7. Hidak és egyéb mérnöki létesítmények megbízhatóságának és élettartamának megállapítása diagnosztikával támogatott valószínűségelméleti módszerekkel
(témaszám: 4-07-06-005/01)

2006 és 2009 között különféle vizsgálati eljárások hatékonyságának elemzésére, hídszerkezetek biztonságának megállapítására vonatkozóan egy valószínűségelméleti módszer kidolgozására és a meglévő hídszerkezetek romlási folyamatainak leírására a gyakorlatban alkalmazható modell megadására került sor. A kidolgozott eljárások alapján, tipikus szerkezeteken történtek vizsgálatok (beton-, vasbeton, tégla- és kőanyagú hidakon).
A projektben a munka folytatásaként, a kidolgozott eljárás alkalmazásával, a vizsgálatok kiterjesztése megtörtént a MÁV jellemző hídtípusaira (boltozatok, acélszerkezetű hidak). A kidolgozott eljárás segítségével a hídállomány egy részén vizsgálatokat és számításokat végeztek. A boltozott hidak megbízhatóságának ellenőrzésére közelítő valószínűségelméleti módszerekkel készült vizsgálat. Emellett javaslat született új, egyszerűsített számítási eljárásokra. Ezek alkalmazásának célszerűségét mintapéldákon mutatták be.
A téma eddig hasznosított eredményei:

• Matematikai eljárás, valamint ehhez kapcsolódóan egy számítógépes algoritmus készült a szerkezetek megbízhatóságának értékelésére. A kutatás során olyan diagnosztikai módszereket fejlesztettek és próbáltak ki, amelyek alkalmasak a szerkezetek romlási folyamatának modellezéséhez szükséges bemenő paraméterek bizonytalanságának csökkentésére. A kutatás eredménye akkor lesz széles körben hasznosítható, ha a kifejlesztett algoritmushoz a megfelelő adatbázis rendelkezésre áll. A hazai kutatások mellett ez egyebek között az európai uniós Mainline projekt eredményeitől is függ, melyek várhatóan 2014-től lesznek ismertek.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A boltozott hidakra becslés készül.
• A műszaki becslésre javaslatot kell tenni, választ kell kapnunk arra, hogy a tulajdonképpeni hídélettartam mennyivel növelhető [26].

8. Vasúti hidak előírásainak UIC, Eurocode előírásokkal történő összehangolása. Beton-, vasbeton, feszítettbeton hidak
(témaszám: 1-07-02-002/01)

A téma kidolgozása során 2005-ben – a nemzetközi előírások figyelembevételével – a beton-, vasbeton, feszítettbeton hidak tervezési előírásainak átdolgozására szakértői munkabizottsági tárgyalásra alkalmas munkaanyag készült.
2006-ban a vasúti hidak létesítésének általános tervezési előírásainak (MSZ-07-2306/1-90T) felülvizsgálata és átdolgozása történt meg. Elkészült egy szakértői munkabizottsági tárgyalásra alkalmas munkaanyag az új utasítástervezethez.
2007-ben a korábban összegyűjtött kutatási anyagok rendszerezésére, elemzésére és a vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezési előírásainak (MSZ-07-2306/4-90T, MSZ-07-3709) nemzetközi előírásokkal harmonizáló munkabizottsági tárgyalásra alkalmas munkaanyag kidolgozására került sor.
2008-ban megtörtént a vasúti acélhidak létesítésének általános tervezésére vonatkozó hazai és nemzetközi előírások áttekintése. A felülvizsgálat során megállapították, hogy a Vasúti acélhidak tervezése (MSZ-07-2306/3-90T) és az ezzel együtt kezelendő Acélhidak tervezése (MSZ-07-3702-87) szabványok korszerűtlenek, nem elégítik ki az Eurocode előírásait, ezért átdolgozásuk és harmonizálásuk feltétlenül indokolt. Javaslat készült – az Eurocode előírásait figyelembe véve – a szabványok megfelelő előírásainak egy műszaki előírásba való összedolgozására.
2009-ben a projekt a vasúti hidak teherbírására vonatkozó előírás, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó ÁME/TSI bevezetése miatti hatások modellezésére, elemzésére, az átjárhatósági feltételek kidolgozására, valamint az UIC, Eurocode acél és beton ideiglenes hidakat érintő előírásainak elemzésére, hatások modellezésére, az átjárhatósági feltételek kidolgozására irányult. A Vasúti hídszabályzat új struktúrájába illeszkedő és a már kidolgozott utasítástervezetek mellett az ideiglenes hidak áthidaló szerkezeteire vonatkozó nemzetközi előírások elemzését és feldolgozását követően, az összegzett eredmények alapján egy szakértői munkabizottsági tárgyalásra alkalmas munkaanyag készült el.
A téma eddig hasznosított eredményei:

