A cikk szerzője:

Szemerey Ádám diagnosztikai mérnök
MÁV Zrt.

A MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vonalak jellemzése

A tanulmányaimhoz szükséges anyaggyűjtés során derült ki, hogy a hazai vasúti szakirodalomban nincs olyan összefoglaló táblázat, mely részletesen osztályozná a MÁV Zrt. hálózatát. Az alábbiakban a hazai, normál nyomtávú vasúti pályahálózatot szeretném bemutatni azon műszaki jellemzők – sebesség, tengelyterhelés, villamosítás, vágányszám – alapján, melyek döntően befolyásolják a vasúti közlekedés minőségét, lehetőségeit és gazdaságosságát. Az egyes kategóriák adatait igyekeztem az európai átlaggal is összehasonlítani, hogy jól érzékelhetőek legyenek a hazai tényadatok az általános elvárások tükrében.

Az értékeléshez meg kell határozni azokat a jellemzőket, melyek segítségével bemutatható a sűrűség alapján az európai elvárásoknak jól megfelelő hazai hálózat tényleges állapota. A vasúti pálya minősége döntően befolyásolja egyrészt az eljutási időkön és a szállítási teljesítményen, másrészt a fenntartási költségeken keresztül a teljes ágazat megítélését és gazdaságosságát.

1. ábra. Magyarország vasúti térképe [1]
A vasúti hálózat osztályozására szolgáló műszaki jellemzők:

  • építési sebesség,
  • tengelyterhelés,
  • villamosítás,
  • vágányszám,
  • felépítmény típusa.

A vizsgálat során az építési sebességet vettem alapul, hiszen ennek kellene lennie az „elméleti alapnak” (1. táblázat). Sajnos hosszú évtizedek óta nem tudunk ennek megfelelni, hiszen az állandó korlátozások aránya meghaladja a 40%-ot, míg az ideiglenes korlátozások – évszaktól függően – 5-15%-kal növelik ezt az arányt…
A sebességeket és a tengelyterhelést egyrészt a pálya felépítménye, másrészt annak állapota határozza meg, ezért először részletesen bemutatom az általam jellemzőnek tartott felépítménytípusokat a kisebb terheléstől a nagyobb felé haladva.

A HÉV-vonalak felépítménye

A mai kor színvonalán a HÉV-vonalak felépítménye tekinthető az elvárható alsó határnak. Ez 24 m-es, 34,5 kg/fm-es (C) sín, nyíltlemezes leerősítéssel, döntően talpfával, aljtávolság 65–105 cm, 20–40 cm vastag vegyes, részben zúzottkő ágyazatban. Ezek a pályaszakaszok 60-70 évesek, és állapotuk miatt a 60 km/h sebességre és/vagy a 185 kN-os tengelyterhelésre már nem, vagy csak rövid szakaszokon alkalmasak (a táblázatban zölddel jelzett tartomány).
A technika fejlődésével e szakaszok meg­erősítése először lágyvas betétes betonaljakkal (B, U és E) és 24 m hosszú, másod-, harmadfekvésű 48,3 kg/fm-es sínekkel történt, majd az előfeszített vasbeton aljak (T, TU) is megjelentek, amelyek ma már 30-50 évesek. Ennek ellenére ezek a beavatkozások – különösen osztott leerősítés alkalmazásával – lehetővé teszik az eredeti sebesség és tengelyterhelés tartását.
A 60 km/h sebességre és/vagy a 185 kN-os tengelyterhelésre megbízhatóan alkalmas felépítmény legalább 24 m-es, minősített, használt 48-as rendszerű sínből, újonnan beépített, osztott vagy rugalmas leerősítéssel, új, 2,60 m-es talpfával vagy minősített, javított TF és L jelű előfeszített vasbeton aljból (aljtávolság 71–77 cm), 40 cm vastag zúzottkő ágyazatból épült. Ez a minőség felel meg a forgalmi igényeknek, alkalmas egyrészt a ráhordó teherforgalom biztosítására, másrészt a személyszállításban a közúttal szemben már versenyképes eljutási időt nyújt. Ezeket a vonalakat az érvényes Vasúttörvény (a továbbiakban Vt.) és annak kiegészítése [2] a regionális és az egyéb vonal kategóriába sorolja.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] KTI-honlap, 2006. www.kti.hu
  • [2] A 2005. évi CLXXXIII. törvény és az azt kiegészítő 168/2010. (V. 11.) Kormányrendelet.
  • [3] A MÁV Zrt. PÜ PFO és a KFV Kft. nyilvántartásai.
  • [4] http://uic.org/spip.php?article1352,
  • http://railisa.tsf.it/railisa/Web Pagews/frameset.htm
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©