Életének 71. évében, 2020. június 8-án elhunyt Mátyássy Lászlóné, született Chiovini Mária, a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyugalmazott vezető főtanácsosa, okleveles építőmérnök.
Mátyássy Lászlóné 1949. augusztus 25-én Kaposvárott, többgyermekes vasutas családban született. Édesapja Chiovini Róbert – akinek felmenői Olaszországból jöttek Magyarországra –, a MÁV Kaposvári Osztálymérnökségének vezetője, illetve a MÁV Kaposvári Pályafenntartási Főnökségének vezető mérnöke volt. Lánya a Budapesti Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett építőmérnöki diplomát. A családi vasúti hagyományokat folytatta, és első munkahelye a MÁV Hídépítési Főnökség volt, ahol a tervezőcsoportban provizórium- és építéstechnológiai terveket készített. Az itt szerzett kivitelezési és tervezési tapasztalatokat a következő munkahelyén, a MÁV Tervező Intézetnél (MÁVTI) jól hasznosította, ahol számos, jelentős vasúti híd tervezésében vett részt.
1993-ban, a MÁVTI megszüntetése után hatósági munkakörben, a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyeletnél kezdett dolgozni. Feladatát képezte a vasúti hidak létesítési, illetve használatbavételi engedélyeinek kiadása. A hatósági munkában jól hasznosította a húszéves tervezői tapasztalatait. Munkája során az engedélyt kérő cégekkel, nagy türelemmel és megértéssel járt el. A beinduló vasúti fejlesztések a vasúti hatóságnak is sok munkát jelentettek. A rengeteg feladat mellett az egyedüli teljes munkaidőben dolgozó hidász szakember volt, ennek ellenére munkáját magas szinten végezte, egyetlen engedélyével szemben sem nyújtottak be fellebbezést. A nagyszámú engedélyezett vasúti hidak közül kiemelkedik az Újpesti vasúti Duna-híd átépítésének dokumentációja és a Déli összekötő vasúti Duna-híd harmadik szerkezetének 2002-ben kidolgozott engedélyezési terve.
A szakmai konferenciáknak rendszeres résztvevője volt. 2006-ban részt vett a H.1.2. „Vasúti hidak méretezésének általános előírásai” vasúti hídszabályzat fejezetének kidolgozásában. 2007–2013 között tagja volt a Vasúti Hidak Alapítvány Felügyelőbizottságának. Nyugdíjba vonulása után elsősorban családjának élt, négy gyermeke nagyszámú unokával örvendeztette meg. Súlyos betegségével hosszú éveken keresztül küzdött. Hívő ember volt, az Istenbe vetett hite adott neki erőt a fájdalmas kezelések elviselésére. E sorok írója tartotta vele a kapcsolatot, utoljára 2019 karácsonyán beszélgettünk. Nagy örömmel mondta el, hogy az ünnepeket családja körében töltötte el. Ez év húsvétja alkalmából már nem tudott a telefonhoz jönni, csak a férjével tudtam beszélni.
Mátyássy Lászlónét mindenki szerette, kedves, barátságos természete, kiváló szakmai felkészültsége miatt mindenütt elismerték. Emlékét nagy szeretettel őrizzük meg, a jóisten adjon neki örök nyugodalmat!

Rege Béla