• A H.1.1. Vasúti hidak általános előírásai című utasításként jelent meg. H.1.2. Vasúti hidak erőtani számítása címmel az utasítást kiadták, bevezették. A H.1.3. jóváhagyását követően válik alkalmassá a vasúti acélhidak tervezésére vonatkozó utasításként történő kiadásra. H.1.4. Vasúti falazott, vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése címűt utasításként adták ki. Az új H.5. jóváhagyását követően válik alkalmassá a vasúti híd provizóriumokra vonatkozó utasításként történő kiadásra, bevezetésre.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• A H.4.-et tovább kell fejleszteni, itt vizsgálandó, hogy az adott híd alépítményére, a koros hídfőkre, pillérekre szabad-e új acélszerkezetű hidat építeni? A tervezetek 2-3 éve készültek el, ezért az új Eurocode-dal történő végleges összehangolását meg kell oldani a H.1.1., H.1.2., H.1.3., H.1.4., H.5., H.1.5. 9. része (hídfelügyelet) tekintetében. Az előzőek felülvizsgálatát egy munkabizottságnak kell elvégeznie, amelyet minél előbb létre kell hozni. A téma a K+F eredményeit felhasználva hasznosul [27].

9. Sínek forgalom alatti felkeményedésének vizsgálata
(témaszám: 4-07-99-001/04)

A szakirodalmi kutatás és a tárggyal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése, valamint ezzel párhuzamosan az adatlapok fölvétele a mérési helyekről elkészült.
A keménységmérések 2005 és 2010 között minden évben megtörténtek (29. ábra). A vizsgálandó síneket az alábbi vonalakon, állomásokon jelölték ki:

                                                                                                                                                                                                                                             

Az összehasonlító grafikonokat az idő függvényében készítették el és értékelték ki.
A kutatás-kísérlet célja annak vizsgálata, hogy a sín futófelületének forgalom alatti felkeményedésének mértéke mennyi idő után éri el a repedések, kagylós vagy hullámos kopások kialakulása szempontjából veszélyes értéket.
A téma eddig hasznosított eredményei:

• A felkeményedések ridegedéshez → sínfejlegyűrődéshez → sínfejrepedéshez vezethetnek → a hibák időben történő megelőzéséhez sínköszörülés → síncsiszolás lehetőségének vizsgálata szükséges. Az élettartam vizsgálatához a mérési, vizsgálati adatok további gyűjtése szükséges és indokolt.

A további (teljes) hasznosítás érdekében elvégzendő feladatok:

• Új síndiagnosztikai utasítás készül. Erre munkabizottságot hoztak létre. A keménységvizsgálati mérési eredmények a Síngondozási utasításba kerülnek.

Az eddigi K+F eredmények itt fognak hasznosulni.

A K+F és azzal összefüggő munkák eredményei

–    Technológiai utasítás, korszerű technológia, műszaki megoldás
–    Technológia alkalmazását segítő kézikönyv
–    Felhasználói útmutató
–    Tervezési megoldás, irányelv, szabályzat
–    Műszaki előírás
–    Utasítás
–    Javaslat bevezető rendelettervezetre
–    Új vizsgálati módszer
–    Szoftver
–    Tárgyi eszköz (mérőműszer, -eszköz, -készülék)
–    Javaslat a felügyeleti mérések korszerűsítésére
–    Műszaki és számítástechnikai specifikáció
–    Javaslat új felépítményi szerkezetek alkalmazására  
–    Javaslat az EU-szabványok kiegészítésére, módosítására, gyakorlati alkalmazására           mérőeszközök,-berendezések, -készülékek, technológiai utasítások rendszerezéséhez

