1. Vágánygeometriai mérési eredmények felhasználása az alépítmény-diagnosztikában
(témaszám: 2-07-10-001/01)

A téma eddig hasznosított eredményei:

• A kutatás-fejlesztési munka eredményeként 2010-ben kutatási jelentés készült, amely összefoglalja az alépítményhibás pályaszakaszok vizsgálatát, lehetőség szerint javaslatot ad az alépítményi hibák kijelölésére vágánygeometriai mérések és egyéb kiegészítő vizsgálatok felhasználásával. A javaslat egy komplex vizsgálati módszer alkalmazását jelenti. A vágánygeometriai adatok elemzésére úgy kell tekinteni, mint egy összetett vizsgálat egyik elemére, és ennek eredménye bemeneti adatként kell, hogy megjelenjen az alépítmény-diagnosztikai adatbázisban, amely segíti a szakértők döntését. Önmagában azonban csak a vágánygeometriától nem várható el az alépítményhibás helyek kijelölése (17–21. ábra), hiszen egyetlen diagnosztikai elem nem elegendő a hibás szakaszokon a kiváltó okok felderítésére. A vágánygeometriai mérési eredmények felhasználásának javasolt szisztémája a mozgó szórás módszer alkalmazása (22. ábra). Ez a módszer folyamatosan, pontról pontra számítja az értékeket, jól beazonosítja a hibahelyeket. A vizsgált számítási hosszak közül a 20 m szakaszhosszú mozgó szórás számítása célszerű, mert a 100 m-esnél pontosabb, részletesebb képet nyújt a hibahelyekről, és ez a hossz jobban illeszkedik a vizsgálandó hibahelyek várható hosszához. A mozgó szórás elemzés kimutatja a geometriailag hibás vágányszakaszokat, de azok fajtájára, okának eredetére önmagában nem ad információt. Ezért javasolt a kiegészítő elemzések párhuzamos elvégzése is. Időközben a témára vonatkozó specifikáció összeállítása megtörtént. A K+F téma eredményeinek programozása elkészült. Az irodai szoftver működik.

Amennyiben a MÁV a szoftveres szolgáltatást megrendeli (kb. 2-3 M Ft), úgy a MÁV KFV Kft. kész a további feladatokat elvégezni. A süppedés max. értékekből az idő függvényében a romlási folyamat kiértékelhető.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A felügyeleti georadaros munkához előterjesztést kell készíteni, miszerint közös fejlesztésként valósulna meg ezzel az alépítményi adatfeldolgozó szoftver. A feladat elvégzése érdekében mintegy 5 vkm georadaros mérést terveztünk, amihez a mérési területet mielőbb ki kell jelölni [24], [25].

2. Pályageometriai mérőrendszerek fejlesztése (a széles nyomtávolságú vágányokra vonatkozó D.57. sz. előírások vágánygeometriai fejezetének korszerűsítése)
(témaszám: 2-07-08-001/03) 

A téma eddig hasznosított eredményei:

• A 2010-ben elkészült jelentés tartalmazza a széles nyomtávolságú vágányokra vonatkozó D.57. sz. előírások mérethatárokat érintő javaslatát, a jelenlegi mérőeszközök mérethatárait. A K+F téma hasznosítása a D.57. sz. előírások vágánygeometriai fejezetének módosításában jelenik majd meg.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A mérethatárokat széles, normál nyomtávra jóvá kell hagyatni a Nemzeti Közlekedési Hatósággal. Ezt követően az irodai rendszerben már a jóváhagyott mérethatárértékekkel kell dolgozni.
• A D.57. sz. műszaki előírásokat módosítani kell.

3. Hézagnélküli vágányok és hegesztések nyilvántartó rendszerének kidolgozása I–II. ütem
(témaszám: 1-07-95-001/13)

A téma eddig hasznosított eredményei:

• A 2005–2006-ban kidolgozott HEG-HN program a hegesztések és a semleges hőmérséklet precíz, naprakész nyilvántartását prioritásként kezeli. Nagyon fontos, hogy a programrendszer kezelje és kiszűrje a semleges hőmérsékleti zónán kívüli pályarészeket. Ezek mielőbbi helyreállítása kiemelt feladat, ezért mindenütt rendbe kell tenni ezt a szakmai területet, melyhez kiindulópont az országos szinten megtartott hat ellenőrzés eredményének újbóli elemzése.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A téma hasznosítását illetően az elkészült K+F jelentéseket át kell tanulmányozni, azt követően ismét meg kell tárgyalni, majd a megfelelő szakmai döntést meghozni. A fejlesztés megvalósításával ugyanis a hézagnélküli pályák összes nyilvántartása megbízhatóbbá, áttekinthetőbbé válik, így gazdaságosabb lehet a pályafenntartási munka.

