A cikk szerzője:

Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos

A tiszaugi Tisza-híd

A tiszaugi Tisza-híd a Kecskemét–Lakitelek–Kunszentmárton-vasútvonal 304/305 szelvényei között épült. Az alsó pályás rácsos híd nyílásbeosztása 50,0+100,0+100,0+50,0 m. A hullámtéren külön álló 30,0 m nyílású, felső pályás rácsos híd vezeti át a vasúti pályát. A korábbi közúti, majd közúti-vasúti hídon már csak a vasúti forgalom halad. A 44. számú főút részére a hídpillérek kiszélesítésével önálló hídszerkezetet építettek.

A híd története

A híd és a rajta átvezetett vasútvonal története – mint ahogy az utolsó 150 év magyar történeleme is – rendkívül változatos, időnként viharos volt. Gróf Széchenyi István előterjesztése alapján az 1848. évi XXX. törvényben fogadta el a parlament a magyar közlekedési ügyek rendezéséről szóló koncepciót. Ez a terv már tartalmazta az 56 km hosszú Kecskemét–Lakitelek–Kunszentmárton-vasútvonal megépítését, aminek első szakaszán 1896. október 3-án indult meg a vasúti forgalom Kecskemét és Lakitelek között, mivel a tiszai átkelést szolgáló híd ekkor még nem épült meg. Harminc évvel később, 1929. július 31-én fejezték be a Tisza fölött átívelő négynyílású rácsos hídszerkezet építését, ekkor azonban csak a közúti forgalom indulhatott meg a hídon, mivel a további vasútvonal kiépítésére kilenc évvel a trianoni békeszerződés után sem anyagi, sem politikai lehetőség nem volt. A híd építésénél a kornak megfelelő legmodernebb technológiákat és anyagokat alkalmazták.
A Tisza feletti mederhidat és a hullámtéri hidat 1927–1929 között közös közúti-vasúti hídként építették meg, és eredményes próbaterhelés után, 1929. október 17-én helyezték közúti forgalomba (1. és 2. ábra). Akkor a vasúti forgalomba helyezés elmaradt. A híd alaptestei pneumatikus alapozással készültek. A felmenő falazatok anyaga beton, hézagolt faragott és vagdalt kőburkolattal. A szerkezeti gerendák vasbeton szerkezetűek. A falazatok kivitelezője a Palatinus Építő Rt., valamint az Erdélyi és Varga mérnöki cég voltak. A burkolókövek anyaga mészkő, származási helyük: Budakalász és Süttő.
Az acélszerkezetek anyagát a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., az Ózdi Hengermű, a Diósgyőri Hengermű és a Diósgyőri Állami Vasgyár és Hengermű gyártotta. Az acélszerkezetek gyártásának és szerelésének kivitelezője a MÁVAG volt.

1. ábra. A tiszaugi Tisza-híd látképe a folyóról nézve. (Fotó: Kiss Józsefné)

2. ábra. A híd madártávlatból. (Fotó: Kiss Józsefné)

Háborús pusztítás és hősies újjáépítés

A második világháború folyamán, 1944 őszén a két 100 m nyílású mederhidat és a bal parti 50 m nyílású ártéri hidat felrobbantották. Az újjáépítés az eredeti tervek alapján 1946-47-ben az anyag-, gép- és szakképzett munkaerőhiány miatt óriási erőfeszítéssel a honvédség műszaki alakulatainak közreműködésével történt. Ennek eredményeként 75 éve újra megindulhatott a közúti forgalom a hídon.
Az ötvenes évek elején, szerkezeti erősítés és a vasúti pálya kiépítése után, 1952. december 17-én indult meg a vasúti forgalom a hídon. Így vált valóra 104 év elteltével gróf Széchenyi István terve, Kecskemét és Kunszentmárton vasútvonallal történő összekötése.

A cikk folytatódik, lapozás:12Következő »

Irodalomjegyzék

  • Rege B. Kecskemét–Lakitelek–Kunszentmárton -vasútvonal tiszaugi Tisza-híd. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 104.
  • Dobra J. né Közös vasúti-közúti hidak története. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 263.
  • Evers A. Háborús események és hidakat érintő következményei. In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 317.
  • Vörös J. Hajós B. Magyarországi Tisza-hidak In: Vasúti hidak a szegedi igazgatóság területén. Budapest: Vasúti Hidak Alapítvány; 2009. p. 324.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©