vonali fejlesztés alkalmával akár növekedhet is. A szűk keresztmetszet feloldása továbbá tényleges kapacitásbővítésre is irányulhat, amikor a korábbi állapothoz képest nagyobb számú vágánnyal kívánjuk áthidalni az akadályt, vagy a csatlakozó, a bővítettel megegyező számú vágányon a forgalom zavartalanul bonyolódhasson le, vagy abból az okból kifolyólag, hogy a későbbi vonali fejlesztés során a műtárgyon már ne kelljen további beavatkozásokat eszközölni az organizációs és egyéb költségek növekedése árán.

Hídrekonstrukciós program – kivitelezési projekt

A projekt a MÁV Zrt. előkészítésében indult, megvalósítása azonban a 2015. április 13-ai szakpolitikai elrendelést követően a NIF Zrt. feladatkörébe került. Ekkorra a MÁV Zrt. már elkészíttette a tervek egy részét és megszerezte a hatósági engedélyeket. A NIF Zrt. számára innen kezdődött a projekt megvalósítása, amely összesen 9 vasúti híd átépítését tartalmazza a 10., 20., 40. és 120a vasútvonalakon. A beruházás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az erre vonatkozó támogatási szerződés aláírására 2016. december 15-én került sor.
A hídrekonstrukciók során nem elég csupán a meglévő állapot konzerválását célzó, karbantartási jellegű felújításban gondolkodni, mint például: korrózióvédelem, rácsrudak megerősítése, betonfelületek javítása stb. Amellett, hogy ezekkel a beavatkozásokkal valamelyest növelhető a hidak élettartama, az avulás miatt kialakult és érvényben lévő, a tengelyterhelésre és a sebességre vonatkozó korlátozások megmaradnak. Az európai uniós források felhasználásának egyik feltétele éppen az, hogy ezek a korlátozások megszűnjenek, a hidak áteresztőképességének növelésével pedig a vonali szolgáltatások színvonala emelkedjen.
A program keretében 3 híd már megvalósult (I.), 3 híd kivitelezése jelenleg is zajlik (II.), további 3 híd kivitelezésére
vonatkozó közbeszerzési eljárásnak az előkészítése pedig folyamatban van (III.).
I. A megvalósult hidak a 40. sz. vasútvonalon találhatók. Ezek a Kapos folyó felett átívelő pincehelyi és tolnanémedi, valamint a Sárvíz-Nádor-csatorna feletti rétszilasi vasúti hidak.
E három műtárgy kivitelezése is érdemel néhány szót. A három műtárgy és a rajtuk átvezetett vasúti pálya egy vágányzárban, 2017. június 16. és augusztus 31. között, vagyis 77 nap alatt épült át. A teljesség igénye nélkül ez alatt kellett elvégezni a bontásokat (vasúti pálya, hidak, hídfők), megépíteni az új hídfőket, összehegeszteni és korrózióvédelemmel ellátni a gyártócsarnokból 6-6 db-ban megérkezett, segédjármokra helyezett új hidakat, betolás után pedig visszaépíteni az új vasúti pályát. A határidőre megtörtént ideiglenes forgalomba helyezés után már csak szabályozási feladatai maradtak a kivitelezőnek.
Érdemes kiemelni a pincehelyi vasúti híd kapcsán a stratégiai gondolkodás fontosságát. A híd egy 120 km/h-val járható ívben található, azonban a 40. sz. vasútvonal távlati fejlesztési tervei szerint a vasúti pálya 160 km/h engedélyezett vonali sebességre fog átépülni, amely az említett ív korrekciójával is jár. Az ortotróp pályalemezes, ágyazatátvezetéses híd rekonstrukciója során már a tervek is ezt szem előtt tartva készültek el. A jelenlegi vasúti pálya és a majdani ívkorrekció utáni nyomvonal egyaránt elfér a hídon, annak ismételt átépítése nélkül.
II. A Hídrekonstrukciós program hasonló kihívásokkal folytatódik. Idén nyáron ugyancsak rövid, 50 napos vágányzári munkában épül át két híd a Torna patak felett Ajka térségében, a 20. sz. vasútvonalon. Ezután a 10. sz. vasútvonalon, a Külsővatnál lévő híd rekonstrukciója valósul meg a Veszprémi-csatorna felett kétszer egy hetes vágányzárban.
III. A folytatásban sor kerül még a 120a vasútvonalon Farmos és Tápiógyörgye környezetében található Hajta patak, Tápió patak és Ilike-ér feletti vasúti hidak átépítésére is, ehhez azonban egyelőre csak engedélyezési tervek és az építési engedélyek állnak rendelkezésre. Ebben az esetben tehát a kiviteli tervek elkészítése is az előttünk álló feladatok egyike.
A hidak rekonstrukciója a lokális szűk keresztmetszetek kiváltását célozza ugyan, de könnyen belátható, hogy a vasúti szolgáltatási színvonal csak rendszerszintű megoldások alkalmazásával növelhető.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése – kivitelezési projekt

