Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »A vasúti pálya dilatációs mozgásának elemzése a sárvári Rába-hídnál
A bevezetőben leírt folyamatok meghatározása céljából méréseket végeztünk a sárvári Rába-hídon. Vizsgálatunk során a híd és a vasúti pálya együttes viselkedését vizsgálva a vonatkozó szabványok [1, 2] előírásait vettük figyelembe.
Vasúti hidak és vágányok együttes viselkedése
A vágány és a hídszerkezet együttes viselkedését nagymértékben meghatározza a vasúti felépítmény kialakítása, amely lehet:
• ágyazatátvezetéses;
• hídfás, szintetikus (műanyag) aljas vagy ezekkel egyenértékű pontszerű sínalátámasztású vagy
• folytatólagos rugalmas sínalátámasztású, kiöntött sínágyazású (például Edilon, Sika stb.).
Hídfás (kompozitaljas) felépítmény esetén a hídfák hídhossztartóihoz történő merev rögzítésével és szorítóhatású sínleerősítések alkalmazásával a vágány és a híd felépítménye a hosszirányú erők tekintetében szorosan együtt dolgozik. A hosszirányú erőkből ebben az esetben a felszerkezetre és a fix támaszokra jelentős többleterő adódik.
Hídfás felépítmény esetén egy másik lehetséges műszaki megoldás, hogy a hídfák a híd hossztartóira épített központosító lécen hosszirányban szabadon elmozdulhatnak, és a hézagnélküli sínszál megszakítás nélkül van átvezetve a hídon, a híd a hézagnélküli vágánytól függetlenül tud dilatálni. Ezt a megoldást alkalmazzák a sárvári és a győri Rába-hidakon. A gyorsító- és fékezőerők egy részét, ami a terhelt hídfa és a hossztartó közötti tapadó súrlódás révén a hossztartókra adódik át, a híd fix saruja veszi fel. Az erő többi része a hídhoz csatlakozó földművön fekvő zúzottkő ágyazatos pályaszakaszokra adódik át a hézagnélküli sínszálakon keresztül.
A híd felszerkezetének és a vágánynak egymásra gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja:
- a vágány tengelyirányú merevsége és
- a vágány vagy a sínek hosszirányú eltolódással szembeni ellenállása, amely lehet:
– a hosszirányú ágyazati ellenállás, amely az ágyazat alsó síkjához viszonyítva a vágány eltolódásával szembeni ellenállás, vagy
– a sínek hosszirányú eltolódásával szembeni ellenállás a sínleerősítő szerkezeteken.
Fajlagos értéke az a vágány hosszegységére jutó erő, amely a sín és a megtámasztó szerkezet vagy háttöltés közötti relatív eltolódás mértékétől függően az eltolódással szemben fellép. Ha a hézagnélküli sínszálat megszakítás nélkül vezetik át a hídon, általános szabályként elmondható, hogy minél merevebben van rögzítve a vágány a híd felszerkezetéhez, annál nagyobb reakcióerők keletkeznek a híd felszerkezetében, fix sarujában, valamint a sínszálban.
A vasúti hidak és a rajtuk átvezetett vágányok együttes viselkedésének meghatározásához az alábbi hatásokat kell figyelembe venni:
- hőmérsékleti hatások a tartószerkezetből és a vágányból álló összetett rendszeren;
- függőleges irányú forgalmi terhek;
- vontatási és fékezőerők;
- ha számottevő mértékű, akkor az egyéb hatásokból – mint zsugorodásból, kúszásból, egyenlőtlen hőmérséklet-változásból – eredő végkeresztmetszet-eltolódás és -elfordulás.
A híd bemutatása
A híd alsópályás, négytámaszú, folytatólagos főtartójú, rácsos acélhíd. A szerkezet hegesztett, szegecselt helyszíni illesztésekkel. A hídtengely és a Rába-meder közepének metszéspontja a 886+08,00 szelvényben van. A műtárgy háromnyílású, nyílásbeosztása a vágánytengellyel párhuzamosan mérve a pillérek tetejével azonos magasságban: 32,75 + 41,58 + 32,75 m. A felszerkezet folytatólagos, hossza 36,16 + 45,20 + 36,16 = 117,52 mm. A mellvédfalak távolsága 118,72 m, a híd teljes hossza 122,72 m.
A vasúti pálya a hídon egyenes és vízszintes, UIC54-es sínrendszerrel, Geo sínleerősítéssel és hídfákkal van kialakítva. A hídfákat hídfasaruk és központosító léc támasztja alá a hossztartón. A vágány a hídon és a csatlakozó zúzottkő ágyazatú felépítményen hézagnélküli, síndilatációs készülék a híd egyik végéhez sincs beépítve. A hídfasaruk a központosító lécen hosszirányban szabadon elmozdulhatnak, így hőmérséklet-változás hatására a hídszerkezet tud dilatálni a (szinte) mozdulatlan hézagnélküli vágány alatt. A híd és a felépítmény az 1. ábrán, vázlatrajza a 2. ábrán látható.
A híd fix saruja az Ostffyasszonyfa (Székesfehérvár) felőli második pilléren van. A híd dilatáló hossza Ostffyasszonyfa felé 36,16 m, Sárvár (Szombathely) felé 81,36 m.
Irodalomjegyzék
- [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
- [2] EN 13146-1:2012+A1:2014, European Standard, Railway applications, track, test methods for fastening systems, Part 1. Determination of longitudinal rail restraint, European Committee for Standardization, ICS 93.100, 2014.
- [3] MÁV Zrt. (2009.) D. 12/H. Utasítás, hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
- [4] Magyar Államvasutak D54 sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat; 1986.
- [5] Dr. Megyeri J. Vasútépítéstan. Budapest: KÖZDOK; 1991.
- [6] Papp H, Dr. Liegner N. Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon, 1. rész. Sínek Világa 2017;1:11-16.
- [7] Liegner N, Kormos Gy, Papp H. Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers, Periodica Polytechnica 2015;59(4). DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
- [8] Major Z. A vasúti híd és vágány kölcsönhatása. Sínek Világa 2012;5. ISSN 013-3618 pp. 24-27.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.