A K+F hasznosítása

A kutatás-fejlesztési szolgáltatás eredményét nem kizárólag a MÁV Zrt. hasznosítja tevékenységi körében, hanem szélesebb körben hozzáférhetővé teszi. Ezenkívül fontos kiemelni, hogy a szerződések értelmében a megrendelő az eredmények felhasználását a vállalkozó számára is lehetővé teszi azzal, hogy az elért eredményeket tudományos tevékenysége körében hasznosítja: „Ezen szellemi alkotás(oka)t, illetőleg a projekt részeként átadásra kerülő eredménytermékeket a Ptk. 412. § (3) a) pontja szerint vállalkozó a saját belső tevékenysége körén belül használhatja fel.” Ennek keretét elsősorban az egyetemeken folyó felsőfokú BSc és MSc, valamint szakmérnökképzések jelentik. 
A fentieken túl a kutatás-fejlesztési szolgáltatás eredménye szélesebb körben is hasznosul: A MÁV Zrt. Kutatás-fejlesztési tájékoztató című „c” kiadvány elkészítéséhez minden évben megküldjük a szükséges köteles példányokat (Kutatási jelentés egy példányát) a MÁV Zrt. VMMSZK Dokumentációs Központ és Könyvtár számára.
Az elkészült MÁV Zrt. Kutatás-fejlesztési tájékoztató pedig minden évben elektronikusan megjelenik, a kutatási eredmények így minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. Ezenkívül a MÁV Zrt. VMMSZK Dokumentációs Központ és Könyvtárban bárki betekinthet a kutatási jelentésekbe.
A kutatási eredmények bekerülnek a könyvtár katalógusába is, és akinek az irodalomra szüksége van, ott megtalálja.
A tájékoztató kiadvány célja a MÁV Zrt. kutatás-fejlesztési munkáinak, tevékenységének megismertetése, eredményeinek közzététele, valamint szélesebb körű hasznosításának előmozdítása. Így az oktatások alkalmával szükséges anyagok, K+F eredmények biztosítottak a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Baross Gábor Oktatási Központ és más oktatási intézmények számára is. Az innovációs stratégia fejlesztése, a kutatás-fejlesztés bővítése az egyetemi szakképzést is segíti.
A KTE-előadásoknak, szakmai napoknak is gyakran éppen az eredmények publikálása a céljuk, ezeket a rendezvényeket a Közlekedéstudományi Egyesület honlapján is meghirdetik. Központilag legutóbb 2012. október 8-án volt ankét a MÁV-székházban, ahol öt K+F munka eredményét ismertették a szakma képviselői (tervezők, beruházók, kivitelezők, üzemeltetők, 59 fő) előtt.
A Sínek Világában, a MÁV Zrt. szakmai folyóiratában rendszeresen tájékoztatjuk az olvasókat a folyamatban levő vagy lezárt kutatásokról. Ezután is tervezzük cikkek megjelentetését a szerződéses munkák K+F eredményeinek összefoglalásával, ahogyan több téma kapcsán már eddig is jelent meg hasonló anyag.

A kutatások-kísérletek-fejlesztések egyéb hasznosítása, hozadéka

Publikációk más folyóiratokban (pl. Mélyépítő Tükörkép Magazin, Közlekedésépítési Szemle, egyetemek kutatási katalógusai). Előadások, ankétok, konferenciatémák, tudományos diákköri munkák, szakdolgozati alaptémák, doktori disszertációk, Vasúti pályás mérnöktovábbképző (vasúti pályák tervezésétől a kivitelezésig) előadások anyagai, Országos PFT konferenciák előadásainak az anyagai (Miskolc 2008, Békéscsaba 2011), K+F témákkal kapcsolatos KTE-konferenciák, szakmai napok, Közlekedési és Logisztikai Hallgatói Konferenciák.

