2005 óta a kisvasút működtetését az erdőgazdálkodó megbízásából külön vállalkozás, a Börzsöny 2020 Kft. végzi. A járművek színét megváltoztatták, a mozdonyok és személykocsik az erdei vasútra utaló sötétzöld fényezést kaptak (2. ábra). Kismaros állomáson 2010-ben megújult a felvételi épület, valamint egy új, kétvágányos járműtároló csarnok épült. Ugyanebben az évben üzembe helyeztek egy saját építésű hidrosztatikus motorkocsit, amely a csekélyebb utasforgalmú időszakokban jóval gazdaságosabban üzemeltethető, mint egy mozdonyvontatású szerelvény (3. ábra). 2013-ban ismét új jármű – a magyar mérnökök forradalmian új fejlesztése – állt szolgálatba. A Vili névre keresztelt motorkocsi érdekessége, hogy ez az első, valóban zéró helyi kibocsátású napelemes jármű. Az energiát akkumulátorokból nyeri, amelyek a tetőn elhelyezett napelemekről és külső csatlakozókról is feltölthetők. Ezenkívül a jármű a fékezéskor keletkezett energiát is visszatáplálja az akkumulátoraiba [5].

A vasút forgalma évről évre növekszik. Ez részben annak köszönhető, hogy a Börzsöny egyre népszerűbb úti cél a turisták körében, de nem utolsósorban a kisvasúton megvalósult fejlesztések, tematikus programok is nagymértékben hozzájárulnak ehhez. A királyréti végállomás közelében hajtánypálya épült, ahol egy 750 m hosszú kör alakú pályán próbálhatják ki ügyességüket kicsik és nagyok egyaránt. 2014-ben ugyanitt kerti vasút is létesült, ennek pályája szintén kör alakú, és 650 m-t utazhatunk vele.
A vasút üzemeltetője megrendelés esetén különkocsival, rendezvénykocsival, gördülő tanösvény szolgáltatással áll az érdeklődők rendelkezésére, családi rendezvények, baráti találkozók, üzleti ebédek lebonyolítását is vállalják. Népszerűek az adventi, újévi és egyéb ünnepi időszakokban közlekedő tematikus járatok is.

Műszaki adatok

A vonal jelenlegi hossza a verőcei MÁV-állomás melletti átrakótól Királyrétig 11,558 km. A szelvényezés Kismaros állomástól indul, és Királyrét, illetve Verőce felé növekszik. A Kismaros–Verőce közötti szakasz jelenleg csak a két állomás között a közelmúltban létesült kitérőig járható, az onnan Verőce felé vezető vonalrészt több helyen megbontották, illetve több közúti átjárót beaszfaltoztak, de a járható szakaszon sincs rendszeres forgalom. Verőcén még megvan a homlok- és oldalátrakó, azonban forgalom már hosszú évek óta nem volt rajta. Kismaros és Királyrét között a két végállomáson kívül Morgón, Hártókúton, valamint Paphegyen (4. ábra) van lehetőség vonattalálkozásra, illetve körüljárásra. Ehhez Kismaros állomáson három, Morgón, Hártókúton és Királyréten két-két vonatfogadó vágány áll rendelkezésre. Paphegyen a három vonatfogadó vágányon kívül két fedett és két kültéri tárolóvágány van.

A vonalon a legnagyobb emelkedő 25,9‰, a legkisebb ívsugár 42 m. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű sínekből áll, amelyeket nyílt lemezes leerősítés rögzít az egymástól 70 cm-re elhelyezkedő talpfákhoz. A 9 m hosszú síneket a lengő illesztéseknél négylyukú szöghevederek rögzítik egymáshoz. Több helyen összehegesztett, 24 m hosszú síneket építettek be. A kisebb sugarú ívekben az ívek „könyökösödésének” megakadályozására kétféle megoldást alkalmaztak. Néhány illesztés környezetében talpfákat helyeztek el az ágyazatba és az alépítménybe beásva függőlegesen, így stabilizálva az ív külső oldalát az oldalirányú erőkkel szemben. Egy másik helyszínen az egyik illesztés környékén a vágánytengelybe egy nagyobb folyómétersúlyú síndarabot rögzítettek hosszirányban, amely az erdélyi kisvasutaknál elterjedt megoldás (5. ábra).

A kisvasúton az útátjárók vezetősínes kialakításúak, nagy részük kapubejárók környezetében található. Jelentősebb forgalmú közút két helyen keresztezi a vasutat, Hártókút és Paphegy állomások közelében, biztosítás nélkül. A hártókúti útátjáróban a felépítmény 48 kg/fm rendszerű.
A vonalon öt nagyobb acélhíd van, ezek nyílása 5 és 18 m közötti. A legnagyobb műtárgy a Kismaros–Verőce szakaszon helyezkedik el, ez a Morgó-patakot hidalja át kétszer 9 m nyílással (6. ábra). A többi műtárgy nagyrészt 0,5 m nyílású nyílt áteresz, de több kisebb-nagyobb csőáteresz is található a vonalon (7. ábra). Felvételi épület Kismaroson és Paphegyen épült, utóbbi helyre került az üzemvezetőség. Morgón, Börzsönyligeten, Szokolya-Mányokiban és Királyréten esőbeálló szolgálja az utasok védelmét.
A kisvasúton az engedélyezett legnagyobb sebesség 25 km/h, a maximális tengelyterhelés 9 t. Négy helyen – kis sugarú inflexiós ívek, illetve útátjárók környékén – fordul elő 15 km/h sebességkorlátozás. A vonal biztosítóberendezései kimerülnek az állomásokon alkalmazott váltózárakban [6].

Összegzés

A Királyréti Erdei Vasút történetének több mint 100 éve bővelkedett kedvező és kedvezőtlen fordulatokban. Üzemének nagy része alatt a gazdasági érdekek domináltak, napjainkra azonban teljes mértékben a turisták szolgálatába állt a vasút, a környék egyik nevezetességévé vált. Az utasok száma az utóbbi időszakban elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően évről évre nő, az üzem hosszú távon biztosnak látszik. Érdemes lenne megfontolni a hivatásforgalom újbóli beindítását, mivel a vonal áthalad Kismaros és Szokolya lakott területeinek nagy részén, gyakorlatilag az autóbusszal párhuzamos útvonalon. Egy kisebb mértékű pályafelújítással, használt, nyugat-európai keskeny nyomközű motorkocsik beszerzésével, ütemes menetrend kialakításával bizonyosan sok utas visszatérne a vasútra.