2016 végén adták át az átépített székesfehérvári vasúti csomópontot. Az átépítésnek köszönhetően korszerűsödött az elavult vasúti pálya, a kapcsolódó létesítmények, átépültek a meglévő műtárgyak, illetve első ütemben megépült a vasútállomás két oldalát összekötő gyalogos-felüljáró, majd ezt követően második ütemben, 2022-ben fejezték be. A felüljáró tervezésével az építtető és a kivitelező konzorcium az UVATERV Zrt. Híd- és Szerkezettervező Irodáját bízta meg.
Eddigi munkáink során nem igazán emlékszem még egy ilyen hídtervezési feladatra, amelynek geometriai és szerkezeti kialakítását ilyen mértékben befolyásolták – illetve megnehezítették – volna az örökségvédelmi, az építészeti, a megrendelői és a különféle üzemeltetői szempontok egyszerre. A felüljárót a szerkezet jelentős, teljes hossza (~342 m), illetve a többütemű megépíthetősége is különlegessé teszi. A tervezés folyamatában a szerkezeti, statikai szempontok sokszor háttérbe szorultak az építészeti igényekkel szemben, ezért a folyamat a két szaktervező szoros együttműködését, a szerkezet folyamatos újragondolását igényelte.
A szerkezet kialakítását nagyban befolyásolták a helyszíni adottságok (keresztezett vágányok és érintett közművek nagy száma), a felüljáró két vagy több ütemben történő megépíthetőségének igénye, a műemléki környezet és a pályaudvar kiemelt jelentőségéből adódó magasabb szintű építészeti igények, továbbá az üzemeltetés költségeinek minimalizálására vonatkozó szigorú elvárások.
A műemléki környezet megkövetelte, hogy a megépült gyalogos-felüljáró legyen képes alkalmazkodni a védett felvételi épülethez, ne nehezedjen rá, formai harmóniát teremtsen a védett épület meglévő peronteteje, a tervezett perontetők és a híd szerkezeti elemeinek hármassága között, nagyvonalúságával, egyszerűségével, légies vonalvezetésével, mindemellett egyediségével teremtse meg az építészeti egyensúlyt régi és új között, ugyanakkor a városkép jelentős elemeként fogadja a városba érkezőket (1. ábra).

A külön szintű átjutás biztosítása az utas- és teherforgalmi, illetve a gépészeti vágányok felett, továbbá az utasforgalmi vágányok feletti szakasz megépítése az állomásátépítés során több szempontból is indokolt volt. A vasútvonal kettévágja Székesfehérvár sűrűbben lakott és fejlesztés alatt álló részeit, a két oldal közötti átjárás csak néhány helyen lehetséges. A gépészeti telep gyalogos megközelítését biztosító felüljárót pedig az állomás átépítése során el kellett bontani, így ennek kiváltását szintén lehetővé kellett tenni.
Az önkormányzat városfejlesztési tervének része a felvételi épülettel átellenes, déli oldalon fekvő, ipari jellegű terület fejlesztése. Tervei között szerepel a vasútállomás és környékének intermodális csomóponttá történő fejlesztése, amely megvalósulása esetén egy P+R parkoló megépítéséhez a déli oldalon biztosítanának helyet, így ebből az irányból a vasútállomást a gyalogos-felüljárón keresztül lehetne megközelíteni (2. ábra). A híd megvalósulása esetén a vasútállomásról rövidebb útvonalon lenne megközelíthető az időközben újjáépült Sóstói úti stadion is.

A tenderterv készítésénél a helyszín jelentette az egyetlen biztos pontot. Az, hogy milyen formában és hány ütemben fog megépülni a műtárgy, ekkor még nem tisztázódott. Ami még biztosnak látszott a tervezés kezdetén, hogy az építtetőnek szándéka, az önkormányzatnak pedig érdeke a híd megvalósítása, a vágányhálózat üzemeltetőjenek viszont semmiféle érdeke nem fűződik hozzá, ami tovább nehezítette egy minden érintett részére elfogadható koncepció kigondolását.