KTE-konferenciákon, előadásokon, szakmai napokon, ankétokon ismertetett pályavasúti kutatások, fejlesztések és az elért eredmények hasznosítása

2008. december 10., MÁV Vezérigazgatóság

• Korszerű anyagmodellek alkalmazása a vasúti alépítmény tervezésében (Koch Edina, SZE)
• Új szabványok a vasútépítés és fenntartás területén (dr. Horvát Ferenc, SZE)

2012. május 24., MÁV Zrt. Szombathely Területi Központ

• Töltések alapozása különlegesen kedvezőtlen talajkörnyezetben (Koch Edina, SZE)
• Georácsok alkalmazása vasúti zúzottkő ágyazat stabilizálására (dr. Fischer Szabolcs, SZE)
• A kis sugarú ívekben épített, ágyazatragasztással stabilizált betonaljas, valamint a biztonsági sapkákkal megerősített betonaljas, zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok stabilitás- és igénybevételi vizsgálata, különös tekintettel a hőmérséklet-változás hatására bekövetkező mozgásokra (dr. Szabó József, BME)
• Csúcssínek feltöltő hegesztéssel történő javítása (dr. Kiss Csaba, MÁV-THERMIT Kft.)

2012. július 27., KTE szakmai nap
•    A PM–1000-es alépítmény-javító géplánc munkájának megtekintése a Szajol–Törökszentmiklós állomások közötti munkaterületen (30–31. ábra)
•    CPT szondázás Törökszentmiklóson (32. ábra)
•    Karcag állomás átépítése (33. ábra)

2012. október 8., MÁV Zrt. Székház

• A kis sugarú ívekben épített, ágyazatragasztással stabilizált betonaljas, valamint a biztonsági sapkákkal megerősített betonaljas, zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányok stabilitás- és igénybevételi vizsgálata, különös tekintettel a hőmérséklet-változás hatására bekövetkező mozgásokra (dr. Szabó József, BME)
• Töltések alapozása különösen kedvezőtlen talajkörnyezetben (Koch Edina, SZE)
• Georácsok alkalmazása vasúti zúzottkő ágyazat stabilizálására (dr. Fischer Szabolcs, SZE)
• Csúcssínek feltöltő hegesztéssel történő javítása, D.20. Utasítás (dr. Kiss Csaba, MÁV-THERMIT Kft.)
• Pályamérések végrehajtása az Y acélaljakkal és a MÁV 48 rendszerű sínekkel épített zúzottkő ágyazatú hézagnélküli vágányon, üzemi körülmények között bekövetkező geometriai és szerkezeti változások időbeli nyomon követése céljából (dr. Liegner Nándor, BME)

2013. május 28., MÁV Zrt. Szombathely Területi Központ

• Síndilatációs szerkezet alkalmazásának csökkentése és a vágánygeometriai romlás mérséklése hézagnélküli vágány hidakon történő átvezetésénél (dr. Horvát Ferenc, SZE)
• Vasúti híd és vágány kölcsönhatása (Major Zoltán, SZE)
• Villamosított vasúti pályákon a sebességkorlátozások okozta többletköltségek csökkentése (dr. Fischer Szabolcs, SZE)
• Vasúti ágyazat tisztítása mikrobiológiai és kémiai módszerekkel (Portörő Péter, Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet, BAY-BIO)

A jövőre vonatkozó elképzelések, feladatok

Be kell fejezni az elmúlt években elvégzett K+F munkák eredményeinek hasznosítását [28].
Szabályozás, utasításkorszerűsítés: 2013-ban tovább kell folytatni a 2008-ban megkezdett utasításkorszerűsítési munkát, mindenekelőtt a D.12. Vasúti felépítmény. Műszaki útmutatót (1435 mm nyomtávolságú pályákra) kell a mai előírásoknak, műszaki követelményeknek megfelelően átdolgozni [28].
Továbbá aktualizálni kell az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzatát. Az OKVPSZ utolsó tervezete 2003-ban készült (amit a mai napig nem adtak ki), ezt mindenképpen mielőbb felül kell vizsgálni, ki kell egészíteni. Javasolt ebbe is beillesztve hasznosítani a 40 km/h feletti engedélyezett sebességű vágánykapcsolatok kialakításának geometriai és kinematikai vizsgálata, különös tekintettel a 60-as rendszerű kitérőkre címűK+F témában elért eredményeket.

