Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Geofizikai módszerek a vasúti környezetben
Multielektródás geoelektromos szelvényezés
A vasúti földmű geofizikai vizsgálatának keretében a földradar mellett sok esetben a multielektródás geoelektromos szelvényezés (electrical resistivity tomography – ERT) alkalmazására is sor kerül azokon a helyeken, ahol szükséges a lokális alépítményi hibák részletes lehatárolása. A módszer lényege, hogy 20-25 cm hosszú rozsdamentesacél elektródákat helyezünk el egységes távolságra egymástól a vizsgálandó szelvény mentén. Az elektródák távolsága 0,5–5 méter között változhat, ettől a távolságtól függ a mérés felbontóképessége. Minél nagyobb az elektródatávolság, annál kisebb mérésünk felbontása, azonban a nagy elektródatávolság választása esetén térképezni tudjuk a mélyebben elhelyezkedő kőzetek fajlagos ellenállásértékeit.
A gyakorlatban általában 2–2,5 méteres elektródatávolságot választunk a vasúti pályával párhuzamosan felvett ERT-hossz-szelvényeknél, míg a nagyobb felbontás és a részletesebb felvételek érdekében 1 méteres elektródatávolságot használunk a vasúti pályára merőlegesen telepített keresztszelvényeknél. A méréshez használt kábeleket ilyenkor az ágyazat megbontása nélkül a vasbeton aljak között és a síntalp alatt vezetjük át, a vasúti forgalom zavarása nélkül, a vasúti űrszelvényen kívül végezve a méréseket. A mérés során a leszúrt elektródákon keresztül elektromos áramot vezetünk a talajba, az ezáltal gerjesztett feszültséget mérjük. Az így kapott információkból következtetni tudunk a felszín alatti térrész fajlagos elektromos ellenállására, amelyből megtudhatjuk a töltés kőzetösszetételét és víztartalmát. A mérések terepi kivitelezése látható a 7. ábrán. A módszer, többek között, alkalmazható például hídháttöltések állapotának vizsgálatára, ahogy a 8. ábrán is látható. Részletes ellenállásadatokkal kimutathatók a magas víztartalmú rétegek (kék/zöld színnel, valamint B1-gyel jelölt rétegek), mind a pályában, mind az alépítményben egyaránt. A módszerrel pontosabb képet kaphatunk a víztelenítési hiányosságok hosszirányú és mélységi kiterjedéséről, valamint a pálya és az alépítmény esetleges inhomogenitásairól (A2-vel jelölt szakaszok).
A georadaros és geoelektromos szelvényezési mérésekből kapott eredmények kiváló elsődleges információkat biztosítanak a vasúti pályaszint alatti ágyazati és alépítményi rétegek állapotáról, illetve a további részletes (költségesebb) geofizikai vizsgálatok (például Slingram – SP) vagy talajmechanikai vizsgálatok (talajfúrások, szondázások) lokális alkalmazásának eldöntéséhez.
Összegzés
A georadarral első vizsgálati körben lehatárolhatók azok a pályaszakaszok, vagy éppen más vizsgált területek, amelyek mentén a részletesebb, konkrétabb információk megszerzése érdekében további geofizikai vagy éppen talajmechanikai vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.
A multielektródás geoelektromos szelvényezés pedig hatékonyan egészíti ki a GPR-vizsgálatokat és remekül alkalmas a töltésanyag homogenitásának, rétegeinek és víztartalmának meghatározására.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.