Pálinkás Ferenc építész, MÁV Zrt. MLI Műszaki Tervezési Főosztály

Balatonszentgyörgy felvételi épület komplex felújítása

A balatonszentgyörgyi vasútállomás felvételi épülete vasúti műemlék, helyi védett épület. A Déli Vaspályatársaság Budapest–Nagykanizsa vonalát 1861. április 1-jén adták át, a balatonszentgyörgyi állomás felvételi épülete 1895 és 1909 között épült több ütemben, a három osztályba sorolt típustervek szerint I. osztályú felvételi épületként. Az építése óta eltelt időben több külső-belső átalakítást végeztek rajta. Most először nyílt alkalom az épület egészére kiterjedő műemléki igényességű helyreállításra. A tervezést kutatás előzte meg, összegyűjtötték a fellelhető tervdokumentációkat, képeslapokat, fotókat. A rekonstrukció során az épület tömegének és homlokzatainak a helyreállítása volt a cél az 1910 körüli állapotnak megfelelően. Az alaprajzi kialakítás a jelenlegi funkcionális igények figyelembevételével történt az utaskiszolgálás színvonalának emelése, a munkahelyek komfortfokozatának javítása érdekében. A beruházás keretében a felvételi épület oldalszárnyait újraépítették, a perontetőt az eredeti állapotába visszaállították, a nyílászárókat, spalettákat az épületen még fellelhető eredeti szerkezetek szerint újragyártották. A projekt finanszírozása több forrásból történt (Közlekedésfejlesztési Operatív Program, Dél-dunántúli Operatív Program, MÁV saját), és a felvételi épületen kívül magába foglalta az üzemi (laktanya) épület felújítását, új buszmegálló, P+R parkoló, B+R kerékpártároló kialakítását, valamint utastájékoztató és infokommunikációs rendszerek, térfigyelő és biztonsági kamerarendszerek kiépítését is. Az előadás alapján készülő cikk várhatóan idén, a Sínek Világa 3. számában jelenik majd meg.

Terbe Erzsébet építész, Mérték Építészeti Stúdió Kft.

Békéscsaba vasútállomás felújítása

Békéscsabán a régi felvételi épületet a Tiszavidéki Vasút építtette III. osztályú típus felvételi épületként, kétoldali oldalszárnybővítésekkel, és később tovább bővítették az egyik oldali szárny meghosszabbításával. A II. világháborús sérülések után az épületet lapos tetőssé alakították át, megfosztva ívsoros párkányaitól és a rizalitok oromfalaitól. A rekonstrukció során az eredeti épülettömeg és homlokzatok épültek vissza a postaszárny nélkül, ezzel visszanyerte az épület a szimmetriáját. A postaszárnyat önálló épületként a III. ütemben alakítják ki. Visszaépült a perontető is.
A régi épület mérete a bővítések ellenére se volt megfelelő, így Goszleth Béla tervei alapján neobarokk stílusú reprezentatív felvételi épületet emelt a MÁV a régi épület vasúti funkcióinak meghagyása mellett. Az 1933-ban átadott épületegyüttes boltozatos utascsarnokához földszintes épületszárnnyal kapcsolódnak az emeletes manzárdtetős pavilonok. A háborúban az északi pavilon nagymértékben megsérült, a manzárdtetőket elbontották. A rekonstrukció során az épület eredeti tömegét és homlokzatait állították helyre a csatlakozó perontetővel együtt. Az utascsarnok alatt aluljáró épült, mely kapcsolatot létesít a peronokon kívül a város felőli aluljárórendszerrel is.
A 2009-ben műemlékké nyilvánított épületegyüttes felújításáról az előadás alapján készülő cikket várhatóan a Sínek Világa következő számában tesszük közzé.

Selényi György építész, KetteS Műterem Kft.