Középtávú céljaink

– Az Üzemeltetési Főigazgatóság, ezen belül a PLO kutatási és fejlesztési tevékenységének bővítése.
– A nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek, kutatóintézetek tevékenységének támogatása. Hozzá kell járulnunk a magyar műszaki felsőoktatás színvonalának emeléséhez is.
Vállalati szinten legyen olyan következetes, innovációs stratégia, amely révén egyre több kutatás-fejlesztési és innovációs projekt kaphat állami és uniós támogatást, például a pálya- és alépítmény-diagnosztika területén. A korábbi sikerek nagy részben a tapasztalt mérnökök, fejlesztők munkájának voltak köszönhetők, mára azonban ez a generáció nyugdíj előtt áll, ezért szükséges, hogy a fiatal mérnökök számára a tapasztalatokat átadjuk. A folyamatosság biztosítása leginkább a közös munka során lehetséges.
Ma az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy meggyőzzük a döntéshozókat az olyan kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításáról, amelyek szakmai, társadalmi alapon is megtérülnek.
– A régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése.
– Hazai forrásokból finanszírozott K+F projektekre pályázatok benyújtása (NFÜ).
– A szakmai tudás fejlesztése.
– A K+F eredmények fokozott műszaki, gazdasági hasznosítása.
– A kutatás-fejlesztési munkákat ösztönző, segítő gazdasági és jogi környezet kialakítása.

Összefoglaló elemzés

Kutatóhelyeinken és egyetemeinken számos új eredmény születik. Ezek nemcsak elméletben magas színvonalú munkák, hanem a gyakorlatban is bizonyosan elfogadható és hasznosítható megoldások.
A múltbeli műszaki-tudományos eredmények felidézése nem csupán egy napra szól. A hétköznapokban alkalmazott új műszaki alkotásban jelentős részben a szakemberek, kutatók, fejlesztőmérnökök munkája is benne van. A mai mérnököket az elődök példája és az új utak keresése ösztönzi.
A K+F források ugyan nőttek, viszont annak GDP arányos része messze elmarad a világ fejlettebb térségeihez viszonyítva.
A tudományban és politikában cél a megismerés, a kutatói kíváncsiság, az alkotásra tettrekészség, kulcsszereplő a kutató ember, lételeme az autonómia. A jövőben meg kell teremteni az egyetemek, tervezőintézetek és a K+F tevékenységet folytató cégek még szorosabb együttműködését. Az egyetemek főleg az alapkutatást képviselik, amelyre a jövőben lehet és kell is építeni.
A versenyben csak megújult kutatás-fejlesztési tervekkel, azok időben történő jóváhagyásával, majd a feladatok megfelelő kimunkálásával, hasznosíthatóvá tételével és végül, de nem utolsósorban a szakmai szervezetek összefogásával tudunk eredményesen helytállni

                                                                                                                                                           

