Tiszavidéki Vasút  – történeti áttekintés

Az 1850-es években lett divatos az osztrák területeken a romantika, a magy ar vasútállomások homlokzatai is ebben a stílusban készültek. Alaprajzuk magját az utcai és a vágányoldalt összekötő előcsarnok képezte, melyhez szimmetrikusan csatlakoztak a várótermek és a szolgálati helyiségek, a lépcsőház az előcsarnok melletti térből nyílt. Az emeletre a szolgálati lakások és irodák kerültek.
A TVV alföldi vonalain 1857–1860 között 38 felvételi épületet telepítettek a hatféle típusterv alapján [2].
I. rendű pl.: Miskolc-Tiszai pályaudvar, Kas­sa, Nagyvárad,
II. rendű pl.: Püspökladány, Szolnok, Nyíregyháza, Tokaj,
III. rendű pl.: Karcag (1. kép), Bihar­keresztes, Sáp, Forró-Encs, Mezőtúr.

Eredetileg a Szolnok–Arad közti szakasz Békésen és Gyulán át vitt volna Aradra, de a csabaiak hamar felismerték, hogy a vasút milyen előnyökkel jár, így már 1847-ben, a Budapest–Szolnok vonal elkészültével kérték a terv módosítását.
A 19. századi kataszteri térképen már jól látható az indóház.

A békéscsabai vasútállomás kronológiája

Az 1858-ban épült állomás is III. rendű terv alapján készült. Eredetileg a karcagi és mezőtúriéhoz hasonló: két szélén ri­za­li­tos, közte öttengelyes emeletes szárnnyal. Az 1871-ben az alföldi–fiumei vonal megépültével vált Békéscsaba vasúti csomóponttá, és hamar szűk lett az állomás épülete, ekkor bővítették először.
Hozzáépítés a két rizalit jobb és bal oldalán szimmetrikusan, háromszor történt. A bővítés után az épület kontyolt nyeregtetős szerkezetet kapott, a rizalitok oromfalas kereszt nyeregtetejét nem változtatták meg. A földszint fölött osztópárkány, az emelet fölött hármas fogazású konzolok között román kori íveket utánoz. Az 1900-as évek elején készült képeslapon jól láthatók a kétszárnyú, nyolcosztatú ablakok, melyeken zsalutáblás árnyékoló volt a vágány felőli emeleten (2. kép). A földszinti ablakok szegmens-, az emeletiek egyenes záródásúak voltak. A peron öntöttvas oszlopos tornác volt, vadszőlővel befuttatva.

A békéscsabai felvételi épület – a megnőtt személyforgalom miatt – a há­rom­rend­beli bővítés ellenére is egyre szűkebb lett. 1909-ben újra bővítették mindkét oldalon, ekkor került a déli részre a posta, és kapott villanyvilágítást is az állomás.
Az I. világháború és az azt követő román megszállás súlyos károkat és veszteségeket okozott Békéscsabán, a vasút rekonstruálása 1920 után kezdődhetett. A trianoni békekötés után új szerepe lett Békéscsabának, a többszöri bővítés ellenére sem volt elég nagy az épület, ezért döntés született új, nagyvonalú állomás építésére – Goszleth Béla tervei alapján.
A vasútállomás 1944–45 után
Az 1944-es bombatámadás után csak a legszükségesebb helyreállításokat végezték el, így lett mindkét épület lapostetős. Az 1960–70-es években összeépítették az új felvételi épülettel, és értékeit nem kímélve felújították. Eltűnt a homlokzat minden díszítő eleme:

• idegen, egyesített szárnyú ablakok,
• alsó bukó szárnyak (3. kép),
• emeleti parapet felfalazása,
• káva leverése,
• előtető elbontása,
• szalaggal hangsúlyozott koridegen vakolat,
• osztó- és zárópárkány leverése,
• rizalitok félpilléreinek leverése.

Szerencsére az időjárásnak kevésbé kitett város felőli ablakok megmaradtak, és ezek mintául szolgáltak (4. kép).

Tervezés

Az épületegyüttest a raktárépületekkel és a víztoronnyal 2009-ben nyilvánították műemlékké, környezete pedig műemléki környezet lett. Műemléki törzsszáma: 11425.
A békéscsabai vasútvonal korszerűsítése kapcsán a két épület helyreállítása is aktuálissá vált. A dr. Czétényi Piroska által készített tudományos dokumentáció alapján Bánszky Szabolcs és tervezőtársai (Mata-Dór Architektúra Tervezőműhely Kft.) készítették 2010-ben a két épületre vonatkozó engedélyezési terveket. Az építési engedély kikötései alapján további kutatásokat kellett végeznünk, melyek során a feltételezett pinceszintet feltártuk és dokumentáltuk. A város felőli oldalon az északi rizalittól a postáig alápincézett az épület. A magas talajvíz miatt sajnos nem használható. Az értékleltár és a feltárás készítésébe bevontuk Dobos Albert helyi építészt. Ebben a tervezési szakaszban már kettévált a régi és új felvételi épület tervezése. A romantikus épülettel a Mérték Építészeti Stúdió Kft. (B. Terbe Erzsébet) foglalkozott tovább [4]. A régi felvételi épületbe került biztonsági berendezés megnövelt igényei és a kutatási eredmények alapján újabb engedélyezési terv elkészítésére volt szükség.
A terv ütemeket jelölt ki:
1. ütem: A két főépület szétválasztása és a régi felvételi épület helyreállítása
2. ütem: Goszleth Béla-féle új épület
3. ütem: A posta és a régi felvételi épület összeépítésének megszüntetése

Bekövetkezett változások, eredmények

Az épületbe üzemeltetési funkciók kerültek, földszinten a vágány felől a biztosítóberendezések, melyekhez 2,20 m mély kábelaknát kellett kialakítani a műemlék épület alatt. A város felőli oldalon kaptak helyet a kiszolgáló helyiségek. Az emeleti középfolyosós szintre kerültek a forgalmi irodák, öltözők és oktatótermek. A lépcső (6. kép) padlástérig történő megemelésével a padlástérben helyeztük el a klí­ma­berendezések kültéri egységeit. A magastető helyreállításával a gépészet a rizalit keresztszárnyak nyeregtetőjébe került. A vá­gány felőli homlokzaton az eredeti öntöttvas sablonok felkutatásával sikerült az öntöttvas oszlopos perontetőt helyreállítani. Az északi oldalon talált eredeti nyílászárók profiljával azonos kétszárnyú ablakokat úgy reprodukáltuk, hogy a belső szárnyba került a hőszigetelő üvegezés, ügyelve arra, hogy a profilokat a homlokzattal párhuzamos irányban ne növeljük, és mégis megfeleljenek a jelenlegi előírásoknak. A hangsúlyos kiülésű romantikus íves, lépcsős párkányzat és az osztópárkány kemény kérgesítésű vakolattagozata StoLevell Classic anyagból készült, melyet az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal jóváhagyott (5., 7. kép).

Az épület helyreállítása megfelel a Velencei Charta elveinek, hiszen a helyreállításhoz a korabeli fotók jó támpontot adtak. A régi indóház műemléki értékeit megtartva és helyreállítva, a mai kor igényei szerint lett felújítva. Az eredmény, amely a 8. és 9. képeken látható, önmagáért be­szél, a kivitelező, a megrendelő, a MÁV és az összes szakági tervező közti folyamatos konzultációnak és kölcsönösen jó munkakapcsolatnak köszönhető.