A hídszerkezetek megbízhatósága (szilárdsága, állékonysága, merevsége, tartóssága) és a közlekedés biztonsága lényeges szempontok a műtárgyak életében, ezért fontos a vizsgált paraméterek helyszínen való folyamatos és közvetlen mérése, de a monitoringadatok gyűjtése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése is legalább annyira lényeges feladat, mint az adatok helyszíni mérése. A monitoring­rendszerek alkalmazása újszerű szerkezeti kialakítás esetén vagy nagy jelentőségű műtárgyaknál lehet gazdaságos és indokolt. Szükséges lehet akkor is, ha a szerkezet kialakítása vagy állapota az utasításokban előírt vizsgálati ciklusidőnél sűrűbb megfigyelést indokol.

Nagyrákosi völgyhíd

A Zalalövő–Bajánsenye–oh. vasútvonalon elhelyezkedő völgyhíd 32 nyílású, többtámaszú szerkezet, teljes hossza a két hídfő sarutengelyében mérve 1395,0 m. A hidat három önálló hídszerkezet alkotja, melyek a terveken A, B és C híd elnevezéssel szerepelnek. Mindhárom híd azonos keresztmetszetű, egycellás vasbeton szekrénytartós felszerkezettel épült, a vasúti pálya zúzottkőágyazat-átvezetéses. A híd egyik oldalán, a teljes hídhosszon, minden egyes támaszon hosszirányban mozgó, keresztirányban fix, a másik oldalon minden támaszon, minden irányban mozgó saruk vannak beépítve.
A völgyhíd egyedi jellege miatt a Vasúti Hídszabályzat IX. fejezetében előírt vizsgálatokon, méréseken kívül a fenntartási és karbantartási munkák tervezéséhez a következő vizsgálatokat és méréseket kellett elvégezni:

Felszerkezet alakfelvétele

A felszerkezeten elhelyezett észlelési pontok magassági bemérése és a 0, illetve előző mérések eredményeivel való összehasonlítása képet ad a híd függőleges elmozdulásáról, ami a támaszok süllyedéséből és a támaszok közötti lehajlásból tevődik össze. Az észlelési pontok bemérése után kiszámolt nyílásközépi lehajlások összehasonlítása módot ad a lehajlás időbeli alakulásának megfigyelésére, ugyanis a beton zsugorodása és lassú alakváltozása, továbbá a feszítőkábelek relaxációja befolyásolja azt.
A felszerkezet alakfelvétele és az előző mérési eredmények összehasonlítása alapján a középső keresztmetszeteknek a beton zsugorodásából és lassú alakváltozásából, valamint a feszítőkábelek relaxációjából származó alakváltozása az előírt értékeket nem haladják meg.

Felszerkezet hosszváltozása és dilatációs mozgások

A híd tengelyirányú hőmozgásának mérése a hídfőknél, a déli bordáknál elhelyezett mérőműszerekkel történik. A hídfőknél a szekrénytartó alsó síkjára és a saruzsámolyhoz rögzített, az A-B, illetve B-C hidak között a szekrénytartó déli bordájára rögzített mérőberendezéssel. A mérési eredményeket az 1. ábra mutatja.

A hídvégek és hídfők közötti távolságok a hőmérséklet függvényében változnak, de az eltelt évek alatt azonos hőmérsékleten mérve a hídhossz csökkenő értéket mutat a zsugorodás és a lassú alakváltozás miatt.

Szabadkábelek ellenőrzése

Az A és a C hídnál bordánként egy-egy kábelnél, a kábelek mindkét végén erőmérő cellák vannak beépítve. Mivel zsírozott pászmákról van szó, így az azokban lévő feszítőerő a súrlódási veszteségek figyelembevételével ellenőrizhető. A mérési eredményekből következtetni lehet az összes szabadkábelben lévő erőre, és szükség esetén elő lehet irányozni a beavatkozást.
A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy 2000-ben a feszítéskori feszítőerők a próbaterhelés után az A jelű hídnál néhol növekedtek, a C jelű hídnál pedig csökkentek. Ezek a változások az­zal magyarázhatóak, hogy a próbaterhelés során bekövetkezett mozgások fölszabadították a kábeltöréseknél esetleg fellépő súrlódásokat, és a feszítőkábelek „beálltak”.
3, 11 és 14 év elteltével az A és C jelű hídnál jellemzően feszítőerő-csökkenés mu­tatható ki (2. ábra), némi ingadozással. A kevés mérés azonban nem alkalmas arra, hogy az évszakváltozás okozta ingadozások kiküszöbölhetőek legyenek.

Hídsaruk ellenőrzése

A hídon beépített Maurer gyártmányú hídsaruk mindegyike elmozdulás és reakcióerő mérésére alkalmas kivitelű. A reakcióerők értéke az alépítmények függőleges elmozdulásának (támaszsüllyedés) függvénye. A változások mértéke mutatja a 0, illetve előző mérésekhez képest az alépítmények süllyedésviszonyait, ami az alépítmények geodéziai mérésének a kontrolljaként tekinthető.