Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »A tiszaugi Tisza-híd
A híd története
A híd és a rajta átvezetett vasútvonal története – mint ahogy az utolsó 150 év magyar történeleme is – rendkívül változatos, időnként viharos volt. Gróf Széchenyi István előterjesztése alapján az 1848. évi XXX. törvényben fogadta el a parlament a magyar közlekedési ügyek rendezéséről szóló koncepciót. Ez a terv már tartalmazta az 56 km hosszú Kecskemét–Lakitelek–Kunszentmárton-vasútvonal megépítését, aminek első szakaszán 1896. október 3-án indult meg a vasúti forgalom Kecskemét és Lakitelek között, mivel a tiszai átkelést szolgáló híd ekkor még nem épült meg. Harminc évvel később, 1929. július 31-én fejezték be a Tisza fölött átívelő négynyílású rácsos hídszerkezet építését, ekkor azonban csak a közúti forgalom indulhatott meg a hídon, mivel a további vasútvonal kiépítésére kilenc évvel a trianoni békeszerződés után sem anyagi, sem politikai lehetőség nem volt. A híd építésénél a kornak megfelelő legmodernebb technológiákat és anyagokat alkalmazták.
A Tisza feletti mederhidat és a hullámtéri hidat 1927–1929 között közös közúti-vasúti hídként építették meg, és eredményes próbaterhelés után, 1929. október 17-én helyezték közúti forgalomba (1. és 2. ábra). Akkor a vasúti forgalomba helyezés elmaradt. A híd alaptestei pneumatikus alapozással készültek. A felmenő falazatok anyaga beton, hézagolt faragott és vagdalt kőburkolattal. A szerkezeti gerendák vasbeton szerkezetűek. A falazatok kivitelezője a Palatinus Építő Rt., valamint az Erdélyi és Varga mérnöki cég voltak. A burkolókövek anyaga mészkő, származási helyük: Budakalász és Süttő.
Az acélszerkezetek anyagát a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., az Ózdi Hengermű, a Diósgyőri Hengermű és a Diósgyőri Állami Vasgyár és Hengermű gyártotta. Az acélszerkezetek gyártásának és szerelésének kivitelezője a MÁVAG volt.
Háborús pusztítás és hősies újjáépítés
A második világháború folyamán, 1944 őszén a két 100 m nyílású mederhidat és a bal parti 50 m nyílású ártéri hidat felrobbantották. Az újjáépítés az eredeti tervek alapján 1946-47-ben az anyag-, gép- és szakképzett munkaerőhiány miatt óriási erőfeszítéssel a honvédség műszaki alakulatainak közreműködésével történt. Ennek eredményeként 75 éve újra megindulhatott a közúti forgalom a hídon.
Az ötvenes évek elején, szerkezeti erősítés és a vasúti pálya kiépítése után, 1952. december 17-én indult meg a vasúti forgalom a hídon. Így vált valóra 104 év elteltével gróf Széchenyi István terve, Kecskemét és Kunszentmárton vasútvonallal történő összekötése.
Irodalomjegyzék
- Rege B. Kecskemét–Lakitelek–Kunszentmárton -vasútvonal tiszaugi Tisza-híd. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 104.
- Dobra J. né Közös vasúti-közúti hidak története. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 263.
- Evers A. Háborús események és hidakat érintő következményei. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 317.
- Vörös J. Hajós B. Magyarországi Tisza-hidak In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 324.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.