Nyolcvanhét éves korában elhunyt Ambrus Zoltán. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, Alsósegezsden végezte. A gimnáziumi érettségit Jászapátiban, a Mészáros Lőrinc Állami Általános Gimnáziumban szerezte meg 1952-ben. Diplomáját az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetemen 1957-ben kapta. Diplomamunkájának címe Budapest Móricz Zsigmond körtér kötöttpályás közlekedésének kialakítása volt. Ma már kevesen tudják, hogy a tér akkor nemcsak a villamosoknak, hanem a több irányból befutó HÉV-vonalaknak is végállomása volt, így a közlekedési kapcsolatok megtervezése nem jelentett egyszerű feladatot.
Friss diplomával a kezében a MÁV Pécsi Pályafenntartási Főnökséghez került, majd a sikeres szakaszmérnöki vizsga megszerzése után a MÁV Dombóvári Építési Főnökségre szakaszmérnöki, majd főmunkavezetői beosztásba helyezték. 1960–1968, között rövid kitérővel, a MÁV Pécsi Igazgatóságán mérnök, főelőadó, majd a dombóvári építési főnökségre visszahelyezték műszaki részlegvezetőnek.
1968-ban a MÁV Vezérigazgatóságra helyezték, ahol 1992-ben történt nyugdíjazásáig főelőadó, csoportvezető, végül osztályvezető volt. A Pályaépítési és Fenntartási Főosztály Üzemgazdasági Osztály vezetőjeként az itt működő (gazdálkodási, szociális, árképzési, munkaügyi, tűzvédelmi) csoportok munkáját irányította.
Osztályvezetői munkája mellett 1976-tól a Sínek Világa szakmai folyóirat szerkesztője, később felelős szerkesztője, amely feladatot nyugdíjba vonulását követően 2002-ig látta el. A lap életben maradásáért, színvonalának emeléséért rendkívül lelkiismeretes, sokszor emberfeletti munkát végzett. Az ő felelős szerkesztői munkája során 1979-ben a 4. számtól a lap német és orosz nyelvű tartalomjegyzékkel jelent meg, ezzel egy időben pedig hivatalosan is megkapták a nemzetközi vasúti szervezetek, így vált nemzetközileg elismert szakfolyóirattá. Az első színes borítóval megjelenő lap 1985-ben jelent meg, azonban a teljesen színes megjelenésre még várni kellett. Felelős szerkesztőként szervezte a cikkek megírását, lektorálását, a lap nyomdába adását és terjesztését.
Ambrus Zoltán 1996-ban a Magyar Államvasutak érdekében kifejtett több évtizedes, áldozatkész munkájáért pályavasúti igazgatói dicséretben részesült.
2007-ben az ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként megkapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aranydiplomáját.
2002-t követően még éveken keresztül tartotta a kapcsolatot régi munkatársaival, míg 2020. január 20-án, hosszú, elhúzódó betegség után otthonában elhunyt.