A különböző szigetelt illesztések (mű­anyag hevederes, gyári ragasztott, helyszínen ragasztott) alkalmazási feltételeinek rögzítése mellett részletesen szabályozza az utasítás a beépítés körülményeire (semleges hőmérsékleti zónában gombolással vagy fesztelenítéssel, illetve semleges hő­mérsékleti zónánál alacsonyabb hőmérsékleten sínfeszítő berendezéssel végzett) vonatkozó előírásokat.
A korábbi szabályozáshoz viszonyítva lényegesen több előírást tartalmaz az új D/12H utasítás az alagútban létesíthető hézagnélküli vágányokkal kapcsolatban. Ugyanakkor összevontan, az új és használt hézagnélküli kitérőkre alkalmazandóan is tárgyalja a kitérők beépítésének, összehegesztésének, bontásának és cseréjének a feltételeit.
Új hézagnélküli vágányok létesítésénél követelmény, hogy a sínszálak vágánysem­leges hőmérséklete lehetőleg a semleges hőmérsékleti zónán belül legyen. Meglévő vágányokra az első beavatkozásig a régi előírások érvényesek, különös figyelemmel a talpfás hézagnélküli vágányokat érintő korlátozásokra. Az egyes felújítási, karbantartási, zavarelhárítási beavatkozásoknál, tekintettel a semleges hőmérsék­leti zóna felső határának megemelésére, nagy gondossággal kell eljárni a csatlakozó vágányszakasz/sínszál fesztelenítésénél, de mindenképpen ajánlatos feszültség­eloszlatást/-mentesítést végezni.
A hézagnélküli vágány megépítése utáni átvétel során, illetve az üzemeltetés szem­pontjából bizonytalan semleges hő­mér­sékletű vágányszakaszokon (valamilyen ok miatt nincs nyilvántartott érték, semleges zónán kívüli munkánál nem történt fesztelenítés, fékezési szakasz stb.) az új utasításban szereplő mérési módszerek valamelyikével mérhető, ellenőrizhető a sín tényleges semleges hőmérséklete. Erre az úgynevezett Railscan eljárással és a korábbiakból már ismert erőmérési eljárással van lehetőség. Mindkét, a semleges hőmérsékleti zónánál alacsonyabb hőmérsékleten alkalmazható módszer a sínben hőmérséklet-változás hatására létrejövő hőfeszültség-változás érteke alapján határozza meg a sín tényleges semleges hőmérsékletét, amelynek ismerete és nyilvántartása alapvetően fontos a biztonságos munkáltatás, zavarelhárítás feltételeinek meghatározása szempontjából. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg a Railscan eljárás eredményessége csak a mérési feltételek teljes körű teljesülése esetén garantálható, és a mért érték nyilvántartási célra csak akkor fogadható el, ha azt a kapcsolódó jegyzőkönyvek (hegesztési, feszültségmentesítési, -gombolási, feszítési jegyzőkönyvek) alátámasztják. A semleges hő­mérsékletmérés eredményének figyelembevételével az utasítás előírja azt is, hogy a semleges hőmérsékleti zónától való eltérés függvényében milyen intézkedést kell tenni az adott vágányszakaszon.
A korszerűsített D/12H utasítás foglalkozik a hidakon átvezetett hézagnélküli vágányokban alkalmazható legújabbfajta síndilatációs készülékekkel is, előírva azok beépítési és üzemeltetési feltételeit. Az új szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a fo­lyamatban lévő, a hézagnélküli pálya és híd­szerkezet kölcsönhatását vizsgáló bi­zot­tsági munka eredményeinek felhasználásával a tervező az eddigi előírásoktól eltérő módot is javasolhasson a pálya és a hídszerkezet dilatációjának megoldására. Ekkor azonban a hídon átvezetett vasúti pályáról átadódó igénybevételeket a hídszerkezet kialakítása, erőtani méretezése során figyelembe kell venni, illetve a hídról a híd hőmozgása következtében átadódó igénybevételeket a vasúti pálya tekintetében számítással ellenőrizni kell.
