Az elmúlt időszak zajvédelemmel kapcsolatos konferenciái

2017. október 25–27. között Balaton­füreden, a Hotel Margarétában tartották az éves Zajvédelmi Szemináriumot az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos (OPAKFI) Egyesület rendezésében. Előadásomban a Budapest XI. kerület Őrmezői lakótelep zajvédelmével kapcsolatos tudományos vizsgálat eredményeiről számoltam be. A pályavasúti adatok alapján 2016-ban Kelenföld vasútállomáson átlagosan több mint 500 vonat haladt át naponta.
2017. november 9-én, az V. Ökoindust­ria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás keretében, a MÁV-Start Zrt. kezdeményezte zajvédelmi szeminárium alkalmából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kft. és a Herman Ottó Intézet, továbbá számos résztvevő a vasúti zajterhelés elleni védelemről értekezett. 
Az ezeken felmerült kérdések alkalmat adnak a vasúti zajvédelem kérdésköreinek részletes tárgyalására.

A zajvédelem elméleti alapjai

Az akusztika, a hangtan a hang keletkezésével, terjedésével és elhalásával, illetve az emberi szervezetre kifejtett hatásával foglalkozó fejezete a mechanikának. Az ember a füleivel (auris), ezzel a páros érzékszervvel érzékeli a külső környezetben előforduló hangokat. A fület elérő összes akusztikai jel a levegő mozgását jelenti. A hangforrás az a rugalmas test, mely a vele közölt energiát hangenergiává alakítja. A hang jellemzésére általában a hangteljesítményszintet és a hangnyomásszintet használjuk. A hangintenzitás és a hangnyomásszint mértékéül a decibelt használjuk. Az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás a hallásküszöb (0 dB), az a hangnyomás pedig, amely az emberi fülnek már fájdalmat okoz (120 dB), az a fájdalomküszöb. A hallható hangok tartománya 16 Hz-től 20 ezer Hz-ig terjed.
A hang hordozhat információt, jelenthet élményt vagy éppen veszélyhelyzetet. Az élmény lehet kellemes vagy kellemetlen. A kellemetlen vagy zavaró hangot nevezzük zajnak. Zaj tehát minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelenség, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, pihenését zavarja. Ennek megítélése azonban erősen szubjektív. A zaj számos biológiai elváltozás vagy vegetatív hatás kiváltója lehet. A nagyobb zaj már halláskárosító hatással is bírhat.
Az ipari vagy üzemi zajok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• Mechanikai zajok – gépek zajai, erőátviteli egységek zajai (munkabiztonsági kérdés).
• Áramlástechnikai zajok – hidro-aero­di­na­mikai zajok, rezgések.
• Építkezések zajai (pl.: vasúti beruházások, pályafelújítások zajai).

A hangterjedés jellegéből adódóan pontszerű, felületi vagy vonalszerű lehet. A vasúti közlekedési zaj ez utóbbiba tartozik. A hanghullám energiája az útjában lévő akadályról (pl. zajárnyékoló falról) részben visszaverődik, részben behatol a falba. A zaj mérése, értékelése, megítélése és csökkentése összetett feladat. Számos szakismeretet igényel, a többi között orvosi, pszichológiai, informatikai, közlekedésmérnöki, vasútépítési, építészmérnöki és közgazdasági ismereteket.

Módszerek és előírások a zaj elleni védekezésben

A zajvédelem technikai-műszaki mód­sze­rei segítik az igazgatási és jogi feladatokat. Ezek egyrészt az emissziós kibocsátásokra, másrészt az immisszió csökkentésére vagy a transzmisszió korlátozására irányulnak. A nemzetközi és hazai szabályozásokon túlmenően a vasút saját belső szabályozásai is ezekre irányulnak.
Az 1995. évi LIII. törvény II. fejezetének 31. §-a rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. Ebből származóan mind a nagy forgalmú vasútvonalak zajtérképezését és ez alapján a cselekvési tervét, mind pedig a környezeti zaj és rezgés elleni védelmet kidolgozzák, illetve szabályozzák. A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „járművek – zaj” alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat az Európai Unió alkotta meg. A környezetvédelmi törvény alapján a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani. A tervek elkészítésére – miniszteri rendelet alapján – 2007 óta ötévente kerül sor a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által, az üzemeltető MÁV Zrt. közreműködésével. A rendelet szerint nagy forgalmú vasútvonalnak minősül minden olyan vasútvonal, melynek éves forgalma a 30 ezer elegytonnát meghaladja. A MÁV Zrt. által átadott 2016. évi vasútforgalmi adatok alapján ismételt zajtérképezési eljárás folyt (1. ábra). 2018-ban a CNOSSOS rendszer – Common Noise Assessment Methods in Europe – bevezetésére új jogszabályt kellett honosítani.

A European Acoustics Association (EAA) – Európai Akusztikai Társaság – által 2018. május 27–31. között, a görögországi Heraklionban szervezett Euronoise 2018 – the Exhibition on Noise Control – konferencia és kiállítás keretében javasolták a Common Noise Assessment Methods in Europe rendszer módszerének és adatainak átdolgozását.
A zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM közös rendelet tartalmazza mind az üzemi, mind az építési-kivitelezési, mind pedig a közlekedési zajok tekintetében. Zajvédelmi szempontból számos kritikus pont van vasútvonalaink mentén. Gondot jelent például a Budapest-Déli pályaudvar térségének sűrű beépítettsége vagy az Őrmezői lakótelep közelsége. A Déli pályaudvar közvetlen közelségében, a Győri utca–Avar utca mentén szakhatósági eljárás van folyamatban. Az új típusú FLIRT villamos motorvonatok tárolása is jelentős üzemi zajterheléssel jár.

A vasúti zajvédelem kritikus helyei

Magyarország Budapest-központú, centrális vasúthálózata miatt az elővárosi forgalom, illetve az átmenő tranzitforgalom miatt a nagy forgalmú vasútvonalak mentén elsősorban a teherforgalom zavaró hatása jelentős. A vasúti közlekedés emissziós zajszintje függ:

• a vontatás módjától,
• a jármű állapotától,
• a közlekedés sebességétől,
• a pálya elhelyezkedésétől,
• a pálya kiképzésétől (hézagnélküli felépítmény),
• a vasúti pálya és az észlelés helye közti távolságtól.

Mind a mozdonyok (2. ábra), mind a többrészes egységek (motorvonatok) vagy az áru-, illetve személyszállító kocsik zajforrásnak minősülnek (3. ábra). Ezeket a Bizottság (EU) 2015/996 (2015. május 19.) irányelve részletezi.