A közbenső mederpillérek jelen állapotukban nem tudják fogadni a tervezett felszerkezetet, mivel a meglévő és a tervezett felszerkezet geometriája a támaszok környezetében eltér. A felszerkezetek építése előtt elbontandó a nyomvonalon található meglévő, támaszok felett kiékelt hídszerkezet, és megmagasítandók a mederpillérek oly módon, hogy fogadni tudják a tervezett, párhuzamos övű acélszerkezetet.
A X. számú hídfő II. és III. vágány alatt lévő súlytámfalszerű tömbjét vissza kell bontani, helyette 15,44 m-rel távolabb új cölöpfalas megtámasztás készül.
A többi alépítmény felső síkját oly mó­don kell kialakítani, hogy a szerkezeti gerendák fogadni tudják az acél saruzsámolyokat és az új hídszerkezetet. Ezek az alépítmények az I. számú hídfő, a IV. és VIII. számú parti pillérek, valamint az V., VI. és VII. számú mederpillérek.
Alépítmények szükséges szerkezeti beavatkozásai:
I. hídfő: szerkezeti gerendák visszabontása, újjáépítése,
II., III. ingaoszloppillér: elbontása,
IV., V., VI., VII., VIII. parti pillér: szerkezeti gerenda kiszélesítése,
IX. ingaoszloppillér: elbontása,
X. hídfő: II–III. vágányok alatti részének visszabontása, 15,44 m-rel hátrébb új cölöpfalas hídfő építése. Az I. vágány alatti meglévő cölöpfalas hídfőszakaszon szerkezeti gerenda visszabontása, újjáépítése.

A mederpillérek világháború utáni újjáépítése

Az alapok feletti boltozat, amellyel a felmenőfal a déli és északi alap közötti rést áthidalja, a híd felrobbantásakor a három mederpillérnél különbözőképpen sérült meg. Az V. jelű pillérnél a boltozat középső része megmaradt, ezért ennél csak kétoldalt készítettek egy-egy kiváltó vasbeton gerendát, amely a boltozat megmaradt részét majdnem teljesen eltakarja. A VI. és VII. pillérnél a boltozat teljesen tönkrement, ezeknél a nyílást acéltartókkal hidalták át, amelyeket a falba bebetonoztak. Áthidaló gerendának a VI. jelű pillérnél a Kölber-híd hossztartóit, a VII. pillérnél hengerelt I tartókat építettek be.
A különbözőképpen megrongálódott mederpillérek falazatát is más-más módon építették újjá. Az V. és VI. pillér falazatát viszonylag könnyen helyreállították. Helyreállításukat az előbbinél a kisebb károk miatt magasabb építési kezdőszint, az utóbbinál az alacsony vízállás segítette.
A VII. pillér falazatának építését szádfalas védelem mellett kezdték el. Az építés közben megemelkedő vízszint miatt a munkatér víztelenítését nem tudták megoldani, ezért a fal alsó 1,50 m-es részét víz alatti betonozással készítették el.
A II., III. és IX. jelű pillérek:
Az acél ingaoszloppillérek meglévő állapotban az I–IV. támaszok és VIII–X. támaszok között a parti szakaszon a független, felsőpályás acél gerinclemezes hidakat támasztják alá. A tervezett felszerkezetek elkészültekor ezek az alátámasztások funkciójukat vesztik, ezért visszabontják őket. A visszabontás alsó határa terepszint alatt 0,50 m.

Alaptestek erőtani vizsgálata

A II–III. és IX. pilléreket (támaszokat) elbontják, így azok vizsgálatát nem végeztük el, az I. hídfő, IV–VIII. közbenső támaszok és a X. hídfő szilárdsági vizsgálatát a következő megfontolásokkal végeztük:
A megmaradó alaptestek vizsgálata:
Az I. hídfőnél (2. ábra) a saru alatti térdfallal kialakított szerkezeti gerenda vasalását a hídfő mögötti teherre vizsgáltuk. A függőleges terhekre a teljesen feltámaszkodó szerkezeti gerenda a beton nyomásával áll ellen, így annak részletes vizsgálatát jelen tendertervszinten nem kell elvégezni, a szerkezeti gerenda vasalhatóságát igazoltnak vesszük. A nagy nyomóerőnek kitett acél saruzsámoly/sarugerendák alatti részeket külön vizsgáltuk.

A szerkezeti gerenda a keletkező vízszintes (elsősorban a fékező) erőkre elcsúszhat a meglévő alépítményen. Az elcsúszást befúrt-beragasztott tüskékkel akadályoztuk meg. A keletkező vízszintes erőkre a befúrt-beragasztott tüskék minimális darabszámát meghatároztuk.
A szerkezeti gerenda alatti külpontos nyomásra a meglévő alépítményt ellenőriztük, mint falazatot, az anyagoknál megadott mészkőfalazat feltételezésével. Hasonlóan ellenőriztük a beton alaptestet a külpontos nyomóerőre.
A hídfőnél ~1,00 m-rel a terepszint alatt a maximális igénybevétel helyén ellenőriztük a szerkezetet stabilitásra (elcsúszás-kiborulás).
A hídfő alatti alapozást az elkészített VEM modell talajfeszültség-számítása alapján ellenőriztük és adtuk meg a talajfeszültséget az állandó terhek hatására is.