Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Űrszelvénymérés a vasúti hidakon
A rendszer többféle követelménynek is megfelel. Alkalmas egy megadott mérési tartományon (a vágánytengelytől ±3 és a sínkoronaszinttől 7 m-en) belül a mérési sebességtől függően adott vastagságú akadályok (jelzők, oszlopok, alagutak, hídszerkezetek, peronok, perontetők, egyéb műtárgyak, növényzet stb.) bemérésére (1. táblázat).
A mérőrendszer felépítése
A mérőrendszer alapvető eleme a távmérő (teleméter), ennek része a forgólézer, mely az FMK–004-es mérőkocsiról (1. ábra) a vágányon tolható kézi készülékre könnyen átszerelhető.
A távmérőn kívül további lézerekkel és kamerákkal van felszerelve a mérőkocsi. Ezek a jármű alján találhatók, és az űrszelvénymérés szempontjából fontos geometriai adatokat biztosítják, amelyek a koordináta-rendszer meghatározásához kellenek.
A mérés elve
A rendszer a lézeres távolságmérés elve alapján működik: a forgó lézerforrás fénysugarakat bocsát ki, melyek a célobjektumokról visszaverődnek. Ezeket a távmérő érzékeli, és a visszaverődés idejéből megállapítja azok vágánytengelytől mért távolságát, továbbá a sínkoronaszinttől értelmezett magasságát. A lézer 100 Hz-es, vagyis másodpercenként 100 fordulatot tesz. A gépi mérés maximális sebessége 100 km/h. Menet közben a lézer minden szelvényben egy pontot érzékel, ezért a mérési adatok spirálszerűen keletkeznek. Az adott sebességhez tartozó távolságokat az 1. táblázat tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy amíg a lézer egyszer körbefordul, a mérőkocsi a sebességtől függően megtesz egy bizonyos hosszúságú utat. Például 100 km/h sebesség esetén ez az úthossz 278 mm, így az ilyen vagy ennél vastagabb akadályok érzékelhetők. Az ennél keskenyebb akadályok (pl. jelzők, oszlopok) felméréséhez sebességcsökkentésre van szükség, amit a rendszer automatikusan is képes jelezni a mozdonyvezetőnek. A gyakorlatban 40-50 km/h sebességgel történik a MÁV Zrt. hálózatának a mérése.
Irodai kiértékelő program
Az űrszelvénymérési rendszerhez tartozik egy irodai kiértékelő szoftver, amelyen visszakereshetők fájlok, és azokat bármely, előzetesen digitalizált profil esetén ki is tudja értékelni (2. ábra).
A program megállapítja, hogy van-e a választott profilba érő akadály, és ha igen, megadja annak pontos helyét, és automatikusan kigyűjti egy akadálylistába. A program űrszelvényprofil-készlete tetszőlegesen bővíthető.
Helymeghatározás
A mérőkocsi helymeghatározása – az általános gyakorlatnak megfelelően – útadóval történik, vagyis a járműkerék átmérője és a fordulatszám ismeretében meg tudja határozni a megtett út hosszát. Az új mérőrendszerrel egy időben egy GNSS vevőberendezés telepítésére is sor került, amely lehetővé teszi a bemért akadályok GNSS koordinátákkal történő helyazonosítását is (3. ábra).
Infrastruktúra-adatok kezelése
A rendszer a diagnosztikai méréseknél alkalmazott MÁV-adatbázisrendszer kezelésére is képes, ezzel több műszaki adatcsatorna (vasútvonalak, szelvényezés, állomások, sebesség, vágányrendszer, űrszelvényprofilok, űrszelvényakadályok, kitérő, híd, alagút, útátjáró stb.) segítségével nyújt információt a mérési adatok kiértékeléséhez.
Kiegészítő rendszerek
Videós rendszer
Az űrszelvénybe eső objektumok azonosítása a mérőkocsi tetejére – annak mindkét végére – telepített videós rendszer felvételeinek segítségével lehetséges. A mérőrendszer az infravörös kamerák révén éjszakai felvételek készítésére is alkalmas, így a mérés napszaktól függetlenül végezhető (4–6. ábra).
Vágánymérési rendszer
A gépi űrszelvényméréssel egy időben a vágánygeometriai mérési rendszer is rögzíti a mérési adatokat, ami lehetővé teszi a görbület (ívsugár), a nyomtávolság- és a túlemelésadatok biztosítását, ami nélkülözhetetlen az űrszelvénymérési adatok kiértékeléséhez (6. ábra).
