A vasútvonal nemzetközi szerepe

A Budapest–Kelebia–Szabadka–Belg­rád vasútvonal fontos eleme az európai vasúthálózatnak, a szerb és a magyar fővárost összekötő vasúti fővonal több vonatkozásban része a nemzetközi egyezményekben rögzített vasútvonalaknak:
1953: OSZZSD (Organizacija Szat­ru­d­­nyicsesztva Zseleznih Darog; Vasutak Együttműködési Szervezete) VI. folyosó; 1985: AGC Egyezmény (European Agreement on Main International Railway Lines) E70 vonal; 1990: TER (Trans Europen Railway) hálózat része; 1991: AGTC hálózat (International Railway and Combined Transport Lines) C-E70 vonal; 1994-ben Krétán, majd 1997-ben Helsinkiben rögzített páneurópai hálózat része, X.B. korridor, majd a legutóbbi nemzetközi besorolás szerint a kelebiai vonal a TEN-T törzshálózat (Trans European Net­work – Transit core) részét képezi.
Belföldi funkcióját tekintve a magyarországi szakasznak a személyszállításában a budapesti agglomerációs forgalomban van elsődleges funkciója. A közlekedési szakemberek meghatározták a fővárosba bevezető 11 vasútvonalon a budapesti elővárosi forgalom működőképességét, és az így kialakított övezetben EU-s forrástámogatással az egyéni közlekedéssel versenyképes elővárosi vasúti szolgáltatás bevezetését irányozták elő. A kelebiai vasútvonal esetében az ütemes elővárosi közlekedés fordulóállomása Kunszentmiklós–Tass.
Árufuvarozási szempontból a tranzit­for­galmon kívül a kelebiai vasútvonal jelentőségét az ország legnagyobb, állami beruházásban készült logisztikai központja, a Soroksár állomásból kiszolgált Budapesti Intermodális Logisztikai Köz­pont (BILK) adja, mely egy 1993-as Kormányhatározat alapján a józsefvárosi konténerterminál kitelepítése keretében valósult meg. A BILK-nek a főváros térségében fontos áruelosztó szerepe van. A Csepel Szabadkikötővel megkötött együttműködési megállapodás alapján kvá­zi trimodális logisztikai központként (közúti-vasúti-vízi) tud működni, és ezt a két központ közötti közvetlen vasúti kapcsolat teszi lehetővé. A BILK kiszolgálása érdekében került sor a Ferencváros–Soroksár közötti szakasz rekonstrukciójára. A pályát ennek során 2000–2001-ben földműszintig elbontották, és 60 kg/fm sínekkel, rugalmas SKL–14 leerősítéssel, LW jelű vasbeton aljakkal építették ki, továbbá elkészült a leendő bal vágány alépítménye is. Az átépítés idején a vonatok terelését a megerősített „Nagy-Burma” vágányon bonyolították le.
A vasútvonal korszerűsítésére az elmúlt közel két évtizedben számos kezdeményezés, tervezési előkészület történt. Elsőként említendő, hogy a MÁV Tervező Intézet még 1991-ben elkészítette a vonal korszerűsítésének koncepcióját, kétvágányú kiépítéssel, 200 km/h tervezett engedélyezési sebességgel, 225 kN tengelyterheléssel, az állomások 750 m használható hosszúságra való átépítésével.
A vonalkorszerűsítés megvalósítására a francia Spie Batignolles céggel kezdődtek tárgyalások, azonban a magas fajlagos költség és a kivitelezésben minimális hazai erő bevonása miatt szerződéskötésre nem került sor.
A balkáni válság és gazdaságossági szempontok miatt a tervezett fejlesztés nem kezdődött meg. A háborús időkben a vasúti forgalom is erőteljesen visszaesett, emiatt a vasútvonal előkészítés alatti fejlesztése megszakadt.

A helyzet stabilizálódása után a kelebiai vonal áruforgalma az utóbbi években jelentősen növekedett (13. 14. ábra), ugyanakkor a pálya állapotromlása mára már kapacitásproblémát okoz, és rontja fuvarpiaci versenyképességünket. Ennek következtében ismét előtérbe került a Budapest–Belgrád vasúti kapcsolat fejlesztése. Napjainkban a szerb közlekedési tárca és a szerb vasút ismét tranzit útirányként kezeli a Belgrád–Budapest vasúti kapcsolatot; e deklarált célkitűzést az áruforgalom utóbbi évben bekövetkezett felfutása is igazolja.
A Szerb Vasutak stratégiájában a Belg­rád–Budapest–Bécs útirány az első számú vasúti kapcsolat Szerbia és az EU-országok között. A vonal jelentőségét az adja, hogy ez biztosítja a legrövidebb megközelítést a Balkán irányába. Amennyiben ennek az útiránynak elmaradna a fejlesztése vagy folytatódna a további leépülése, komoly fuvarpiacot veszíthetünk el.