Az e tekintetben talán kevésbé kiélezett vonali fejlesztésekhez képest Budapest nagyvárosi környezetében már nem lehetséges figyelmen kívül hagyni az urbanisztikai, városképi összefüggéseket. Eközben világos, hogy a főváros mobilitási feladatainak megoldásában egy eddig nem igazán kihasznált kulcstényező lehet a vasúthálózat. A meglévő adottságokat kiaknázva és fejlesztve olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely egyrészről a vasúthálózat negatív településszerkezeti hatásait az új átadási pontok, viszonylatok és a környezet felértékelése révén az előnyeire billenti át, másrészről ezeknek a szolgáltatásoknak minden egyes elemében legalább annyira vonzónak, komfortosnak, biztonságosnak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, hogy valódi alternatívát nyújtsanak az autóhasználat ellenében. Ehhez a közösségi közlekedés társadalmi megítélésének javítása, a szolgáltatások komplex, a teljes mobilitási láncolat minden elemére kiterjedő, a versenytársakhoz mérhető egyenértékű fejlesztésére van szükség.
Városi környezetben a sűrű, intenzív városszövethez való illeszkedés során nem lehet mereven meghúzni a tervezési-fejlesztési határokat, hiszen a használat során a közterek és az állomásterek összefüggéseikben érvényesülnek. A nyitottság, hozzáférhetőség és a szolgáltatási szerepkör dominanciája szolgálja igazán a kapcsolódó városi területek felértékelődését és egymást gerjesztő folyamatként magának az utazási szolgáltatásnak is az értékét.
A siker kulcsa lehet, hogy az ügyfélközpontú szolgáltatási szerepet és arculatot kell az előtérbe helyezni a korábbi vasútüzemi dominancia háttérbe húzódásával párhuzamosan. Előbbit az elvárt használói komfort- és biztonságérzet kielégítésére, az akadálymentes, egyenlő esélyű hozzáférést biztosítóan, minden releváns használói csoport számára vonzó létesítményként kell létrehozni, utóbbi pedig legyen automatizált, távfelügyelt, racionálisan üzemeltethető, használati és környezeti hatásokat jól tűrő.

A Déli Körvasút

Budapest sűrű vasúthálózata, illetve az azon közlekedő, a fővároson belül is nagy távolságokat gyorsan és sűríthető követési ütemben áthidaló viszonylatok nagy lehetőséget jelentenek a főváros mobilitási gondjainak enyhítésére. Ennek persze egyik fő feltétele, hogy az (elővárosi) vasútvonalak és a városi közlekedési hálózat lehetséges kapcsolódási pontjai valós lehetőséggé, egybeforrt rendszerré váljanak.

A Déli Körvasút kapacitás szempontjából az ország legkritikusabb vonalszakasza (1. ábra), amelyen a Dunát keresztező vasúti forgalom 95%-a halad át. Az igen zavarérzékeny szűk keresztmetszet feloldása évtizedes adósság, azonban az itt közlekedő tranzit tehervonatok mellett a személyszállító vonatok sűrítése csak a pályakapacitások jelentős bővítésével oldható meg. A fejlesztés keretében Ferencváros és Kelenföld állomások között a meglévő kétvágányú pálya mellé még egy, a két végén egy-egy rövidebb szakaszon két új vágány épül. Ennek a bővítésnek köszönhetően az elővárosi vonatok már a városon belüli közlekedés szempontjából is releváns 10-15 percenként követhetik majd egymást. A mai lehetőségeknél megbízhatóbb, akár átszállás nélküli gyors és nagy kapacitású kapcsolatokat teremtve a százhalombattai, érdi, budaörsi irányú agglomeráció, az újbudai területek és a Duna pesti túlpartján lévő városrészek között, valamint Kőbánya-Kispest és Kőbánya felső irányában a teljes pesti és Pest környéki agglomeráció felé, benne a Liszt Ferenc repülőtérrel (2. ábra).

A pályakapacitás bővítése mellett új átadópontokkal, megállóhelyekkel is bővülő Déli Körvasút a meglévő hálózati adottságok jobb kihasználását célozza meg, átszállási lehetőségeket nyitva a fontos városi kötöttpályás vonalak, folyosók felé.
A Déli Körvasúton létesülő három új átszállási pont:

• a budai oldalon a főként lokális szerepű, a fejlődő-átalakuló Duna-parti barnamezős területeket kiszolgáló Nádorliget megállóhely;
• a pesti oldalon, közvetlenül a Soroksári úti tengelyhez csatlakozva Közvágóhíd állomás összvárosi jelentőségű intermodális csomópontot képez, számtalan közlekedési módhoz és a „metróértékűvé” (leendő M5) fejlesztendő HÉV-ekhez nyújtva emelt szintű kapcsolatot, egyfajta déli városkapuként;
• végezetül Népliget-Ecseri út, amelynek legfontosabb szerepe a M3-as metróvonalhoz biztosított új kapcsolat és a Népliget déli kaputérségének feltárása.