A projektnek immár hosszú az előélete, a budapesti közlekedésfejlesztési elképzelések között már évszázados múltra tekint vissza a híd – és a kapcsolódó vágányhálózat – háromvágányúra bővítése.
Ennek oka, hogy a Déli összekötő vasúti Duna-híd a hazánkat átszelő nemzetközi TEN-T „Mediterrán folyosó”, a „Rajna–Duna-folyosó” és a „Kelet-mediterrán folyosó” egyetlen lényegi keresztezési pontja, melynek az európai és távolsági teherforgalom mellett a nemzetközi és belföldi személyközlekedésben is meghatározó a szerepe. A hídon bonyolódik a MÁV Zrt. hálózatának legnagyobb vasúti forgalma, így annak forgalomból való kiesése beláthatatlan gazdasági és társadalmi károkat okozna.
Az évszázados elképzelés megvalósításának lehetősége előtt az út végül megnyílt – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) pályázati kiírására történő benyújtását követően –, az Európai Bizottság támogatásra jogosultnak ítélte a projektet, ennek megfelelően az előkészítési munkálatok elkezdődtek. 2017 júliusában írtuk alá a tervezési szerződést a híd korszerűsítésének engedélyezési tervei elkészítésére és a szükséges engedélyek megszerzésére, valamint a tenderdokumentáció elkészítésére vonatkozóan.

A kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás előkészítés alatt áll, a korszerűsítés után a meglévő két felszerkezet helyett három új felszerkezet áll majd rendelkezésre a meglévő alépítményeken, melyek mindegyike 22,5 t tengelyterhelésre alkalmas. A vasúti pályatervezési sebessége 120 km/h, a tervezett kiépítési sebesség 100 km/h.
A kivitelezési feladatok elvégzésére az elnyert CEF-forrás biztosít fedezetet 2020 végéig.
A beruházással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy – mivel a híd kulcsfontosságú – a teljes kizárása nem lehetséges, a kivitelezés során a forgalmat két vágányon folyamatosan fenn kell tartani. A meg­lévő felszerkezetek cseréjére a folyamatos kétvágányú forgalom és a Rákóczi híd közelsége miatt igen kevés hely áll rendelkezésre, ezért kimagasló mérnöki teljesítményt igényel, különösen organizációs és technológiai szempontból.

A Gubacsi vasúti híd és a csepeli folyami Szabadkikötő fejlesztéséhez kapcsolódó vas­úti létesítmények átépítése – előkészítési projekt

A Budapesti Szabadkikötő – mint a TEN-T hálózathoz tartozó belvízi kikötő – és további logisztikai területek vasúti összeköttetését a Gubacsi vasúti hídon átmenő egyvágányú vasúti pálya biztosítja a ráckevei Duna-ág felett, a Soroksári út rendező pályaudvaron keresztül a TEN-T vasúti hálózattal. A híd jelenlegi leromlott paraméterek melletti üzemben tartását fokozott felügyelettel végzi az üzemeltető MÁV Zrt. A jelenlegi infrastrukturális feltételek mellett a csepeli kikötő komplexum vasúti kiszolgálása nehézkes, elmarad a potenciális kapacitástól, gátja a vízoldali áruforgalom növekedésének. A vasúti kiszolgálás fejlesztését – térségi elhelyezkedése következtében – mind a közlekedési, mind a területfejlesztési szándékokkal, törekvésekkel folyamatos érdekütköztetés, elemzés, igényérvényesítés mellett kell kidolgozni, értékelni és az optimális meg­oldást megtalálni.
CEF pályázati kiírására történő benyújtását követően a Gubacsi vasúti híd átépítése előkészítésére irányuló projekt­javaslatot az Európai Bizottság támogatásra jogosultnak ítélte, és ennek eredményeként az előkészítési feladatok elvégzésére vonatkozó tervezési szerződés aláírása 2018 márciusában megtörtént. Jelenleg az elkészítendő engedélyezési terveket megalapozó megvalósíthatósági tanulmány készítése van folyamatban.
A további előkészítési feladatok részeként engedélyezési eljárások lefolytatására, valamint a tenderdokumentáció elkészítésére is sor kerül, tervezetten 2019. második negyedévvel bezárólag.
A fejlesztés legfőbb célja a csepeli teherkikötők megbízható, biztonságos és fenntartható vasúti kiszolgálása, a Gubacsi vasúti híd és a Csepeli Szabadkikötő vasúti kapcsolatának fejlesztésével. A vasúti híd tekintetében cél a jelenlegi tengelyterhelés- és sebességkorlátozások feloldása, emellett további cél olyan mérnöki megoldás megtalálása, amely megoldja a híd szerkezeti hiányosságaiból adódó hátrányokat, a vasúti forgalom minimális zavartatású folyamatos fenntartása mellett, figyelembe véve a közműkiváltási nehézségeket is.
A bemutatott projektek szemléletesen mutatják be az egyenkapacitások és a távlati fejlesztések végrehajtásához szükséges feladatok összetettségét, bonyolultságát.
Rövid írásunkban igyekeztünk megválaszolni a mit és hogyan kérdéseket, továbbá képet adtunk a NIF Zrt. Vasútfejlesztési Igazgatósága történetében kiemelkedő hídépítési feladatok súlyáról.