A tervezési hőmérsékletek jelentős változása miatt a hídszerkezetek hőmozgásának dokumentálásánál készítendő mérési grafikonokat a 6. és a 7. ábra szerint javasoljuk megjeleníteni.
 A 6. és 7. ábrán szereplő adatokhoz az alábbi megjegyzést fűzzük:

• A tervezési határhőmérsékleteket az 1. táblázatból vettük át.
• A cikkben példának említett 1. ábra szerinti hídnál: D = 0,012×337×34,5 = 139,5 mm (kerekítve: 140 mm)
• A z értékkel kapcsolatban megemlítjük, hogy a H.1.2. Utasítás, a korábbi utasításokkal egyezően feltételezi, hogy a híd megépített állapotában semleges hőmérsékletű. Ettől magasabb szerkezeti hőmérséklettől növekszik, az ettől alacsonyabbtól pedig csökken a hídszerkezet dilatációs hossza.

A z értékei a példaként említett Északi hídnál:
a levegő hőmérséklete alapján vizsgált híd esetén  (6. ábra):
z = 0,012×337×10 = 40,44 mm (kerekítve: 40 mm);  
a szerkezet hőmérséklete alapján vizsgált híd esetén (7. ábra):
z = 0,012×337×16 =  64,7 mm (kerekítve: 65 mm).
A 1. táblázatban közölt adatok alapján megállapítható, hogy a megszakított hézagnélküli pályának a hídon lévő, úgynevezett hosszú sínjei, főleg az eltérő hőmérsékleti értékek miatt, nem azonos mértékben fognak dilatálni.
Példaként egy 40 m dilatáló hosszúságú acél hídszerkezetnél mutatjuk ki ezeket az értékeket:

• a pályasín hosszváltozása: 0,0115×40×90=41,4 mm (±20,7 mm);
• az acélszerkezet hosszváltozása: 0,012×40×69=33,12 mm (±16,6 mm).

A két érték különbsége kerekítve 8 mm. Az ebből a mozgásból származó erőt – mind a pályánál, mind a hídszerkezetnél – természetesen figyelembe kell venni. Ez az erő a nagyobb hosszúságú szerkezeteknél már jelentős lehet.

A hézagnélküli vágány hidaknál szükséges megszakításába síndilatációs szerkezetet kell beépíteni. A fix sarus hídvégnél csak a megszakított vágány lélegző mozgását, a mozgó sarus hídvégnél pedig mind a hídon lévő vágány, mind a megszakított vágány lélegző mozgását figyelembe kell venni. Ezeket a szerkezeteket természetesen a várható teljes dilatáló mozgásra kell tervezni.