Vasúti hidak űrszelvénymérése kézi módszerrel a jelenlegi gyakorlat szerint
A Vasúti hídszabályzat IX. fejezet 4. melléklete foglalkozik a III. fokú hídvizsgálat részletes vizsgálati szempontjaival és módszereivel. Ennek 7. pontja tartalmazza a hídon átvezetett pálya és csatlakozásainak vizsgálati szempontjait. Ebben szerepel az, hogy az alsó- és süllyesztett pályás hidaknál a legszűkebb keresztmetszetben ellenőrizni kell a szabadon tartott szelvényt, és azt egyeztetni kell a nyilvántartott szelvénnyel. Az ellenőrző mérésről dokumentációt kell készíteni.
A mérés hagyományos kézi eszközökkel: függő, mérőszalag, kézi nyomtávmérő, vízszintmérő stb. történik (7. ábra). A mérés során rögzítik a nyomtávolságot, a túlemelést, az oldaltávolságot és a sínkoronaszint feletti magasságot. Elvárt mérési pontosság 10 mm-en belül.
Mérési helyek
- egyenesben fekvő szerkezeteken öt helyen: a nyílás elején és végén, a kezdő- és végponti kapuzatnál, valamint a nyílás közepén a kereszttartók szelvényében
- ívben fekvő hidaknál minden egyes kereszttartó szelvényében.
Több vágány esetén mérési szelvényenként a vágánytengely-távolságot is meg kell mérni.
Alkalmazott űrszelvényprofil
Hídvizsgálatoknál az ellenőrző méréseket nem a nyíltvonali űrszelvényprofilt, hanem a hidakra és műtárgyakra vonatkozó, ún. szabadon tartandó teret kell figyelembe venni, amelyet az MSZ 8691/1-80 szabvány fogalmaz meg, mint olyan mértékadó teret, amelyet a vágányt megközelítő létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni (8. ábra).
Mérési adatok kiértékelése
Példaként bemutatjuk egy mérési dokumentáció részletét, amely egy kereszttartó szelvényében mért adatokat tartalmazza (9. ábra).
A hidak űrszelvénymérésének új lehetősége a gépi mérési módszer alkalmazásával
Az új lézeres űrszelvénymérési módszer bevezetése a MÁV vonalain lehetőséget teremt arra, hogy – mivel a vonali mérések tartalmazzák a hidak mérési adatait is – megfelelő kiértékeléssel az adatok felhasználhatók legyenek a hídvizsgálatok során.
Ez a módszer sok szempontból előnyös, mivel a kézi méréshez képest gyorsabb, pontosabb adatfelvételt tesz lehetővé. A kereszttartók távolságánál sűrűbb keresztmetszetben keletkeznek mérési adatok, ami a sebesség megválasztásával optimálisan beállítható (10. ábra).
Alkalmazott űrszelvényprofil
A gépi mérés során be lehet állítani azt a profilt, amelyhez képest történjen az adatok kiértékelése. A programban több profil is eltárolható. A 11. ábrán az A jelű űrszelvényhez tartozó szabadon tartandó tér adatai láthatók.
Mérési adatok kiértékelése
A mérési adatok kiértékelése során előállítható a híd teljes hosszán rögzített, mérési pontokat összesítő diagram. Emellett minden keresztmetszet esetében rendelkezésre áll egy videokép, melyen a kiértékelési szelvény és a mért lézeres pontok együtt láthatók (12. ábra).
A gépi mérési rendszer további szolgáltatásokat is biztosít, amelyek a következők:
- szomszédos vágánytengely távolságának meghatározása;
- ívpótlék meghatározása, amelyet automatikusan végez a rendszer (a vágánymérési adatokból kapjuk az ívsugár-információt);
- akadálylista készítése;
- metszetenkénti fájlok kimentése (.jpg; .dxf; .txt);
- egyedi diagramok készítése (mértékadó keresztmetszet megkeresése);
- videofelvétel készítése.
A MÁV KFV Kft. által üzembe helyezett űrszelvénymérő és fejlett irodai kiértékelő rendszer pontosságával és gyorsaságával maximálisan megfelel korunk követelményeinek, így hasznos segítséget nyújt a vasútvonal-üzemeltetőknek. A hidakon és műtárgyakon szabadon tartandó tér pontos meghatározása a rendkívüli küldemények továbbításának tervezéséhez is megfelelő alapot biztosít.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.