Járomszerkezetek

Tekintettel arra, hogy a hídelemeket a part felett is mozgatni kell, a Duna két partélébe, valamint a hídfők környezetébe segédjármok épültek, hogy fogadják az úszó emelőmű által pozícióban tartott hídszerkezetet, majd azt átvegyék a partra. A járomszerkezeteken a felszerkezet csomóponti tolására alkalmas pálya és kocsik kerültek, amelyek mozgatása a járomhoz rögzített elektromos csörlőkkel történt.

Mozgatás

A helyszíni szerelés előkészítő munkálatait (járomépítések, alépítmények felkészítése, átalakítása stb.) követően a kivitelezés az első úsztatási egység Csepelről való felúszásával, majd annak átemelésével kezdődött (7. és 8. ábra). A pontos súlypont- és terhelési adatok meghatározását követően a két úszódaru emelte át szállítóbárkáról az emelőműves uszályokra a felszerkezeti elemet. Az emelőfülek pozícióját már a gyártás előtt meg kellett határoznunk, hiszen azok a helyek más lemezvastagsággal és tompavarrattal készültek.

A beúsztatási művelet előtt a vízállást kiemelt figyelem övezte, csak akkor lehetett megkezdeni a manővereket, amikor biztonsággal be lehetett hajózni a Rákóczi híd alá. A beúsztatás szempontjából a szélső úsztatási egységek a legkényesebbek, hiszen ezeknél a partél magasságát is figyelembe kellett venni. Előfordult, hogy az emelőművel már előre bele kellett emelni a felszerkezetbe, hogy éppen a Rákóczi híd alá és a partél fölé kerüljön az úsztatott híddarab (9. ábra). A beúszási és tengelybe állítási műveleteket a HSP Kft.-nek sikerült rendkívül finom manőverekkel elvégeznie. A tengelybe állítást követően megkezdték az emelőművek a felszerkezet emelését (10. ábra). Az emelési művelet után a felszerkezetet a partélnél lévő járomra terhelték, majd hosszirányban kihúzták a hídfő irányába. A hosszmozgatás közben az uszály is együtt mozgott a felszerkezettel a Dunára merőlegesen, majd miután a második járomra is rá lehetett terhelni, kiúszott a híd alól. A felszerkezet helyzeti állékonyságát az egyes alátámasztási viszonyok során különböző módon lehetett biztosítani (ellensúlyok, autódaru elhelyezése és mozgatása a felszerkezeten).

A felszerkezet egységeinek helyszíni kapcsolatait részben hegesztett, részben feszített csavaros kapcsolattal terveztük. Emelőmű tartása mellett a főtartó csavaros illesztése teljes egészében elkészült, a pályaszerkezet hegesztését csak az emelőművek kiállását követően készítették el, ezért ideiglenesen átkötőlemezek felhegesztésével biztosítottuk azt, hogy a csavaros illesztésre ne háruljon többletigénybevétel az eredetileg tervezetthez képest.
A felszerkezet teljes hosszában történő összeállítását követően kellett a vasúti pályát és a hídtartozékokat a kivitelezőnek megépíteni és felszerelni. A hídtartozékok szereléséhez egy, a pályaszerkezeten guruló bakdarut is terveztünk, amellyel a rácsrudak között is ki lehetett adni a járdakonzol elemeit.
A vasúti pálya hossz-szelvényét a pályatervezőkkel és kivitelezőkkel közösen meghatároztuk, a szükséges sínvályú-alátétlemezeket ezután elhelyezte, illetve a kisebb csatlakozó pálya korrekcióit is elvégezte a kivitelező (11. ábra).
A kész I. jelű hídon ezután elvégezték a próbaterhelést, majd az eredmények kiértékelése után ráterelték a vasúti forgalmat.

Befejezés

A cikk írásakor már a közbenső meglévő hidat is elbontotta a kivitelező a tervezett bontási technológia alapján (12. ábra). A közel 400 m hosszúságú meglévő felszerkezet bontását hasonló módon terveztük, mint az újak építését. A bemutatott úszó emelőmű segítségével a pillérek közti szabad nyílásban a lehető leghosszabb elemeket vágták el és eresztették le, majd hajóztak ki a bontott elemekkel a hidak árnyékából. A helyszínen jelenleg a II. jelű híd tengelyében a pillérek magasítása zajlik, illetve elkezdték a középső felszerkezet szerelését is, amelyet terv szerint 2021 év végéig adnak majd át a vasúti forgalomnak.
Miután az első híd elkészült és az első meglévő hidat is elbontották, elmondható, hogy a kivitelezővel közösen elképzelt és általunk részletesen kidolgozott építéstechnológia sikeresen vizsgázott, ami üdvözítően hangzik a soron következő hidak átépítése és a projekt határidőben történő befejezésére vonatkozóan.

A fotókat készítették: Szikszay Ágnes, Író Zoltán, Álló László.