Az új szabályozás a korábbinál nagyobb terjedelemben foglalkozik a hézagnélküli vágány építésénél eddigiekben is alkalmazott vendégsínes eljárásokkal, illetve is­mer­teti az elmúlt időszakban egyre jobban elterjedő hosszúsínes vágányépítési technológiákat. Valamennyi megoldásnál a hézagnélküli vágány kialakítása alapvetően a semleges hőmérsékleti zónában gombolással/fesztelenítéssel, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten sínfeszítő berendezéssel történik. A sínfeszítés előkészítő munkáit, a feszítés folyamatát, ellenőrző méréseit alapul véve/megtartva a gyakorlat számára is közérthetőbben, rövidebben szabályozza az eljárást, és a feszítés eredményének kiértékelése alapján (annak függvényében, hogy a kialakított semleges hőmérséklet semleges zónán belül vagy kívül van) határozza meg a to­váb­bi teendőket.
A hézagnélküli vágányok karbantartásánál továbbra is alapelv, hogy az ágyazat-ellenállásnak mindvégig biztosítottnak kell lennie, s hogy ha a tervezett munkába vétel során a várható hőmérséklet miatt a vágány stabilitása kérdéses, akkor munkahőmérsékletet kell kialakítani. Ezen túlmenően előírás, hogy emelkedő hőmérséklet mellett ágyazathiány és laza csavar nem maradhat, ha a vonatkozó táblázatban szereplő munkánál megadott, a tényleges semleges hőmérséklethez viszonyított eltérés bekövetkezik. Ezt a táblázatot az új szabályozás egyfelől a semleges hő­mér­sékleti zóna változása, másfelől a kü­lönböző munkák ésszerűbb csoportosítása (szabályozási munkák, ágyazat megbontásával járó munkák, egyéb munkák) miatt módosította. Különös gondossággal kell eljárni a gépi fekszint- és irányszabályozásnál, mert a nagyobb mértékű vá­gány­emelésnél, -eltolásnál a vágánystabilizátor elhaladásáig időlegesen jelentősen lecsökken(het) a vágány stabilitása.
Hézagnélküli vágány létesítéséhez – az utasításban szereplő kivételekkel – a MÁV Zrt. által jóváhagyott hegesztési vagy szigetelési és hegesztési terv szükséges, míg a meglévő vágányok hézagnélkülivé alakításának engedélyezése – a vágány állapotának és a tervezett munkáknak a figyelembevételével – szintén a MÁV Zrt. hatásköre. Az engedélyezendő tervek tartalmi követelményeit, a tervkészítés általános és szakmai szempontjait az új előírások kellő részletességgel tárgyalják.
A korábbi útmutatónak a hézagnélküli vágányokkal és kitérőkkel kapcsolatban vezetendő nyilvántartásokra vonatkozó előírásait is alapul véve az új szabályozás két fő csoportra osztotta a dokumentumokat:

• hézagnélküli vágányok létesítéséről és a változásokról vezetendő nyilvántartások,
• meglévő hézagnélküli vágányokról vezetendő nyilvántartások.

Az első csoportba tartoznak a megvalósulási tervek és a jegyzőkönyvek, amelyek az alapnyilvántartások bemenő adatai, ezeket az építési, karbantartási, zavarelhárítási munkákat végzőknek kell elkészíteniük. Ezen adatok alapján módosulnak a második csoportba tartozó, fontos és fo­lyamatosan aktualizálandó nyilvántartások, amelyek közül a semleges hőmérséklet kimutatásával a hézagnélküli vágányban munkát végzőket és a pálya felügyeletéért felelős dolgozókat el kell látni. Távlati cél, hogy a hézagnélküli nyilvántartások többsége a jövőben elektronikus formában történjen, és bemenő adata le­gyen a munkáltatást tervező döntéssegítő rendszernek.
Reméljük, hogy az elkészült és a közlekedési hatóság által jóváhagyott új utasítás valamennyi, a szakmában dolgozó tervező, jóváhagyó, lebonyolító, kivitelező, üzemeltető kolléga munkáját kellően segíti majd, nem utolsósorban a hézagnélküli vágányok biztonsága érdekében.