A rendelet 1. pont 3. § 3. pontja a műemlékeket az örökségvédelmi bírság kiszabása szempontjából I. kategóriába sorolta.
A műemléki védelemből adódó első problémával igazgatóságunk hidászai 2015-ben, egy meghiúsult műtárgyátépítés kapcsán szembesültek.
A vasútvonal 568+36 hm-szelvényében fekvő 4,00 m nyílású, 1937-ben, típusterv alapján épült teknőhíd várt átépítésre (3. kép). Rossz állapota miatt sem a falazatok, sem a felszerkezet felújítása nem volt megoldható, ezért a szerkezet pótlását igazgatóságunk 2,50/2,00 m nyílású kerethíd beépítésével tervezte.

A híd az Olaszfalu 0242/8 hrsz.-ú területen feküdt, a Nefmi-rendelet besorolása szerint műemléki védettségű ingatlanon. (Az adott helyrajzi számú területen egy 1896-ban épült 2,00 m nyílású boltozatot leszámítva csak 3 db, 1991-ben épült kerethíd található.)
A híd átépítésének előkészítését a munka műszaki ellenőre már 2015 márciusában megkezdte, felvette a kapcsolatot az Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes munkatársával. Az előzetes egyeztetések alapján úgy tűnt, hogy a hídépítés „zöld utat kap”, és a teknőhíd kerethídra való átépítésének a híd műemléki védelme nem lesz akadálya.
A pozitív elbírálás reményében az előkészítő munkák is – kábelkiváltás, terep-előkészítés, keretelemek gyártása, anyagbeszerzés – hamarosan megkezdődtek.
Az Örökségvédelmi Hivatal hivatalos nyilatkozatot viszont nem adott ki, és időközben a hivatalban a munkakört is másik személy vette át.
Közeledett a tervezett vágányzár időpontja. A Hivatal korábbi előzetes nyilatkozatai nem tartalmaztak határozott állásfoglalást, és az új munkatárs sem adott ki egyértelmű, írásba foglalt nyilatkozatot.
A döntés előmozdítása érdekében a műszaki ellenőr 2015. augusztus 12-ére helyszíni bejárásra hívta a Hivatal képviselőit.
A bejáráson a műemlékvédelem munkatársai az új kerethíd terv szerinti megvalósításához nem járultak hozzá, helyette vagy a teljes híd eredeti állapotnak megfelelő újraépítését, vagy annak „eredeti látványát visszaadó megoldás” kivitelezését javasolták. Elfogadható megoldás lett volna számukra a „kerethíd köré a régi híd visszaépítése”; a fejelemek elhagyásával a homlokfal oly módon való visszaépítése (lehetőleg a híd eredeti kőanyagát is felhasználva), hogy az a híd eredeti oldal­nézeti látványát adta volna vissza.
Azon túl, hogy a híd említett módon való megépítése előzetes becslések szerint több mint 20 millió forintos többletköltséget jelentett volna, sem műszaki, sem a későbbi fenntartás szempontjából nem lett volna szerencsés megoldás. A híd 2015-re tervezett átépítése elmaradt.
A hasonló problémák elkerülése érdekében a MÁV Hídosztálya megkeresést küldött a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz.
A megkeresésben a MÁV a hidak műemléki védettsége okozta problémát így összegezte: „Az 1895–97 között épült vonal, korosságából adódóan, számtalan olyan műtárgyat tartalmaz, melyek felújításra, átépítésre szorulnak… A jelenleg hatályos előírások (méretezési, üzemeltetési, kapacitáskorlátozási), valamint a folyamatosan növekvő személy-, illetve teherszállítási igények (sebességnövelés, tengelyteher-emelkedés) miatt számos esetben a múlt századtól eltérő felépítésű, anyagú műtárgyak építése válik szükségessé. A meglévő műtárgyak felújításai esetén eleget tudunk tenni a műemléki besorolás támasztotta követelményeknek, azonban egy esetleges átépítés kapcsán a védettség gazdasági és technológiai szempontból ellehetetleníti a mai kor előírásainak megfelelő műtárgy megépítését.”
A MÁV a védelem alá helyezett vonalszakasz közös beutazását, a műtárgyak, műtárgytípusok helyszíni megtekintését és ezt követő egyeztetést szorgalmazott a mindkét fél számára egyaránt elfogadható megoldás, a MÁV reményei szerint a védendő műtárgyak körének szűkítése érdekében.
A vonalbeutazásra 2016 júliusában ke­rült sor, amikor is megszületett az első rész­eredmény. A jegyzőkönyvben rögzítették: „A bizottság egyöntetű véleménye, hogy bizonyos műtárgyak (pl.: Cuha patak hídjai a 409/10 hm és 460/61 hm szelvényekben, gyulafirátóti völgyhidak a 656/57 hm és 659/60 hm szelvényekben (4. kép) nem kerülhetnek ki a »rendszerből«. Ellenben a csőátereszek, kerethidak, valamint azon szerkezetek, melyek már nem viselik a »múlt« jellegzetességeit, illetve a környezet sem teszi indokolttá azt – kihagyhatók lesznek. Ilyen műtárgy például a kérdéses 568/69 hm-szelvényben lévő is.”

