Így javaslatom a vasúti normál és kitérő betonaljakra a következő környezeti besorolás:
Karbonátosodás okozta korrózió: XC4
Fagyás-olvadás: XF4
De nemcsak a vasbeton keresztaljakkal kell foglalkozni, mint jó lehetőséggel a szálerősítésű betonok alkalmazására, hanem egyebek között a gyalogos-felüljárók beton anyagú lépcsőivel és gyalogjárdalemezével. E szerkezetekkel kapcsolatban egy újabb környezeti feltételt is támaszt a koptató­hatás. Megjegyzem, hogy a következő pontokban bemutatott hatások alapján a vasbeton keresztaljakra is érvényes lehet a koptatóhatás okozta károsodás miatti besorolás, mely további szemléletmód-változást igényel. Maradva elsősorban a gyalogos-felüljárók járófelületeinél, javaslatom a környezeti besorolásra:
Karbonátosodás okozta korrózió: XC4
Fagyás-olvadás: XF4
Koptatóhatás okozta károsodás: XK1(H)
A vasúti pálya- és hídcsatlakozásnál be­épített bordás kiegyenlítő lemezeket illetően a környezeti hatások szerinti besorolásra a javaslatom:
Karbonátosodás okozta korrózió: XC4
Fagyás-olvadás: XF4

Mechanikai hatások

A vasúti vágányokat az MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1 szerint a függőleges terheket illetően a fővonalakon a szokásos vasúti terhek esetében az 1. ábrán bemutatott tehermodellt állítja fel, amely megegyezik a korábbi U jelű terheléssel.
A vasúti vágány olyan tartórendszer, amelyen a terhelés közvetlenül, nagy se­bességgel halad. A terhelés-tehermentesülés a tengelyáthaladások miatt sok milliószor ismétlődik. A tartórendszer összetett, az elemek anyagaikban jelentősen eltérnek egymástól:

• acélsín,
• acél kapcsolószerek,
• gumi, műanyag elasztomerek,
• vasbeton keresztalj,
• kő ágyazati anyag,
• homokos kavics védőréteg + geo­mű­anyagok,
• termett talaj, földmű.

Vasút-üzemeltetői szemszögből a teherviselés során a vasbeton keresztalj a harmadik teherviselő elem. A fenti felsorolásban szereplő gumi, műanyag elasztomerek közvetlenül a beépítésük után jól funkcionálnak, ám a sokszor ismétlődő teher hatására időnként kimozdulnak a helyükről, illetve elfáradnak. Mivel közel 1/3-a az életciklusuk a vasbeton keresztaljakhoz képest, így jótékony hatásukat a biztonság javára figyelmen kívül hagyom. Természetesen a rugalmas beágyazású Edilonos sínleerősítéseknél a helyzet más, itt megvan a nagy rezgéscsillapítás. A gyakran ismétlődő terhelés miatt a fárasztóhatás itt is érvényes. A rugalmas beágyazású Edilonos vasúti pálya hossza a hagyományos leerősítésű pályákhoz viszonyítva jelenleg csekély.

A 2. ábrán jól látható, hogy a keresztaljakig az érintkező anyagok fémek, de a keresztaljaknál ez megváltozik, amikor a keresztalj a zúzottkőnek adja át a terhelést. Jól megépített és karbantartott vasúti pályánál a zúzottkő ágyazatba jól beágyazódik a keresztalj, azonban előforduló alépítményi hiányosságoknál süppedések alakulnak ki a pályában. Sokszor ezek csak terhelés alatt látszanak, ahogyan a vonatkerékpárok elhaladásakor a függőleges teher alatt a sín a keresztaljakkal együtt besüpped, ez a mozgás minden vasúti kerék alatt megismétlődik. Így a normál üzem és a pályahiba miatt is komoly koptatóhatásnak vannak kitéve a vasbeton keresztaljak.
Egy adott vasútvonal személy- és áruforgalom szempontjából történő terhelését az adott vonalszakaszon időegység alatt áthaladó elegytonnában fejezik ki. Az elegytonna definíciója:
„Egy vontatójárműre, vonatkötelékben kapcsolt járművek összes rakománytömege (raksúlya). Mértékegysége: tonna.” [4]
Az 1. táblázatban bemutatom három vas­út­vonal 2012. évi vonatterhelését elegy­tonnában összesítve. A három vasútvonal:

• 100-as sz. Budapest-Nyugati–Záhony országhatár
• 101-es sz. Püspökladány–Biharkeresztes országhatár
• 109-es sz. Tócóvölgy–Tiszalök

Az adatok a 2012. évi időszakot ölelik fel, és a MÁV Zrt. Pályavasúti Adattár­házából származnak.
Készítési idő: 2013.10.08. 9:30:57
Adatkör állapota: 2013.10.08. 07:52
Adatcsoportosítás: 2. Vonatok elegytömege szerint 500 tonnás sávokban.
Látható, hogy a különböző besorolású vasútvonalak mennyi elegytonnát szállítanak egy adott évben. Természetesen ezek a számok mindenkor együtt változnak az ország gazdasági helyzetével, és tükrözik egy-egy régió gazdaságát is.
2012-ben a 100-as vonalon közel 26 millió elegytonna gördült át, addig ez a 101-es számú vonalon ennek a 10%-a, 2,6 millió elegytonna, míg a 109-es vonalon csak közel a 2%-a 600 ezer elegytonna (1. táblázat). Az adatok jól mutatják az ismétlődések magas számát, így a terhelésben részt vevő elemek igénybevételét.