A cikk szerzője:

Papp Helga infrastruktúra-mérnök
MÁV-HÉV Zrt.

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

A vasúti pálya dilatációs mozgásának elemzése a sárvári Rába-hídnál

A hézagnélküli vágány hídon való átvezetése történhet a sínszálak megszakítása nélkül vagy azok síndilatációs készülékkel történő megszakításával. Szorító hatású sínleerősítésnél, ha a hézagnélküli sínszálat megszakítás nélkül vezetik át a hídon vagy a hídnak csak az egyik végéhez építenek síndilatációs készüléket, akkor a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását. A járművek függőleges terhéből és a hőmérséklet-változásból többlet hosszirányú erő ébred a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat, amelyek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra.

A bevezetőben leírt folyamatok meghatározása céljából méréseket végeztünk a sárvári Rába-hídon. Vizsgálatunk során a híd és a vasúti pálya együttes viselkedését vizsgálva a vonatkozó szabványok [1, 2] előírásait vettük figyelembe.

Vasúti hidak és vágányok együttes viselkedése

A vágány és a hídszerkezet együttes viselkedését nagymértékben meghatározza a vasúti felépítmény kialakítása, amely lehet:
• ágyazatátvezetéses;
• hídfás, szintetikus (műanyag) aljas vagy ezekkel egyenértékű pontszerű sínalátámasztású vagy
• folytatólagos rugalmas sínalátámasztású, kiöntött sínágyazású (például Edilon, Sika stb.).
Hídfás (kompozitaljas) felépítmény esetén a hídfák hídhossztartóihoz történő merev rögzítésével és szorítóhatású sínleerősítések alkalmazásával a vágány és a híd felépítménye a hosszirányú erők tekintetében szorosan együtt dolgozik. A hosszirányú erőkből ebben az esetben a felszerkezetre és a fix támaszokra jelentős többleterő adódik.
Hídfás felépítmény esetén egy másik lehetséges műszaki megoldás, hogy a hídfák a híd hossztartóira épített központosító lécen hosszirányban szabadon elmozdulhatnak, és a hézagnélküli sínszál megszakítás nélkül van átvezetve a hídon, a híd a hézagnélküli vágánytól függetlenül tud dilatálni. Ezt a megoldást alkalmazzák a sárvári és a győri Rába-hidakon. A gyorsító- és fékezőerők egy részét, ami a terhelt hídfa és a hossztartó közötti tapadó súrlódás révén a hossztartókra adódik át, a híd fix saruja veszi fel. Az erő többi része a hídhoz csatlakozó földművön fekvő zúzottkő ágyazatos pályaszakaszokra adódik át a hézagnélküli sínszálakon keresztül.
A híd felszerkezetének és a vágánynak egymásra gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolja:

  • a vágány tengelyirányú merevsége és
  • a vágány vagy a sínek hosszirányú eltolódással szembeni ellenállása, amely lehet:

        – a hosszirányú ágyazati ellenállás, amely az ágyazat alsó síkjához viszonyítva a vágány eltolódásával szembeni ellenállás, vagy
        – a sínek hosszirányú eltolódásával szembeni ellenállás a sínleerősítő szerkezeteken.
Fajlagos értéke az a vágány hosszegységére jutó erő, amely a sín és a megtámasztó szerkezet vagy háttöltés közötti relatív eltolódás mértékétől függően az eltolódással szemben fellép. Ha a hézagnélküli sínszálat megszakítás nélkül vezetik át a hídon, általános szabályként elmondható, hogy minél merevebben van rögzítve a vágány a híd felszerkezetéhez, annál nagyobb reakcióerők keletkeznek a híd felszerkezetében, fix sarujában, valamint a sínszálban.
A vasúti hidak és a rajtuk átvezetett vágányok együttes viselkedésének meghatározásához az alábbi hatásokat kell figyelembe venni:

  • hőmérsékleti hatások a tartószerkezetből és a vágányból álló összetett rendszeren;
  • függőleges irányú forgalmi terhek;
  • vontatási és fékezőerők;
  • ha számottevő mértékű, akkor az egyéb hatásokból – mint zsugorodásból, kúszásból, egyenlőtlen hőmérséklet-változásból – eredő végkeresztmetszet-eltolódás és -elfordulás.

A híd bemutatása

A híd alsópályás, négytámaszú, folytatólagos főtartójú, rácsos acélhíd. A szerkezet hegesztett, szegecselt helyszíni illesztésekkel. A hídtengely és a Rába-meder közepének metszéspontja a 886+08,00 szelvényben van. A műtárgy háromnyílású, nyílásbeosztása a vágánytengellyel párhuzamosan mérve a pillérek tetejével azonos magasságban: 32,75 + 41,58 + 32,75 m. A felszerkezet folytatólagos, hossza 36,16 + 45,20 + 36,16 = 117,52 mm. A mellvédfalak távolsága 118,72 m, a híd teljes hossza 122,72 m.
A vasúti pálya a hídon egyenes és vízszintes, UIC54-es sínrendszerrel, Geo sínleerősítéssel és hídfákkal van kialakítva. A hídfákat hídfasaruk és központosító léc támasztja alá a hossztartón. A vágány a hídon és a csatlakozó zúzottkő ágyazatú felépítményen hézagnélküli, síndilatációs készülék a híd egyik végéhez sincs beépítve. A hídfasaruk a központosító lécen hosszirányban szabadon elmozdulhatnak, így hőmérséklet-változás hatására a hídszerkezet tud dilatálni a (szinte) mozdulatlan hézagnélküli vágány alatt. A híd és a felépítmény az 1. ábrán, vázlatrajza a 2. ábrán látható.

1. ábra. A sárvári Rába-híd2. ábra. A sárvári Rába-híd vázlatrajza
A híd fix saruja az Ostffyasszonyfa (Székesfehérvár) felőli második pilléren van. A híd dilatáló hossza Ostffyasszonyfa felé 36,16 m, Sárvár (Szombathely) felé 81,36 m.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • [2] EN 13146-1:2012+A1:2014, European Standard, Railway applications, track, test methods for fastening systems, Part 1. Determination of longitudinal rail restraint, European Committee for Standardization, ICS 93.100, 2014.
  • [3] MÁV Zrt. (2009.) D. 12/H. Utasítás, hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • [4] Magyar Államvasutak D54 sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat; 1986.
  • [5] Dr. Megyeri J. Vasútépítéstan. Budapest: KÖZDOK; 1991.
  • [6] Papp H, Dr. Liegner N. Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon, 1. rész. Sínek Világa 2017;1:11-16.
  • [7] Liegner N, Kormos Gy, Papp H. Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers, Periodica Polytechnica 2015;59(4). DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • [8] Major Z. A vasúti híd és vágány kölcsönhatása. Sínek Világa 2012;5. ISSN 013-3618 pp. 24-27.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©