Irodalomjegyzék
(az 1. és a 2. részre együttesen vonatkozik)
[1] Béli János, Puskás Bence Zsolt, Szalai Csaba: A vasúti pálya űrszelvénymérése.Sínek Világa, 2012/3–4., 82–85. o.
[2] Dr. Pintér József: Pályalétesítményi tevékenységeket szabályozó előírások aktuális kérdései. Sínek Világa, 2012/5., 28–30. o.
Daczi László: Pályadiagnosztika a MÁV Zrt.-nél és fejlesztési elképzelések. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2008.
www.palyavasutioktatas.hu
Béli János: Pályadiagnosztikai fejlesztések.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2012.www.palyavasutioktatas.hu
[3] Béli János: Diagnosztikai fejlesztések– Az FMK–007 felépítményi mérőkocsi bemutatása. Sínek Világa, 2011/5., 31–34. o.
[4] Dr. Horvát Ferenc: Felépítmény szerkezeti károsodások vizsgálata útátjárókban.Sínek Világa, 2007/3–4., 31–34. o.
Felföldi Károly: A Strail útátjáró rendszer új elemei. Sínek Világa, 2007/3–4., 14–18 o.
[5] Pál László: Térinformatikai fejlesztések
a MÁV Zrt.-nél (1–2. rész) Sínek Világa, 2009/4., 2–6. o.; 2010/1., 2–5. o.
[6] Dr. Horvát Ferenc, Dr. Pintér József:
A hézagnélküli vágányokkal kapcsolatos előírások korszerűsítése. Sínek Világa, 2010/1., 22–24. o.
Dr. Pintér József: Pályalétesítményi tevékenységeket szabályozó előírások aktuális kérdései. Sínek Világa, 2012/5., 28–30. o.
[7] Türk István: A vasúti alépítményi utasítások változásai, alépítményi kérdések.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2008.www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Horvát Ferenc, Türk István: A vasúti alépítmény állapota és méretezése. Sínek Világa, 2008/3–4., 61–66. o.
Koch Edina: Földmegtámasztás és támszerkezetek. Vasúti pályás mérnök-
továbbképző, 2010. 
www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Horvát Ferenc: Vasúti pálya teherviselő rétegszerkezete, vasúti pálya vágánygeometriájának stabilizálása georáccsal.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2010.
www.palyavasutioktatas.hu
Balogi András: Alépítmény-javítási technológiák összehasonlítása. Sínek Világa, 2011/3., 15–23. o.
Szengofszky Oszkár, Tóth Gergő: A vas-
úti alépítmény hibái és javítása. Sínek Világa, 2011/6., 32–35. o.
Dr. Horvát Ferenc: A vasúti alépítmény-karbantartás és -rehabilitáció kérdései.
Sínek Világa, 2011/5., 6–11. o.
Dr. Pintérné Agárdi Veronika: Bepillantás az új D.11. Utasításba. Sínek Világa, 2011/5.,12–20. o.
Dr. Pintér József: Pályalétesítményi tevékenységeket szabályozó előírások aktuális kérdései. Sínek Világa, 2012/5., 28–30. o.
[8] Dr. Kiss Csaba: Speciális vasúti pályás fejlesztések (Ágyazatragasztás, AT hegesztések, Feltöltő hegesztések). Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2008.
www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Kiss Csaba: Sínhegesztésekkel kapcsolatos új szabályozások, a HC hibák kezelése.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2010.www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Kiss Csaba: Fejlesztések a MÁV-THERMIT Kft.-nél. Sínek Világa, 2012/1., 28–32. o.
[9] Orbán Zoltán: Mérnöki szerkezetekkel kapcsolatos kutatások az UIC-ben. Sínek Világa, 2009. Különszám, 46–47. o.
[10] Cseh Zoltán: Vasúti kőgyártás tapasztalatai a Colas Északkő Bányászati Kft.-nél.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2006.www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Gálos Miklós: Ágyazati anyag vizsgálata az MSZEN 13450 szerint. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2009.
www.palyavasutioktatas.hu
Dr. habil. Gálos Miklós, Kárpáti László, Szekeres Dénes: Kísérleti pályaszakasz Jászkiséren (Kutatás a vasúti ágyazati anyagok energiaszemléletű értékelésére). Mélyépítő Tükörkép Magazin, VIII. évfolyam, 2009/2., 2009/3.
Dr. habil. Gálos Miklós, Kárpáti László, Szekeres Dénes:  Ágyazati kőanyagok
(A kutatás eredményei 1–3. rész). Sínek Világa, 2010/6., 2–9. o.; 2011/1., 6–12. o.; 2011/2., 2–5. o.