Alternatív vonaltípus: Biatorbágy-Tata projekt

Az előadó – a vonalszakasz építésztervező­­je­­ként – bevezetőjében ismertette a megbízó és az üzemeltető elvárásait: az épü­let­ál­l­omány racionalizálása, egységes épí­tészeti arculat, gazdaságosan üzemeltet­hető épü­let­ál­lo­mány létrehozása, az állomási szolgáltatások fejlesztése és a közlekedési kapcsolatok erősítése.
Ezután bemutatta a vonalszakasz állomásainak, megállóhelyeinek jelenlegi állapotából fakadó visszásságokat, problémákat, melyek a tervezési kiíráson túl további kérdéseket vetettek fel.
Majd ismertette az építészetre súlyozott általános tervezési szempontokat a konkrét feladatra vonatkozóan. Az egyes konkrét tervezési megoldások során az állomásokat, megállóhelyeket három kategóriába sorolták: kis megállók, kis állomások, valamint egyedi állomások.
A kis megállók esetében fő elemek: a peronfedés, aluljáró lépcsővel és lifttel, szélfogók, jegykiadó és információs automaták.
A kis állomások esetében hangsúlyozott a találkozási hely jelleg. A jellegzetes funkciócsoportokat befogadó egységek könnyen átépíthetőek. Ezeket az állomásokat a vidéki ház archetípus jellemzi fedett-nyitott átmeneti terekkel. Egységes arculatúak, de ornamentikával, színnel egyedivé tehetőek.
Herceghalom állomáson új felvételi épü­let létesül. Biatorbágyon, Bicskén és Ta­ta­bányán a meglévő épületek átalakí­tá­sával, korszerűsítésével alakulnak ki az utasforgalmi létesítmények.
A vonalszakasz állomásaira elkészültek a kiviteli tervek is, remélhetőleg a négyéves tervezési folyamatot követően 2020-ig a kivitelezésre is sor kerül.

Győrik Balázs koordinációs főmérnök, NIF Zrt.

A NIF Zrt. 2007 és 2015 közötti projektjei során megvalósult épületfelújítások, átalakítások, új építések

Európai uniós forrásokból a 2007–2015 közötti időszakban – a Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében – a NIF Zrt. hat vasútvonal 34 helyszínén valósított meg épületfelújításokat, átalakításokat, új építéseket és bontásokat. Ezek a munkák 31 600 m² bruttó épület alapterületet jelentettek, és 5455 millió Ft nettó kivitelezési költséggel valósultak meg.
A 2015–2020 közötti időszakban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében a NIF Zrt. három vasútvonal tíz helyszínén valósít meg hasonló jellegű munkákat, a bruttó alapterület 10 900 m², a nettó kivitelezési költség 3045 millió Ft.
A 2007 és 2015 közötti munkák a Budapest–Esztergom, a Zalaegerszeg–Boba, a Budapest–Székesfehérvár, a Szolnok–Püspökladány valamint a Gyoma–Békéscsaba közötti vonalak állomásain, megállóhelyein valósultak meg.

Az előadó példaként ismertette Martonvásár felvételi épületének felújítását, Fegyvernek-Örményes felvételi épület mű­emléki felújítását, mely magába foglalta az eredeti homlokzatok visszaállítását, Vác állomás felvételi épületének műemléki felújítását, átalakítását, valamint Törökszentmiklóson a felvételi épület felújítását. Az új építésű felvételi épületek közül példaként a tárnokit (4. kép) és a kápolnásnyékit mutatta be. Ezeknél a Déli Vaspályatársaság eredeti felvételi épületei helyett – a vasúti vágányok közelsége miatt – építettek új épületeket. Karcagon, Püspökladányban, Martonvásáron és Vácott új üzemi épületek létesültek, az első esetében a meglévő épület felhasználásával. Püspökladányban a mozdonyszín műemlék épületét elbontották azzal, hogy a Vasúttörténeti Parkban kell újraépíteni.

Kovács Péter DLA – Lengyel István építész, Archiko Kft., Lengyel Építész Műterem Kft.

A debreceni nagyállomás felújítása, az új intermodális közösségi közlekedési központ (IKKK)