A beutazást a MÁV Székházban 2016 novemberében megtartott egyeztetés követte. A Bakonyszentlászló–Veszprém vonalszakasz teljes állagának főbb műszaki adatainak és fotóinak áttekintése után a MÁV és a Forster Központ képviselőiből álló bizottság közösen határozta meg a védendő műtárgyak körét. Az egyeztetés eredményét a Forster Központ munkatársai a „Magas-bakonyi vasútvonal hídjainak értékleltára (2016. július–november)” című dokumentációban rögzítették. Magyarországon vasúti műtárgyakra elsőként készült ilyen lajstrom.
A megbeszélés jegyzőkönyvébe bekerült: „A vasútvonal hídjainak értékleltára… a vasúti pályához tartozó műemléki értékek tételes listájának tekinthető. Az örökségvédelmi eljárás során eleve nem kell foglalkozni azokkal a műtárgyakkal, melyeket nem ítéltünk műemléki értéknek, amelyeket viszont igen, azokra engedélyezési eljárás vonatkozik.” A Forster Központ képviselői részéről elhangzott – így egyértelművé vált, hogy „az olyan helyrajzi számú ingatlanokon lévő hidak, melyek műemlékvédelmi környezethez tartoznak – azok jövőbeni karbantartási, felújítási, beruházási munkáinál műemlékvédelmi szempontból egyeztetés, illetve jóváhagyás nem szükségeltetik.” (5. kép)

Az értékleltárba – a Nefmi-rendelet által eredetileg védett 99 db híd helyett – 14 db hidat vettek fel, ezek mindegyike – részben vagy egészben (az acélhidaknak csak a falazatai) – 1896-ban, a vonal építésével egy időben épült. Az előbbiekben már említett Cuha patak hidak és a rátóti völgyhidak természetesen a műemlék műtárgyak közé kerültek. Érdekes, hogy a műemlékvédelmi kollégák indítványozására a leltárba a kis nyílású műtárgyak közül is bekerült 6 db; 1 db 0,60 m nyílású fedlapos áteresz, 2 db kisnyílású boltozat és 3 db csőáteresz. Az átereszeknek némi különlegességet a támfalakba kifutó rövid boltozatos szakasz kölcsönöz (6. kép).
A vasútvonal 568/69 hm-szelvényében lévő teknőhíd végül 2017-ben problémamentesen átépült.
A vasútvonal ideiglenes műemléki védelme óta eltelt évek alatt több „műemlék műtárgy” felújítására is sor került. Elkészült a galéria falazatainak megerősítése, felújítása, a galéria födémjének szigetelése, a 409/10 hm-szelvényben lévő Gubányi-viadukt falazatmegerősítése, állagmegóvása, a 410–413 és 414–416 hm-szelvények között lévő támfalak alámosásának megszüntetése, mederrendezés, valamint a Vasútépítők emlékművének stabilizálása és állagmegóvó felújítása. Szerencsére ezeknek a munkáknak a megvalósítása nem ütközött a leírtakhoz hasonló nehézségekbe, az előzetes örökségvédelmi hatósági engedélyekben a hatóság teljesíthető feltételeket szabott.
Végül egy kis érdekesség a vasútvonal 460/61 hm-szelvényében lévő Cuha patak híd tervezett átépítésével kapcsolatban:
A 8,00 m nyílású acélhídon a falazatok állapota miatt 2011 márciusa óta 20 km/h sebességkorlátozás, a felszerkezet elégtelen teherbírása miatt pedig 18,5 t tengelysúly-korlátozás van érvényben. A híd átépítése már a 2012-es KÖZOP-programban is szerepelt, mint teljesen átépítendő műtárgy (alapok, falazatok, felszerkezet), majd 2014-ben ismét be volt tervezve, de forrás hiányában ez idáig mindig elmaradt.
A jelenlegi szegecselt, felsőpályás gerinclemezes acélhíd helyett az örökségvédelmi hatóság csak hasonló acélszerkezet építéséhez járult hozzá. A tervezett műtárgy a jelenlegihez jellegében hasonló (rácsos keresztkötés és járdakonzol-kialakítás) hegesztett szerkezet. „A KÖH (…) a hídfők és szárnyfalak tekintetében kérte a meglevő kőfalazat elemeinek lehetőség szerinti felhasználását, a kőburkolat legalább 40 cm vastag falként történő kialakítását, különös tekintettel a hídfő és a szárnyfalak csatlakozásánál alkalmazott sarokelemekre.”

A jelenlegi hídszerkezetet (7. kép) „múzeumi jelleggel” kívánják megőrizni, az acélszerkezet ipartörténeti emlékként terv szerint Bakonyszentlászló állomáson lesz kiállítási tárgyként felállítva. Bízunk benne, hogy erre mihamarabb sor kerül.