Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Műemlékvédelmi feladatok a 11. számú vasútvonalon
A rendelet 1. pont 3. § 3. pontja a műemlékeket az örökségvédelmi bírság kiszabása szempontjából I. kategóriába sorolta.
A műemléki védelemből adódó első problémával igazgatóságunk hidászai 2015-ben, egy meghiúsult műtárgyátépítés kapcsán szembesültek.
A vasútvonal 568+36 hm-szelvényében fekvő 4,00 m nyílású, 1937-ben, típusterv alapján épült teknőhíd várt átépítésre (3. kép). Rossz állapota miatt sem a falazatok, sem a felszerkezet felújítása nem volt megoldható, ezért a szerkezet pótlását igazgatóságunk 2,50/2,00 m nyílású kerethíd beépítésével tervezte.
A híd az Olaszfalu 0242/8 hrsz.-ú területen feküdt, a Nefmi-rendelet besorolása szerint műemléki védettségű ingatlanon. (Az adott helyrajzi számú területen egy 1896-ban épült 2,00 m nyílású boltozatot leszámítva csak 3 db, 1991-ben épült kerethíd található.)
A híd átépítésének előkészítését a munka műszaki ellenőre már 2015 márciusában megkezdte, felvette a kapcsolatot az Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes munkatársával. Az előzetes egyeztetések alapján úgy tűnt, hogy a hídépítés „zöld utat kap”, és a teknőhíd kerethídra való átépítésének a híd műemléki védelme nem lesz akadálya.
A pozitív elbírálás reményében az előkészítő munkák is – kábelkiváltás, terep-előkészítés, keretelemek gyártása, anyagbeszerzés – hamarosan megkezdődtek.
Az Örökségvédelmi Hivatal hivatalos nyilatkozatot viszont nem adott ki, és időközben a hivatalban a munkakört is másik személy vette át.
Közeledett a tervezett vágányzár időpontja. A Hivatal korábbi előzetes nyilatkozatai nem tartalmaztak határozott állásfoglalást, és az új munkatárs sem adott ki egyértelmű, írásba foglalt nyilatkozatot.
A döntés előmozdítása érdekében a műszaki ellenőr 2015. augusztus 12-ére helyszíni bejárásra hívta a Hivatal képviselőit.
A bejáráson a műemlékvédelem munkatársai az új kerethíd terv szerinti megvalósításához nem járultak hozzá, helyette vagy a teljes híd eredeti állapotnak megfelelő újraépítését, vagy annak „eredeti látványát visszaadó megoldás” kivitelezését javasolták. Elfogadható megoldás lett volna számukra a „kerethíd köré a régi híd visszaépítése”; a fejelemek elhagyásával a homlokfal oly módon való visszaépítése (lehetőleg a híd eredeti kőanyagát is felhasználva), hogy az a híd eredeti oldalnézeti látványát adta volna vissza.
Azon túl, hogy a híd említett módon való megépítése előzetes becslések szerint több mint 20 millió forintos többletköltséget jelentett volna, sem műszaki, sem a későbbi fenntartás szempontjából nem lett volna szerencsés megoldás. A híd 2015-re tervezett átépítése elmaradt.
A hasonló problémák elkerülése érdekében a MÁV Hídosztálya megkeresést küldött a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz.
A megkeresésben a MÁV a hidak műemléki védettsége okozta problémát így összegezte: „Az 1895–97 között épült vonal, korosságából adódóan, számtalan olyan műtárgyat tartalmaz, melyek felújításra, átépítésre szorulnak… A jelenleg hatályos előírások (méretezési, üzemeltetési, kapacitáskorlátozási), valamint a folyamatosan növekvő személy-, illetve teherszállítási igények (sebességnövelés, tengelyteher-emelkedés) miatt számos esetben a múlt századtól eltérő felépítésű, anyagú műtárgyak építése válik szükségessé. A meglévő műtárgyak felújításai esetén eleget tudunk tenni a műemléki besorolás támasztotta követelményeknek, azonban egy esetleges átépítés kapcsán a védettség gazdasági és technológiai szempontból ellehetetleníti a mai kor előírásainak megfelelő műtárgy megépítését.”
A MÁV a védelem alá helyezett vonalszakasz közös beutazását, a műtárgyak, műtárgytípusok helyszíni megtekintését és ezt követő egyeztetést szorgalmazott a mindkét fél számára egyaránt elfogadható megoldás, a MÁV reményei szerint a védendő műtárgyak körének szűkítése érdekében.
A vonalbeutazásra 2016 júliusában került sor, amikor is megszületett az első részeredmény. A jegyzőkönyvben rögzítették: „A bizottság egyöntetű véleménye, hogy bizonyos műtárgyak (pl.: Cuha patak hídjai a 409/10 hm és 460/61 hm szelvényekben, gyulafirátóti völgyhidak a 656/57 hm és 659/60 hm szelvényekben (4. kép) nem kerülhetnek ki a »rendszerből«. Ellenben a csőátereszek, kerethidak, valamint azon szerkezetek, melyek már nem viselik a »múlt« jellegzetességeit, illetve a környezet sem teszi indokolttá azt – kihagyhatók lesznek. Ilyen műtárgy például a kérdéses 568/69 hm-szelvényben lévő is.”
