Az immár 38 éve értelmetlenül megszüntetett Bodrogközi Kisvasút történetének számos írásos emléke van [1], [2]. Az átgondolatlan és gátlástalan elbontás miatt a vasútról kevés tárgyi emlék maradt fenn. Csupán néhány műtárgy dacolt az idővel. Ezek közé tartozik a Hegyközi–Bodrogközi Kisvasút 18+50, később 80+50 szelvényben épült hídja. Most azonban a hidat az alatta folyó vasút-villamosítás miatt el kellett bontani.

A bontás előzményei

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. 2016/S 230-418771. számon nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki 2016. no­vember 29-én a „Vállalkozási szerződés keretében a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vasúti vonalszakasz villamosítása, biztosítóberendezési korszerűsítése, a vasúti pálya korszerűsítése, a kapcsolódó munkák megvalósítása” tárgyban.
Az eljárás nyertes ajánlattevője az M-S Konzorcium lett, mellyel a NIF Zrt. 2017. június 2-án szerződést kötött. A Konzorcium vezetője a Vasútépítők Kft., konzorciumi tagja a Vasútvill Kft. A Konzorcium a tervezési feladatok elvégzésével a Speciálterv Kft.-t bízta meg.
A MÁVTI Kft. a 80 c vasútvonal átépítéséhez 2007–2009-ben 41 999 és 42 167 tervszámon a kisvasúti híd bontását is tartalmazó engedélyezési tervet készített, mely alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága KU/VF/830/5/2010. szám alatt 2010. már­cius 2-án építési engedélyt adott.  A munka előkészítése 2016. június 28-án megkezdődött. A bontandó kisvasúti felüljáró a Me­ző­zombor–Sátoraljaújhely vasútvonal 374+65 hm-szelvényében található (1. ábra). A híd korábban a Hegyközi–Bodrogközi Kisvasút vonalat vezette át a vasútvonal felett. A kisvasút 1980-ban szűnt meg, azóta a vágányt elbontották, a háttöltés egy részét elszállították. A pályalemez feletti teknőt részben a kisvasút ágyazatával, részben helyi földanyaggal töltötték fel. A híd alsó síkja és a sín­korona között a villamosításnál előírt minimálisan 5,50 m-es szabadon tartandó tér nincs meg, ezért a villamosítás kapcsán felmerült a műtárgy bontása.

A híd tervezése és építése

A híd tervezője Jemenitz E. Zsigmond volt. A terv kelte: 1927. március 19. A híd oldalnézete a 2. ábrán látható. A tervezésnél a tervező az úgynevezett „n”-es számítási eljárást alkalmazta. A betonban nyomásra 35 kg/cm2, a vasbetétekben pedig húzásra 1000 kg/cm2 megengedett feszültségi értékekkel számolt. Vasúti teherként az 1925. évi Vasúti Hídszabályzat előírásait vette figyelembe. A Hegyközi és a Bodrogközi keskeny nyomtávolságú vasútvonalakat a Sárospatak–Sátoraljaújhely vonalrésszel kötötték össze. Az akkor még kétvágányú Budapest–Sátoraljaújhely vas­útvonalat nem akarták szintben keresztezni a kisvasúttal, ezért a terep lehetőségeit is kihasználva, felüljárót építettek, ami 60 fokban, egyenes vonalvezetéssel, 0,66% eséssel keresztezi a nagyvasutat.

A híd támaszköze 10,00 + 12,00 + 10,00, szabad nyílása 9,55 + 11,55 + 9,55 m. Alapozása síkalapozás, a fel­szer­ke­zet és a felmenőszerkezetek kapcsolata mind a közbenső, mind a szélső támaszoknál sarokmerev kialakítású volt.
A felmenőszerkezetek két-két egymásnak támasztott ferde oszlopokból álltak (3. ábra). Az oszlopok 38 × 45 cm-es keresztmetszettel készültek, alul, középen és felül merevítőbordákkal voltak összekötve. A pilléreket az alaptestekkel és a felszerkezettel is mereven összevasalták. A felszerkezet monolit vasbeton gerenda­híd volt, ágyazatátvezetéssel.

A főtartók 30 × 70 cm keresztmetszeti mérettel, a közbenső támaszok felett 1,80-1,80 m, a szélső támaszoknál 90 cm hosszon kiékeléssel készültek. A közbenső támaszoknál a főtartó magassága 1,30 m, a szélén 1,00 m volt. A főtartókat a támaszok felett, valamint nyílásközépen keresztbordák merevítették. A bordák keresztmetszetének mérete a támasz felett 25 × 130 cm, míg nyílásközépen 25 × 40 cm volt. A két főtartó tengelytávolsága 90 cm, a járdakonzolok szélessége 60 cm, ezeken üzemi korlátot helyeztek el. A felszerkezet teljes szélessége 3,30 m volt [3].
A hidat 90 évvel ezelőtt, 1927. október 10-én adták át a forgalomnak, és több mint fél évszázadon át, 1980-ig üzemelt a kisvasút hídjaként (4. ábra).

A híd bontása

Miután a híd a feladatát elveszítette, felmerült a híd kerékpárút hídjaként történő hasznosítása, de végül a kerékpárutat más nyomvonalon vezették. A híd utolsó napján készült felvétel az 5. ábrán látható.
A híd bontása a születésének 90. évfordulóját követő pár nap múlva, 2017. október 13-án kezdődött. Az építéskor gondosan előkészített munkafolyamatok alapján körülbelül fél évig tartott a híd megépítése. Az elbontásához néhány nap is elég volt… Hogy a nagyvasúti pályát megvédjék, gondosan letakarták (6. ábra). A bontást kotrógépre szerelt harapó olló adapterrel végezték, aprózó bontással (7., 8. ábra). A híd lábait a terepszint alá bontották, az alaptestek a föld alatt maradtak. A szállítható darabokra aprított betondarabokat és a kibontott vasbetéteket hulladéklerakó­ban helyezték el. A hídból ma már semmi nem látható.
Reméljük, hogy a beruházásra fordított összegből kigazdálkodható a hazai vasbetonépítés kezdeti korából származó híd helyét, tervezőjét, építésének és bontásának évét megörökítő, a Nyíregyháza–Dombrád vonalon Nyírszőlős közelében elhelyezetthez hasonló emléktábla állításának költsége.
A híd bontásáról készült fotókat Szűcs József készítette.