Mérnöki létesítmények

A körvasúti fejlesztés igen összetett beruházás, hiszen a bővítendő pályaszakasz rendkívül intenzív beépítésű városi környezetben, lakott területekhez nagyon közel halad. A vasút zajterhelése – elsősorban a budai oldalon – eddig is igen sok konfliktust szült, ezért ezen a szakaszon komplex zajvédelmi rendszer épül ki a környezeti hatások mérséklésére. Lényege egy integrált keretszerkezet, amelynek elsődleges célja a minél hatékonyabb zajvédelem, azonban a vasúti infrastruktúra egyéb elemeit is magába foglalja (felsővezeték-tartók, jelzők és a környezeti hatások elleni védelem), de befogadja a megállóhelyi peronlefedést, a közlekedési magokat, a szolgáltatási és háttér-infrastruktúra tereit is, s persze mint erős építészeti-arculati gesztus, városképi elemként is kijelöli a fejlesztés súlyvonalát.
A tervezett acélkeretek több funkciót is ellátnak. Egyrészt akusztikus védelmet biztosítanak (zajgátlás), másrészt azokon a szakaszokon, ahol a peronok futnak, az időjárás elleni védelmet is biztosítják, harmadrész pedig a vasúti folyópálya e szakaszán a vasúti felsővezeték tartását is biztosítják. A teljes tervezési szakaszon megjelenésében hasonló kialakítású, de végig a vasúti pályához és az arra tervezett műtárgyakhoz igazodó keretszerkezetek kerülnek elhelyezésre. A keretszerkezetek megjelenésükben egy 20,0 m-ként tervezett főkeretből és az azok között 4,0 m-ként elhelyezett mellékkeretből állnak. A mellékkeretek önmagukban nem állékonyak, az állékonyságukat hosszanti irányban a terhük egy részét a főkeretekre kihordó acélszerkezetű gerendázat biztosítja.
A pesti oldalon a Soroksári út felett átívelő vasúti hídon és környezetében létesülő új Közvágóhíd állomást lehet kiemelni, ahol a hídszerkezeten létrejövő állomásnak ki kell tudnia szolgálni egy több rétegben és több ütemben megvalósuló közlekedési csomópont, intermodális átszállóhely utasforgalmi és funkcionális kapcsolatait. A műtárgyépítési munkálatokat nagyban nehezíti, hogy a Soroksári úton közbenső pillért nem lehet elhelyezni: a hídszerkezet alatt a főváros legnagyobb átmérőjű szennyvízgyűjtő csatornája található, valamint itt létesül majd a csepeli és ráckevei HÉV összekötésével létrejövő észak–déli gyorsvasút (a távlati M5 metróvonal) mélyállomása is.

Környezetbe illesztés

A budapesti viszonylatban is kiemelten fontos városszerkezeti és közlekedési tengely a Rákóczi híd és levezető úthálózatának megépítésével előbb közúti, majd 2016-tól villamoshálózati jelentőségre is szert tett. A Hungária gyűrű további budai folytatása, a Hamzsabégi út ugyan évtizedek óta távlati közútfejlesztési lehetőségként szerepelt a fővárosi tervekben, azonban területe az elmúlt évtizedekben a helyi lakosság kikapcsolódását szolgáló zöldfelületté vált.
E park területét a Déli Körvasút fejlesztése önmagában csak csekély mértékben érinti – a vasúti területre eső rézsűk gyomfáinak kivágásával és egy keskeny felvonulási terület kijelölésével – azonban a kivitelezéssel járó zajhatások, az építési forgalom és a megszokott látkép változása komoly terhet ró a lakosságra. Részben ennek ellensúlyozására a projekt mellé Magyarországon eddig egyedülálló zöldterület-fejlesztési program is társul. A Hamzsabégi út teljes hosszában, a Bartók Béla úttól a Kopaszi-gátig összefüggő, egységes környezetrendezési koncepció szerint kialakított lineáris parkot hoznak létre, amely összeköttetést biztosít a kerület központja és a Duna-part között (3. ábra). Az egyes parkrészek funkcióját és tájépítészeti elemeit többlépcsős részvételi tervezési folyamat során a lakosság bevonásával határozzák meg.

A körvasúti fejlesztés emellett a gyalogos-kerékpáros hálózat hiányosságainak pótlására is egyedülálló alkalmat kínál. A vasúti töltés alatt négy helyen új átjárók létesülnek, a vasúti támfal árnyékában pedig megépül Budapest talán első „bringasztrádája” a Bartók Béla út és a Rákóczi híd között.