4. GPS technika alkalmazása a szelvényezésazonosításban
(témaszám: 4-07-06-006-01)

A kutatási munka III. üteme 2008-ban elkészült, amely döntés-előkészítő javaslatokat tartalmaz a hazai szelvényazonosítás megvalósítására.
A munka során megvalósult a GPS technika vasúti gyakorlatban történő alkalmazásának lehetősége. A GPS koordináták önmagukban nem alkalmasak a jelenlegi MÁV-gyakorlatban a helyazonosításra, mert minden korábbi terv, dokumentáció egy ún. vasúti relatív szelvényezési rendszerben készült (a szelvényezési rendszer – hektométeres). A megvalósításhoz ezért szükséges egy olyan megoldás, amely a GPS koordinátákat a vasúti szelvényezéssel szinkronizálja. A probléma az, hogy a GPS koordinátái idő alapon képződnek, míg a szelvényezés út alapon történik (encoder segítségével). A jelenleg alkalmazásban lévő adatbázis szelvényezés alapú.
A téma eddig hasznosított eredményei:

• A mostani síndiagnosztikai mérőkocsiba már beépítették a GPS rendszert. 10 cm pontosan tudnak szelvényezni az SDS-szel. A térinformatikai rendszerben a GPS koordináták megvannak. Az ÖBB szakemberei 2012. június 26-án előadást tartottak a GPS alapú helymeghatározás vasúti alkalmazásának lehetőségeiről, és beszámoltak a MÁV KFV Kft., valamint az ÖBB által 2011–2012-ben Ausztriában végzett próbamérések eredményeiről.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A témát tovább kell folytatni, a GPS koordináták átjárhatóságát az egyes rendszerek között lehetővé kell tenni, s ezt követően a szelvényezésazonosítás rendszere megoldhatóvá válik. A téma konzulense jelezte, hogy a továbblépés érdekében 2013 második felében összehívja az illetékes bizottságot.

5. Pálya és híd kölcsönhatásából keletkező erőhatások meghatározása, modellezése, következményeik hatása a méretezési előírásainkra
(témaszám: 4-07-09-002/01)

A munka célja a legújabb kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok felkutatására alapozott, kísérleti és számítási modellel alátámasztott pálya és híd kölcsönhatásából keletkező erőhatások legkisebb vasútüzemi zavart, fenntartást, karbantartást okozó szerkezeti rendszereinek kidolgozása és a hozzá tartozó számítási modellek megalkotása, valamint ezek gazdasági hatásainak a megismerése volt.
A feladat kidolgozására a Pályalétesítményi Főosztály engedélyével munkabizottságot hoztunk létre, amely 2009–2010-ben 15 megbeszélést tartott. A tárgyalások eredményeként rendkívül hasznos zárójelentés készült, melynek egyik kiemelt megállapítása, hogy a híd és a csatlakozó vasúti pálya kialakításánál figyelembe vett terhek és hatások az egymástól sok tekintetben eltérő esetek olyan nagy számát eredményezik, hogy a tervezési és ellenőrzési számítások ajánlott eredményértékekkel, határértékekkel nem helyettesíthetők (pl. a hídon megszakítás nélkül átvezetendő vágányhossz). A számításokat minden esetben az adott híd- és pályaszerkezet adataival kell elvégezni (23–24. ábra).

                                                                                                                                                        
A téma eddig hasznosított eredményei:

• A kutatási zárójelentés a tervezési irányelveknél hasznosul, ugyanis a vágány és a hídszerkezet kölcsönhatását már a tervezés korai szakaszában is figyelembe kell venni! Az optimális szerkezet kiválasztása, tervezése, megépítése csak így történhet igazán korrekt módon. A jelentés tartalmazza az új D.12/H, D.54. I–II, D.21., H1.1., H1.2., OKVPSZ, OVSZ I, D.5. utasítások, szabályzatok javasolt módosításait is.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• Javasoljuk az elkészült Pálya-híd kutatási zárójelentés MÁV Zrt. belső szabályozási rendszerébe való beillesztését, megjelentetését. Ehhez azonban először az Üzemeltetési Főigazgatóság vezetésének el kell fogadnia a zárójelentés eredményeit, majd el kell készíteni a bevezető rendelet tervezetét is. Ezzel az elkészült munkát értékelő bizottság egyetértett [26], [27].

6. Vasúti hidak építése és karbantartása. Az általános műszaki feltételek felülvizsgálata és kiegészítése. Javaslat az utasítás módosítására
(témaszám: 4-07-06-001/01)

A téma eddig hasznosított eredményei:

• A téma keretében 2006 és 2010 között elkészültek a beton-, vasbeton, továbbá acélhidak (25–28. ábra) építésére és karbantartására vonatkozó, az új európai termék vizsgálati és kivitelezési szabványok előírásainak megfelelő általános műszaki feltételek. Az ÁMF-ek a talajmechanikára, hídszigetelésekre, korrózióvédő bevonatokra vonatkoznak. Olyan műszaki feltételrendszer, előírás-gyűjtemény kidolgozására született javaslat, amely lehetővé teszi a vasúti hidak és mérnöki létesítmények karbantartási, felújítási és építési feladatainak egységes kiírását, gyakorlati végrehajtását és átvételét, gyakorlatilag a folyamatban részt vevő szervezettől függetlenül.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• Az új ÁMF-et össze kell hangolni a régi ÁMF-fel. A vasbeton hidakra ez már megtörtént, és az elkészült anyag bevezethető utasításként. Az acélhidakra vonatkozó rész még nem készült el (építésfelügyelet, minőség-ellenőrzés), viszont bedolgozása a MÁV-utasításba már folyamatban van, beépül a MÁV utasítási rendszerébe. E feladat elvégzése nem igényli a kutatási téma további folytatását, viszont az elkészült dokumentum eredményeit a munkabizottságnak meg kell tárgyalnia és a kutatást le kell zárnia.