A cikk szerzője:

Dr. Augusztinovicz Fülöp egyetemi tanár
BME

Csortos Gabriella PhD-hallgató
BME

Dr. Szabó József adjunktus
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

A vasúti közlekedés zajvédelme (2. rész) – Laboratóriumi vizsgálatok

Cikksorozatunk első részében átfogóan ismertettük a vasúti infrastruktúra zaj- és rezgéshatásait, azok csökkentésének módjait és a műszaki megoldások le­hetőségeit. Ezek közül számos zaj- és rezgéscsillapításra alkalmas pályaszerkezeti elemet vizsgáltunk az általunk laboratóriumban megépített kísérleti szerkezeten. Ezúttal – a sorozat második részében – a laboratóriumi kutatás körülményeit és eredményeit ismertetjük.


A rezgésérzékelők által mért jeleket és az erőmérő cella adatait mérésadatgyűjtő berendezés digitalizálta, amelyet számító­géphez csatlakoztattunk. Front-end egységként feladata a bemenő és kimenő adatok fogadása és továbbadása volt. LMS Test.Lab programcsomag segítségével számítógépen értékeltük ki az érzékelők által felvett rezgésátviteli függvényeket. A mérőeszközök egységei és funkcionális összefüggései blokksémaként láthatók a 2. ábrán.

2. ábra. Mérőeszközök blokk­sémája

Mérési metódus

Az alkalmazott mérőeszközök zajjellemzői, a shaker rezgése által keltett szekunder zajlesugárzás, valamint a ventilátor működésének zaja és a további zavaró hanghatások miatt nem volt módunk zajmérések végrehajtására, illetve az elemek hangnyomásszint-különbségeinek meghatározására sem. Laboratóriumi körülmények között az összeállított mérési rendszerrel emiatt a felépítményi szerkezet kiválasztott elemeinek (mint aljpapucs, sínkamraelemek, valamint közvetlen és közvetett rendszerű sínleerősítések) rezgésátviteli hatásainak vizsgálatát végeztük el.
A lehetséges összes kombinációban összeállítható felépítményi szerkezetet megépítettük annak érdekében, hogy az elemek saját és együttes rezgéshatásait vizsgáljuk, és megállapítsuk hatékonyságuk mértékét. Minden mérésnél legalább egy pályaszerkezeti elemet változtattunk, így összesen 26 felépítményi kombinációt vizsgáltunk meg. A mérések értékelésénél a referencia felépítményi szerkezet minden esetben a kamraelem és aljpapucs nélküli, csillapítatlan rendszer volt (2. táblázat).


A berendezés folyamatosan adott, széles frekvenciatartományra kiterjedő, véletlen erőgerjesztése következtében kialakuló rezgésgyorsulásokból kalibrált rezgésát­viteli függvények határozhatók meg. A sínszál két pontján, az alátétlemezen (ha az adott kombinációban értelmez­hető volt), a keresztaljon, valamint a shakert felfüggesztő acélkeret (illetve kaloda) különböző pontjain elhelyezett gyorsulásérzékelőkkel, rezgésgyorsulás per erő típusú frekvenciaátviteli függvényeket mértünk. A vizsgált felépítményi szerkezetek rezgésátvitelét a referencia felépítményi kombináció frekvenciaátviteléhez viszonyítva relatív frekvenciaátviteli függvények voltak számíthatók. Ezek összehasonlításával megállapítható a vizsgált szerkezet rezgéscsillapító hatása keskenysávú esetben a frekvencia, tercsávos adattömörítés esetében pedig a tercsávok középfrekvenciájának függvényében.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©