[11] Dr. Liegner Nándor: Y acélalj magyarországi beépítésének első tapasztalatai.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2005.www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Liegner Nándor: Y acélaljak vizsgálata.Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2010.www.palyavasutioktatas.hu
[12] Haraszti Gábor: A MÁV aktuális pályaszerkezeti fejlesztései. Sínek Világa, 2005.Különszám, 14–15. o.
Dr. Kiss Csaba, Boda Tamás: Üzemeltetési tapasztalatok a B 60-XI-es keresztezésekkel.Sínek Világa, 2006/1., 13–15. o.
[13] Dr. Kiss Csaba: Fejlesztések a MÁV-THERMIT Kft.-nél. Sínek Világa, 2012/1.,
28–32. o.
[14] Berente János: Beszállító menedzsment a pályalétesítményi szakterületen. Sínek Világa, 2010/3., 22–24. o.
[15] Berente János: A beszállító menedzsment változásai a pályalétesítményi szakterületen. Sínek Világa, 2012/1., 33–35. o.
[16] Szabó József, ifj. Szabó József: Ágyazatragasztási technológia. Sínek Világa, 2006., Különszám, 56–57. o.
Szabó József, ifj. Szabó József: Ágyazatragasztási technológia alkalmazásának lehetőségei, I. rész. Sínek Világa, 2007/1–2., 20–29. o.
Szabó József, ifj. Szabó József: Ágyazatragasztási technológia alkalmazásának lehetőségei, II. rész. Sínek Világa, 2007/3–4., 47–55. o.
Szabó József: Ágyazatragasztás, biztonsági sapkák. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2010. www.palyavasutioktatas.hu
Szabó József, ifj. Szabó József: Az ágyazatragasztás méretezési elvei a kis sugarú hézagnélküli pályák stabilitásának tervezésénél. Sínek Világa, 2011/3., 24–33. o.
[17] Dr. Horvát Ferenc: Új korszerű peron-
elemcsalád kifejlesztése. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2009.
www.palyavasutioktatas.hu
[18] Dr. Fischer Szabolcs: Lassújelek miatti többletköltségek és a megszüntetés költségeinek összehasonlítása. Sínek Világa, 2011/5., 21–29. o.
[19] Szengofszky Oszkár: Hogyan szüntessük meg a lassújeleket? Sínek Világa, 2009/2., 37–39. o.
[20] Dr. Orbán Zoltán: Nemzetközi kutatások és hazai alkalmazásuk. Sínek Világa, 2012/3–4., 67–69. o.
[21] Dr. Kazinczy László, ifj. Szabó József: Vasúti pályaszerkezet méretező szoftver.  Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2009. www.palyavasutioktatas.hu
[22] Felföldi Károly: A Strail útátjáró rendszer új elemei.  Sínek Világa, 2007/3–4.,
14–18. o.
 [23] Dr. Liegner Nándor: Kitérők geometriai fejlesztésének lehetőségei. 40 km/h feletti sebességre engedélyezett vágánykapcsolások. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2008.  www.palyavasutioktatas.hu
Dr. Liegner Nándor: Nagy sugarú kitérők tervezése, vágánykapcsolások tervezése. Vasúti pályás mérnöktovábbképző, 2011. www.palyavasutioktatas.hu
[24] Pattantyús-Á. Miklós, Prónay Zsolt, Tildy Péter, Törös Endre: A radar módszer alkalmazása a vasúti alépítmények vizsgálatában. Sínek Világa, 2010/6., 14–21. o.
[25] Pattantyús-Á. Miklós, Prónay Zsolt, Tildy Péter, Törös Endre: Geofizikai módszerek alkalmazása a vasúti alépítmények vizsgálatában.  Sínek Világa, 2011/1., 14–23. o.
[26] Hillier Dávid: Vasúti hidakra ható indító- és fékezőerő. Sínek Világa, 2006. Különszám, 32–37. o.
Molnár Jenő Pál, Türk István: Hídháttöltések vizsgálata.  Sínek Világa, 2009/4., 11–15. o.
[27] Dr. Horvát Ferenc: Vasúti pálya átveze-
tése hídon. Sínek Világa, 2009. Különszám, 14–22. o.
Gál András: A vasúti pálya és a híd kölcsönhatása. Sínek Világa, 2012/3–4., 22–26. o.
Major Zoltán: A vasúti híd és vágány
kölcsönhatása. Sínek Világa, 2012/5., 24–27. o.
[28] Dr. Orbán Zoltán: Mérnöki szerkezetekkel kapcsolatos kutatások az UIC-ben.
Sínek Világa, 2009. Különszám, 46–47. o.
[29] Virág István: A MÁV Hídszolgálat elmúlt három éve. Sínek Világa, 2012/3–4., 4–5. o.
[30] Both Tamás: Bemutatkozik a Pályalétesítményi Technológiai Osztály. Sínek Világa, 2012/6., 8–9. o.