Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »A vasúti ágyazati szemcsék degradációjának mérése laboratóriumi körülmények között
A tömegmérés, valamint a fényképezés a 2. pont szerinti azonosítók szerint regisztrálva történt.
A 4. pont esetében azt is rögzítettük, hogy a köveket melyik sorban helyeztük el. A sorok számozását minden esetben a KPE-cső aljáról kezdtük 1-es számmal. Az egyes mintáknál 5-7 sornyi kő fért el a kb. 150 mm magassági korláton belül (ez a kövek méretétől és alakjától is függött). A kövek aprózódását a sorokban lévő elhelyezkedés szerint is értékeltük.
Az egylépcsős terhelés a háromlépcsőstől annyiban különbözött, hogy a fenti listában a 6. pontnál nem 300 kPa, hanem 1800 kPa feszültségig terheltük a mintát, valamint a 8–11. pontok kimaradtak.
Megjegyezzük, hogy különösen kell ügyelni arra, hogy a terheléses mérés és a CT röntgenfelvételek készítése között, a KPE-csövet nagyon óvatosan kell szállítani (a két labor 50-100 m-re van egymástól). A kézben szállítás és a ki-be helyezés során figyelni kellett arra, hogy ne mozdulhassanak el a kövek a KPE-csőben.
Az Yxilon Modular CT röntgenberendezés 450 kV-os csövét használva a műszer 1260 db függőleges metszetű képet készített a KPE-csöves mintáinkról, azaz kb. 0,286°-onként (360°/1260) készült 1-1 metszet, amiből 3D térfogati modellt állít össze a berendezés szoftvere. A CT-berendezés alapadatai korábbi cikkeinkben megtalálhatók [9].
A CT röntgenmérésekről készült fotót mutat a 11. ábra.
A 12. és 13. ábrákon láthatók a CT-berendezés szoftvere által készített felvételek. A 12. ábrán a háromlépcsős terhelés utáni állapotokat figyelhetjük meg (balról jobbra haladva: 0, 300, 600 és 900 kPa terhelés után), míg a 13. ábrán az egylépcsős terhelést mutatjuk be (balról jobbra haladva: 0 és 1800 kPa terhelés után).
A minták terhelése során arra jutottunk, hogy a terhelési sebességet fontos tényezőként kell figyelembe venni a jövőben.
Megállapítások és problémák
A megelőző publikációinkban releváns korrelációkat mutattunk be grafikonokon a paraméterek és a fárasztási ciklusszám függvényében [9]. Az acélládában végzett laboratóriumi vizsgálat időigényessége miatt kezdtük el más módszerek kidolgozását – mint a CT röntgenberendezés bevonása –, mivel az 5 millió ciklusos fárasztás egy mintán mindent beleszámolva 1-1,5 hónapot vett igénybe, és minden fárasztási vizsgálathoz „új” zúzottkövet használtunk fel (100 000, 200 000, 500 000… stb. ciklusszámnál).
Irodalomjegyzék
- [1] Juhász E., Fischer Sz.: Vasúti zúzottkő ágyazati kőanyagok laboratóriumi fárasztásos aprózódásvizsgálatai. Sínek Világa, 2019/1, 16–21. o.
- [2] Út- és közúti műtárgyépítési kőanyaghalmazok. Útügyi Műszaki Előírások, e-ÚT 05.01.15., 2018.
- [3] Esveld, C.: Modern Railway Track. Second edition, MRT-Productions, TU Delft, 2001, 654 o.
- [4] Selig, E. T., Waters, J. M.: Track geotechnology and substructure management. Thomas Telford Publications, London, 1994, 446 o.
- [5] MSZ EN 13450:2003. Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz, 2003.
- [6] MSZ EN 13043:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz, 2003.
- [7] MSZ EN 13242:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt, kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz, 2008.
- [8] MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, 2008.
- [9] Juhász E.: Profil, Researchgate https://www.researchgate.net/profile/Erika_Juhasz3, Fischer Sz.: Profil, Researchgate https://www.researchgate.net/profile/Szabolcs_Fischer, 2019. szeptember.
- [10] Chandra, S., Agarwal, M. M.: Railway Engineering. Second edition, Oxford University Press, New Delhi, 2007, 586 o.
- [11] Danesh, A., Palassi, M., Mirghasemi A. A.: Evaluating the influence of ballast degradation on its shear behaviour. International Journal of Rail Transportation, Vol. 6, No. 3, 2018, 145–162. o.
- [12] Czinder B., Török Á.: Magyarországi andezit zúzottkövek hosszú távú kopásállóságának vizsgálata. XI. Kő- és Kavicsbányászati Napok, Velence, 2018. március 1–2.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.