A projekt az Ingatlangazdálkodás Tér informatika (IGT1) projekt folytatása. Célja, hogy biztosítsa:

• a MÁV Zrt. átalakulásakor apportált ingatlanvagyon rendezését 2011. január 2-áig (2008. január 1-jén hatályba lépett Az egyes közlekedési tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2007. évi CLXXV. törvény, amelynek 59. § (1), (11) é (12) bekezdée meghatáozta feladatainkat); 
• a MÁV Zrt., illetve a magyar állam tulajdonában, de a MÁV kezelésében lévő ingatlanokba épített tárgyi eszközök teljes körű nyilvántartását; 
• a térinformatikai tárgyieszköz-nyilvántartás manuális folyamattal való kapcsolódását a GIR tárgyieszközmodulhoz; 
• a nyilvántartással kapcsolatos külső és belső adatszolgáltatás terén megfogalmazott igények megvalósítását, hozzájárulva a csatlakozó területek üzleti eredményességének növeléséhez; 
• a térinformatikai alapú vállalatátalakítás továbblépési lehetőségét jövőbeli döntések függvényében, az adatintegráció (pl.: GIR tárgyieszközmodul-integráció), karbantartás, disz pécseri rendszerek és környezetvédelem tekintetében.

Az eszközállomány és az ingatlanrendezés alapadatainak előállítása (felmérése), azaz az adatgyűjtés lehetőségei, a rendelkezésre álló módszerek vizsgálata, a kiválasztás szempontjai

Az eszközállomány felmérésének megvizsgált módszerei a következők voltak: 

• földi geodéziai, 
• fotogrammetriai, 
• scannelés (a meglévő rajzi állományok felkutatása, pontosítása és scannelése, majd vektorizálása), 
• GNSS technológia.

A fenti módszereknek számos előnyük és hátrányuk van. Meg kell vizsgálni, hogy az adatgyűjtés szempontjából mely módszer, módszerek bizonyulhatnak alkalmasnak.

A földi geodézia előnyeként említhető a pontosság és a külső körülményektől való viszonylagos függetlenség. Hátránynak mondható a mérések alacsony hatékonysága. A mérőállomással történő részletes felmérést nehezíti, hogy az országos vízszintes (EOV) és magassági alap ponthálózat (EOMA, Balti) nincs karbantartva, sok többletidőt kíván a műszerálláspontok állandósítása. A szükséges összeláthatóságot a növényzet és a beépítettség jelentős részben akadályozza. A felmérés hatékonysága képzett földmérő esetén is kicsi, kb. 1-2 km/napban tervezhető, ezért a módszert csak kiegészítő mérésként terveztük. A fotogrammetriai felmérések rendkívül költségesek, ezért a módszert elvetettük.

A scannelés mint önálló módszer nem megfelelő a meglévő rajzi állományok bizonytalan, hiányos adattartalma és rossz minősége miatt, de a föld alatti létesítmények (kábelek, közművek stb.) esetében a későbbiekben még hasznos lehet annak ellenére, hogy eredménye csupán kétdimenziós, méter pontosságú adatállomány. Az adatgyűjtésekhez kiválasztott módszer a GNSS (Global Navigation Satellite System - műholdas helymeghatárózó rendszer) használatán alapuló geodéziai felmérés lett. A technológia újszerűsége megköveteli, hogy a részletek megismerése előtt foglalkozzunk a rendszer alapelveivel. Természetesen a műszaki érdeklődés kielégítésére a későbbiekben tervezzük a technológia egy-egy szeletének részletesebb bemutatását is.