Az előadók bevezetésképpen bemutatták a Tiszavidéki Vasút által 1857-ben épített indóházat és faszerkezetű vonatfogadó csarnokot, illetve az ennek helyén 1902-ben Pfaff Ferenc tervei szerint a MÁV által épített felvételi épületet. Ez utóbbi a II. világháborúban súlyosan megsérült, 1958-ban elbontották. A ma is álló felvételi épületet a régi elé, az új Petőfi tér tengelyéhez igazítva jelölték ki. A Kelemen László (Uvaterv) által tervezett monumentális (236 m hosszú, 6194 m² területű), gazdag felszereltségű, igényes anyagok felhasználásával készült állomásépület 1961-re készült el.
Ezután az előadók a 2013. évi tervpá­lyá­zaton nyertes terv koncepcióját is­mer­tették. Ez megőrzi a Kelemen Lász­­ló-féle épületkomplexum középső tömb­jét (utascsarnok) és az ehhez csatlakozó, Budapest felőli vágányokkal pár­huzamos épületszárnyat. A 4-es utat lesüllyesztik az állomás előtt, és innen közelíthető meg az előtéren süllyesztve kialakítandó buszpályaudvar, ahonnan a vasúti peronok köz­vetlenül elérhetőek. A Petőfi tér irányában két földszintes + két emeletes épületszárny (szolgáltatóház és bér irodaház) épül, melyek követik a térfalak irányát. A két új épület, illetve az utascsarnok épülete között kialakuló háromszög üvegfedést kap. A koncepció kiegészül egy, a Wesselényi utcával párhuzamos, 600 férőhelyes parkolóházzal. A vasúti peronok fölé csarnokszerű, részben átlátszó fedés kerül. A projekthez II. ütemként további épületfejlesztések kapcsolódnak.
A kiviteli tervezés során a koncepció egyes elemei módosultak. Csökkent a tér­szín alatti buszpályaudvar mérete, illetve kisebb lett a parkolóház is, mely mellett felszíni parkolót is kialakítanak. Az összes férőhely száma: 387. Bevezetik a villamospályát a felvételi épület előtti, üveggel fedett térre. A felvételi épülettől Budapest irányában elhelyezkedő épületszárny teljes egészében megmarad. Pon­tosították a vasúti peronok lefedését is. A II. ütemben tervezett fejlesztések kimaradtak a tervből (5. kép).

Madácsi Gábor osztályvezető építész, MÁV Zrt. Ingatlan Fejlesztési Osztály

A MÁV Zrt. építészeti arculatának öröksége, fejlesztési irányai és jövőképe

Az előadó bemutatta a MÁV építészeti arculatáért felelős szervezetnek, az Ingatlan Fejlesztési Osztálynak a MÁV Zrt.-n belüli helyét. A szervezet feladatai sokrétűek, közülük a szabályozási háttér megteremtésének egyik eleme az egységes építészeti arculat kidolgozása, mely rendkívül összetett feladat. Kiemelte a vasútállomások felvételi épületének a települések épület­állományán belüli jelentőségét. Az építészeti örökség folyamatosan átalakul, erre rossz és jó példákat is hozott fel az előadó. Ezután az arculat tartalmi és formai elemeit ismertette. A jó arculat nem öncélú, a cég értékesítési rendszerének a része, segíti az eladást, azaz a MÁV esetében elősegíti, hogy az utasok céljuk eléréséhez a vasúti közlekedést részesítsék előnyben.
A MÁV Zrt. esetében az arculatnak különösen fontos és jelentős formai elemei a cég vagyonkezelésében lévő vasútvonalak mentén elhelyezkedő állomásokon és megállóhelyeken található épületek formai és funkcionális kialakítása, homlokzati felületeiken alkalmazott anyagok, a műtárgyak kialakítása és burkolatai, a perontetők, peronbútorok, az utastájékoztatás számára használt információs felületek, hirdetménytárolók és piktogramok stb.
Az Ingatlan Fejlesztési Osztály építészei szakmai küldetésüknek tartják a MÁV Zrt. vizuális arculati örökségének megőrzése – sőt a felújítások során legtöbbször annak helyreállítása – mellett egy olyan egységes formai és tartalmi elveken alapuló épített vasúti környezet létrehozását, amely funkcionális kialakítását tekintve maradéktalanul alkalmas a vasútüzemi technológiát hosszú távon kiszolgálni, és az egységes vizuális megjelenést időtálló értéket jelentő építészeti kialakítással és anyaghasználattal valósítja meg.
Ezután néhány, a közelmúltban megvalósított, az arculati örökség értékeinek mentésére irányuló felvételi épület felújítását ismertette az előadó, majd az új fejlesztési irányokra mutatott példákat, előképül hozva a MÁV egykori típusterveit. Végül külföldi példákkal zárta előadását. Az előadás alapján készülő cikk megjelenése a tervek szerint a Sínek Világa ez évi 5. számában várható.
Az előadásokat végig nagy érdeklődéssel hallgatta a mintegy 130 résztvevő. A rendezvény zárásaként került sor a staféta­botot szimbolizáló kőműveskanál átadására a következő szervező, a Budapesti Területi Igazgatóság részére.