A vasúti hidászok közössége szomorú szívvel értesült arról, hogy kollégánk, itt hagyva földi életét, Isten országába váratlanul eltávozott. A Vasúti Hidak Alapítvány által ez év május végén, a pandémia miatt két év szünet után megtartott nyugdíjastalálkozón még boldogan üdvözöltük egymást. Jó színben volt, és tervezői habitusát ekkor is kimutatta. A találkozó végén bejelentette, hogy halála után szakirodalmi dokumentumait a Vasúti Hidak Alapítvány részére adományozza.
Gazdag és sikeres élete volt. 1936-ban Budapesten született. Édesapja, id. Kézdy Pál vasdiplomás építőmérnök, a Mávti osztályvezetője volt, a néhány évvel ezelőtt elhalálozott öccse, Kézdy Gyula építőmérnök, a vasúti pályák kiváló szakértője volt. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban 1954-ben érettségizett, a Műegyetemen 1959-ben építőmérnöki diplomát, 1965-ben útépítési és közúti forgalomtechnikai kitüntetéses szakmérnöki diplomát szerzett. 1959–1960 között az Ipartervnél statikus tervezőként dolgozott, majd 1960–1992 között a Mávti-nál vasúti hidak tervezője és különleges vasúti műtárgyak statikus tervezője volt. Ezek közül a legfontosabbak a gyomai Kőrös-híd, a répce­laki Répce árapasztó híd, Celldömölk állomáson közút feletti híd, peronaluljárók. A 23 éven át tervezett különleges vasúti műtárgyak közül csarnokszerkezetek, darupályák, perontetők, támfalak, fordítókorongok, személygépkocsi-átrakók statikai terveit készítette el.
Az 1992 után, nyugdíjasként a Metróber Kft.-nél fontos fővárosi közúti és vasúti beruházások előkészítésében és lebonyolításában vett részt (Kacsóh Pongrác úti közúti felüljáró felújítása, Budaörsi út–Nagyszöllős utcai közúti felüljáró felújítása). Többek között elkészítette a lágymányosi Rákóczi híd forgalomtechnikai terveit is. Egyedi megbízásként különleges vasúti műtárgyak (vasúti mérlegek, átrakók) tervezője és szakértője volt.
Vasúthatósági munkám során a szakmai egyeztetéseknél gyakran találkoztunk. Ezeknél minden alkalommal precíz, pontos munkáját tapasztaltam. Álláspontját világosan fejtette ki, amely szakmai szempontból megalapozott volt. Az általa elkészített dokumentációk mindig kifogástalanok voltak.
Szerény, csendes ember volt. A Mávti-nál terveit hat alkalommal nívódíjjal értékelték, három alkalommal lett kiváló dolgozó. A Műegyetem Szenátusa kiváló mérnöki tevékenységét 2009-ben aranydiplomával, 2019-ben gyémántdiplomával ismerte el.
Hívő keresztényként élte le életét. A Buda-hegyvidéki Evangélikus Egyházközségnek presbitere, jegyzője és felügyelője volt. A Jóisten biztosan értékelni fogja vallásos, szerény életét és befogadja országába. Isten áldja, emlékét szeretettel őrizzük meg.

Rege Béla