A beutazást a MÁV Székházban 2016 novemberében megtartott egyeztetés követte. A Bakonyszentlászló–Veszprém vonalszakasz teljes állagának főbb műszaki adatainak és fotóinak áttekintése után a MÁV és a Forster Központ képviselőiből álló bizottság közösen határozta meg a védendő műtárgyak körét. Az egyeztetés eredményét a Forster Központ munkatársai a „Magas-bakonyi vasútvonal hídjainak értékleltára (2016. július–november)” című dokumentációban rögzítették. Magyarországon vasúti műtárgyakra elsőként készült ilyen lajstrom.
A megbeszélés jegyzőkönyvébe bekerült: „A vasútvonal hídjainak értékleltára… a vasúti pályához tartozó műemléki értékek tételes listájának tekinthető. Az örökségvédelmi eljárás során eleve nem kell foglalkozni azokkal a műtárgyakkal, melyeket nem ítéltünk műemléki értéknek, amelyeket viszont igen, azokra engedélyezési eljárás vonatkozik.” A Forster Központ képviselői részéről elhangzott – így egyértelművé vált, hogy „az olyan helyrajzi számú ingatlanokon lévő hidak, melyek műemlékvédelmi környezethez tartoznak – azok jövőbeni karbantartási, felújítási, beruházási munkáinál műemlékvédelmi szempontból egyeztetés, illetve jóváhagyás nem szükségeltetik.” (5. kép)
Az értékleltárba – a Nefmi-rendelet által eredetileg védett 99 db híd helyett – 14 db hidat vettek fel, ezek mindegyike – részben vagy egészben (az acélhidaknak csak a falazatai) – 1896-ban, a vonal építésével egy időben épült. Az előbbiekben már említett Cuha patak hidak és a rátóti völgyhidak természetesen a műemlék műtárgyak közé kerültek. Érdekes, hogy a műemlékvédelmi kollégák indítványozására a leltárba a kis nyílású műtárgyak közül is bekerült 6 db; 1 db 0,60 m nyílású fedlapos áteresz, 2 db kisnyílású boltozat és 3 db csőáteresz. Az átereszeknek némi különlegességet a támfalakba kifutó rövid boltozatos szakasz kölcsönöz (6. kép).
A vasútvonal 568/69 hm-szelvényében lévő teknőhíd végül 2017-ben problémamentesen átépült.
A vasútvonal ideiglenes műemléki védelme óta eltelt évek alatt több „műemlék műtárgy” felújítására is sor került. Elkészült a galéria falazatainak megerősítése, felújítása, a galéria födémjének szigetelése, a 409/10 hm-szelvényben lévő Gubányi-viadukt falazatmegerősítése, állagmegóvása, a 410–413 és 414–416 hm-szelvények között lévő támfalak alámosásának megszüntetése, mederrendezés, valamint a Vasútépítők emlékművének stabilizálása és állagmegóvó felújítása. Szerencsére ezeknek a munkáknak a megvalósítása nem ütközött a leírtakhoz hasonló nehézségekbe, az előzetes örökségvédelmi hatósági engedélyekben a hatóság teljesíthető feltételeket szabott.
Végül egy kis érdekesség a vasútvonal 460/61 hm-szelvényében lévő Cuha patak híd tervezett átépítésével kapcsolatban:
A 8,00 m nyílású acélhídon a falazatok állapota miatt 2011 márciusa óta 20 km/h sebességkorlátozás, a felszerkezet elégtelen teherbírása miatt pedig 18,5 t tengelysúly-korlátozás van érvényben. A híd átépítése már a 2012-es KÖZOP-programban is szerepelt, mint teljesen átépítendő műtárgy (alapok, falazatok, felszerkezet), majd 2014-ben ismét be volt tervezve, de forrás hiányában ez idáig mindig elmaradt.
A jelenlegi szegecselt, felsőpályás gerinclemezes acélhíd helyett az örökségvédelmi hatóság csak hasonló acélszerkezet építéséhez járult hozzá. A tervezett műtárgy a jelenlegihez jellegében hasonló (rácsos keresztkötés és járdakonzol-kialakítás) hegesztett szerkezet. „A KÖH (…) a hídfők és szárnyfalak tekintetében kérte a meglevő kőfalazat elemeinek lehetőség szerinti felhasználását, a kőburkolat legalább 40 cm vastag falként történő kialakítását, különös tekintettel a hídfő és a szárnyfalak csatlakozásánál alkalmazott sarokelemekre.”
A jelenlegi hídszerkezetet (7. kép) „múzeumi jelleggel” kívánják megőrizni, az acélszerkezet ipartörténeti emlékként terv szerint Bakonyszentlászló állomáson lesz kiállítási tárgyként felállítva. Bízunk benne, hogy erre mihamarabb sor kerül.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.