Az új felszerkezetek gyártása a BANIMEX Sp. z o.o. gyártóművében és a SAM - Shipbuilding and Machinery a.s. gyártóművében készülnek. A legyártott hídelemek üzemi korrózióvédelmét a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. telephelyén levő festőüzemben végzik.
 A hídelemek előszerelése a csepeli Salak utcai Duna parti előszerelő telephelyen történik (1. ábra). A parton egy olyan kikötő üzemel, amely nagyméretű bárkák fogadására, rakodására alkalmas. A kikötő vezérgépe egy 250 tonna teherbírású mobil daru. A bakdaruval ellátott előszerelő területen a beérkező szerkezeti elemeket először kifektetve, majd az így összeszerelt még fekvő állapotban levő főtartókat beforgatva (függőleges síkba emelve) átlagosan 21 méter hosszú előszerelési egységekké állítják össze. Egy-egy szerelési egységet sínpályán, hídtengely irányú mozgatással a festősátorba húzzák, ahol javítják a varratzónákat és elkészítik a teleszürke színű átvonó korrózióvédelmi bevonatot.

Ezt követően a szerkezeti egységeket továbbmozgatva kihúzzák a festősátorból a kikötői daru nyomvonalába, ahol felszerelik a hídtartozékokat, majd a kikötői daru ráemeli a szállítóbárkára a gyártási egységeket, ahol azokat úsztatási egységekké összehegesztik, majd a hegesztési varratzónák környezetében elkészítik a korrózióvédelmi bevonatrendszert.

A szállítóbárkán összeállított 80-90 méter hosszú úsztatási egységeket a 200 tonna teherbírású Clark Ádám úszódaru és a Hollandiából érkezett 300 tonna teherbírású „HEBO LIFT 8” (korábban Atlas néven ismert) úszódaru (2. ábra) átemeli egy kazettás rendszerű nehézemelő állványrendszerre.
A helyszíni szerelésnél nagy odafigyelést és gondolkodást igényel, hogy a forgalom alatt álló Rákóczi híd, valamint a vasúti hidak közé, nagyon szűk helyre kell alulról beemelni (3. és 4. ábra). A harmadik vágányú szerkezet forgalomba helyezése után ugyanilyen szűk helyen kell majd lebontani a jelenleg üzemelő felszerkezeteket. Néhány pozíció esetében az 500 tonnányi úsztatási egységekkel úgy kell manőverezni, hogy kétoldalt mindösszesen 20-20 centiméterre vannak a forgalom alatt levő hidak (5. ábra).

Minden soron következő munkaművelet előtt ellenőrzik a biztonságos munkavégzés feltételeit (6. ábra). A nehéz manőverek és a szűk hely miatt speciálisan erre a célra gyártott emelőtoronnyal történik a hidak beemelése és tolása (7. ábra). Elsőként az első híd pesti oldali nyílásokba, majd a budai oldali nyílásokba elhelyezik a hídszakaszokat, végül beemelik a záró tagot. A 8. és 9. ábrákon a pesti oldali első nyílású szerkezet beemelése látható.