A cikk szerzője:

Dr. Dunai László tanszékvezető, egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A szolnoki vasúti Tisza-híd próbaterhelése

A BME Hidak és Szerkezetek Tanszék az építés és a forgalomba helyezés ütemezési kötöttségei miatt két ütemben hajtotta végre a szolnoki vasúti Tisza-híd hídcsoportjának statikus és dinamikus próbaterhelését. A próbaterhelés és annak eredményei több szempontból is figyelmet érdemelnek. Egyrészt hazánkban itt és most végeztek először 160 km/h sebességgel mozgópróbát és dinamikus vizsgálatokat, másrészt a statikus és mozgóterhelésből kapott eredmények jól tükrözik a modellfelvétel és a számítástechnika fejlődésével a számított és mért eredmények közelítését. Különleges a próbaterhelés abból a szempontból is, hogy a hídcsoporton belül különböző szerkezetek és pályaátvezetések viselkedését teszi nyomon követhetővé. A cikkben a mérés stratégiáját, fontosabb eredményeit és az azokból leszűrhető megállapításokat mutatják be a szerzők.

 

Mért oldalingások

Mindegyik dinamikus futamban mértük és rögzítettük a mederhídon a VI.–VII. támaszköz mezőközepén elhelyezett induktív adón mért oldalingások nagyságát, továbbá méréseket végeztünk a VII.–VIII. támaszköz mezőközepén a régi ártéri felszerkezeten, illetve az új ártéri felszerkezeten is. A mért oldalingások időbeli változását 2 db Traxx mozdony hídon való áthaladása közben a 6–7. ábrák szemléltetik a mederhídra vonatkozóan.
A könnyebb átláthatóság érdekében külön diagramon ábrázoljuk a Szolnok felől, illetve a Szajol felől indított futamok eredményeit. A diagramok vízszintes tengelyén a mozdonyok aktuális pozíciója látható hídtengely mentén mérve, a függőleges tengely pedig a mért oldalingás értékét mutatja.
A 6. ábra az 5, 80, 120 km/h sebességű, valamint a fékezéses futam, míg a 7. ábra a 40, 60, 100, illetve a 160 km/h sebességű futamok eredményeit mutatja be. Az ábrákon látható, hogy a mért vízszintes elmozdulási diagram alternáló, szinuszhullám jelleggel.

6. ábra. Oldalingásmérés eredménye – 1.7. ábra. Oldalingásmérés eredménye – 2.

A mérési eredmények igazolták, hogy minél nagyobb sebességgel haladnak át a mozdonyok a hídon, annál nagyobb az oldalingás: a 160 km/h sebességű futamban az értéke egyik irányban 2,5 mm, a másik irányban pedig 0,92 mm, azaz a teljes oldalirányú elmozdulás értéke 3,42 mm. A 40 km/h sebességű futamban mért maximális oldalirányú elmozdulás értéke 2 mm, azaz megállapítható, hogy a lassabb futamokban is jelentősebb oldalirányú elmozdulás lép fel. A mért értékek azonban minden dinamikus futamban kisebbek voltak, mint a hídon a mértékadó pozícióba állított járműteher szabvány szerint számított oldallökő erejéből meghatározott oldalirányú elmozdulás értéke, mely 5,2 mm. 

Dinamikus többlettényező

A dinamikus tényezők meghatározását minden vizsgált szerkezeti részletre elvégeztük a 4 db M62-es és a 2 db Bom­bar­dier Traxx típusú mozdonyokkal végzett futamokban is.
A 4 db M62-es mozdonnyal végzett fu­tamok eredményeiből meghatározott di­­namikus tényező maximális értéke a mederhíd rácsos főtartójára 1,042, a hossz­tartóra 1,07, míg a kereszttartóra 1,039. Érdekes tapasztalat, hogy a 20-40-50-60 km/h-s futamok közül a 20 km/h-s eredményezte a legnagyobb dinamikus többletet a szerkezeten. A mért értékek kisebbek, mint a szabvány szerint számított dinamikus tényezők értékei, melyek a főtartóra 1,075, a hossztartóra 1,12, a kereszttartóra 1,44.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©